Erdélyi ​boszorkányperek 8 csillagozás

Nagy László: Erdélyi boszorkányperek

Erdélyt ​nem azért nevezték a kortársak Tündérországnak, mert tündérien szép, hanem politikai állhatatlansága, belvillongásai miatt. Ezek után nem csodálható, hogy Bethlen Gábornak a Báthory-rokonság három „villó tündére” ellen indított boszorkánypere feltehetően fiskális per volt, céljuk pedig a nagy fejedelem birtokszerzési vágya, szinte bizonyosan államérdekből. S a három „boszorkány”? Dengeleghyné Török Kata, Imreffiné Iffju Kata és a bűbájos (tehát boszorkányos) Báthory Anna? Valóban vétkesek lettek volna vérfertőző paráznaságban és egyéb iszonyú bűnökben? S ha igen, miként menekülhettek meg a máglyahaláltól? Nagy László könyvének egyik nagy értéke, hogy szembesíti a történelmi tényeket Móricz Zsigmond és más regényírók adataival, egyúttal pedig felvázolja, milyen lehetett a két Gábor, Bethlen és az ifjú Gábris vitéz kapcsolata „az magyar romlásnak századában”. Magyar- és Erdélyország története a háttér, amíg az előtérben egy-egy szemvillanásnyira elibénk libben a förtelmes… (tovább)

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Szivárvány

>!
Kossuth, Budapest, 1988
236 oldal · puhatáblás · ISBN: 9630932059

Kedvencelte 1

Most olvassa 2

Várólistára tette 12

Kívánságlistára tette 13


Kiemelt értékelések

>!
Farkas_Szonja
Nagy László: Erdélyi boszorkányperek

Nagy László másfajta, de számomra roppant érdekes megközelítésben vizsgálja a két Gábor – Bethlen és Báthory – viszonyát, korabeli dokumentumokra, utalásokra, levelezésekre, illetve irodalmi művekre – leginkább Móricz Erdély-trilógiájára és Makkai Ördögszekerére – hivatkozva foglalkozik a két regényhőssé vált történelmi alak korabeli és későbbi megítélésével. Nem ért teljesen egyet a Bethlent övező mítosszal, és bizonyítékokat tár fel arra vonatkozóan, miszerint Erdély egyik leghíresebb fejedelme szisztematikusan munkálkodott Báthory megbuktatásán, azaz elárulta jót tött urát. A kötet elején azt boncolgatja hogyan vált Báthory hívéből annak ellenségévé.
A Gáborok megítélése és viszonya taglalása után rátérhet a címben is jelzett témára, a Báthory-rokonság – Török Kata, Iffju Kata és a 17. századi magyar történelem legvarázsosabb nőalakjának titulált, bűbájos Báthory Anna – ellen folytatott boszorkányperekre, érdekes gondolatmenetet követve.
Gábris vitéz meggyilkolása után, a török támogatással fejedelemmé váló Bethlen szűkös anyagi körülmények közt élt és kormányzott uralkodása kezdetén, ugyanakkor testőrcsapatainak, illetve a végvári hadinépek zsoldigényét kénytelen volt kielégíteni. Talán ezzel magyarázható, hogy az egyébként felvilágosult elme hírében álló fejedelem boszorkánynak nevezve őket, koncepciós pert indított a gazdag nemes asszonyok ellen. Báthory Annát ráadásul háromszor – 1614-ben, 1618-ban és 1621-ben – is meghurcoltatta.
Bethlen elmulasztotta a vádlottak szabályszerű megidézését és meghallgatását – ami akkoriban meglehetősen szokatlan volt ilyen magas rangú vádlottak esetében –, de a tanúvallomások sem támasztották alá egyértelműen a vádakat, ezért Nagy László szerint törvénysértő ítélet született. A periratok is hiányoznak, ezek híján levélmozaikokból próbálja összeállítani a birtokszerző per előzményeit és azok politikai, társadalmi és gazdasági hátterét.
Elgondolkodtató az is, hogy az 1618-as per után a fejedelmi pár megtartotta az Annától elkobzott ékszereket, arany- és ezüsttálakat, értékesebb ruhaneműket, így nem hihettek az asszony boszorkányságában, ellenkezőleg nem nyúltak volna a tisztátalan holmijához.
A szerző álláspontja szerint nem vitás, hogy a vagyona és származása miatt meghurcolt, hányatott sorsú Báthory Anna és a többiek ellen folytatott perek nem az igazság keresésére irányultak, hanem birtokszerzésre, a családi vagyon növelésére. Ha ugyanis az asszonyok valóban elkövették volna a vádban és ítéletben ellenük felróttakat, akkor nem lehetett volna őket csupán birtokelkobzással büntetni. Ha viszont nem bizonyosodott rájuk egyértelműen sem a vérfertőző paráználkodás, sem a boszorkánykodás – Anna esetében a gyerekgyilkosság – akkor a birtokelkobzás is megalapozatlan, törvénysértő büntetés volt.

2 hozzászólás
>!
Röfipingvin MP
Nagy László: Erdélyi boszorkányperek

Nem volt olyan izgalmas, mint amilyenre számítottam. Sokkal inkább történelemkönyv (ami persze nem baj).
Viszont sok érdekes információval, ténnyel és feltételezéssel szolgált Bethlen Gáborról és a három boszorkányperről.
Nagyon tetszettek az illusztrációk ill. a Móricz Erdély-trilógiájából vett idézetek.


Népszerű idézetek

>!
Piper

A magyar nyelv értelmező szótára „tündér” szavunk többrendbeli jelentésén túl foglalkozik a tündérország szó jelentésével is. E szavunk első értelmezése olyan csodás szépségű, mesebeli boldog ország, amelyekben tündérek élnek. Ám használják a szót természeti kincsekben gazdag tájra, vagy ritkábban valamely személy életének boldog korszakára is.

96. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Ugron Zsolna: Erdélyi menyegző
T. Orgona Angelika: Unikornisok Tündérországban
Bányai D. Ilona: A vér jogán
Németh Dezső: Táltosének
Makkai Sándor: Ördögszekér
Mikszáth Kálmán: A két koldusdiák / Beszterce ostroma
Falvai Róbert: Erdély híres asszonyai II.
Barta Gábor: Vajon kié az ország?
Georg Kraus: Erdélyi krónika
Varsányi Krisztina: „Hírlik, hogy Bethlen…”