Keveset szóltam önmagamról
és tán még így is túlsokat.
Nem tálalom eléd a lelkem,
ne kopjék szalmán a fogad.
Az örömöm, a bánatom?… mind
szóra se méltó valami.
Nem amit érzek: sokkal többet
akarok én elmondani.
(Weöres Sándor, 1932)
A Bóbita varázskönyve segíthet a Weöres-versek megélésében: gyermek és felnőtt együtt hangoztathatja a „magyar Orpheus” szövegeit. A legkisebbek színezéssel, az iskolások többféle elmondással, a középiskolások rejtvényfejtéssel próbálkozhatnak.
A kötet szövegeinek lüktetése a ti-tá sorozatokkal változtatható: mit foglaljon egybe az olvasó, mit tagoljon külön. És meg lehet beszélni, mi változott az egyik változathoz képest a másikban.
Így valósulhat meg Bóbita varázslat.
(Nagy L. János, 2018)
