Vakarcs (Vakarcs 1.) 14 csillagozás

Nagy Katalin: Vakarcs

Lassan és nehéz szívvel bandukol az iskola felé az első osztályos Vakarcs, mert úgy érzi, hogy ez az út messzire viszi kisgyerek korától, játékaitól, és egyetlen barátjától az ötéves Farkincától. Farkinca nem jár óvodában, szilaj, vad kislány, akit pesti nagymamája fogad magához, de nem ér rá vele foglalkozni. Vakarcsra új és szép barátság vár az iskolában: a negyedikes Takács Laci barátjává fogadja, anyukája pedig segít megszelidíteni, és az iskolába induláshoz felkészíteni Farkincát. Kalandos történetek során mesél Nagy Katalin a három gyerek barátságáról, de egy lakótelep életéről, felnőttek, gyerekek jelleméről, összetartozásáról is sokat tudhat meg az olvasó kisiskolás – a történetet hallgató óvodás. Réber László kevés vonallal kitűnően jellemző illusztrációi még elevenebbé teszik ezt a sokoldalú, jó humorú gyerekkönyvet, mely második kiadásban jelenik meg.

Eredeti megjelenés éve: 1965

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

>!
Móra, Budapest, 1979
146 oldal · ISBN: 9631116425 · Illusztrálta: Réber László
>!
Móra, Budapest, 1965
148 oldal · Illusztrálta: Réber László

Kedvencelte 1

Most olvassa 1

Várólistára tette 7

Kívánságlistára tette 3


Kiemelt értékelések

mohapapa I>!
Nagy Katalin: Vakarcs

Nem kell sokat kutakodni, miért érzek vonzalmat a hetvenes-nyolcvanas évek ifjúsági irodalma iránt: akkor voltam ifjú. ´73-ban kezdtem az általánost. Ezzel sok mindent elmondtam. Szóval van a dologban egyfajta, jó nagy adag nosztalgia is. De azt hiszem, nem csak az.
A Delfin-könyveknél figyeltem meg, de aztán rájöttem, hogy igaz a Pöttyös Könyvekre is a jelenség, meg valószínűleg minden másra: a sorozat első köteteiből rengeteg simán elmenne mai felnőtt irodalomnak. Akkor a tíz-tizenkét éveseknek ajánlották. Aztán ahogy telt-múlt az idő, észrevehető volt, hogy hátrébb és hátrébb megyünk az életkorban. Mintha az a tízes éveinek az elején járó korosztály nem ugyanazt fogyasztotta volna, mint a mai ugyanannyi idősek. Írtam már: általános isi harmadikjában kapkodtuk ki A babó-t Toma kezéből, mit sem tudva, hogy fantasy klasszikusra hajtunk. Aztán amikor kiadták A Gyűrűk Urá-t, azonnal rávetődtünk (egek, a három kötet került 136 forintba!), és végig is olvastuk.
Nem azt mondom, hogy az jobb volt, de mindenképpen más.

De ha azt nézem, még a gyerekekről szóló könyvek is valahogy, hm, nem tudom, mások voltak. Az abszolút kedvencem Berkes Péter örök érvényűje, az Utánam, srácok! De rögtön mellette van a Talán Pista vagy a Nyár a szigeten. S persze sokan mások. Amiknek volt valami különleges, egyedi zamata. S úgy szólt gyerekekről, hogy nem nézte hülyének az olvasót, nem pátyolgatta, nem babusgatta, hanem egyenrangú félként kezelte. Olvasóként.

És akkor most itt van ez a Vakarcs. Olyan kis kedves, együltőhelyes könyv. Nincsen benne semmi különös, csak elmeséli három család három sarjának még csak nem is az életét, hanem az egyik sarj, Vakarcs első évét az iskolában, és azon belül a másik két főszereplő, a negyedikes Laci és a címszereplő Vakarcsnál egy évvel fiatalabb, vadóc Farkinca dolgait. De úgy, hogy nem rág szájba, nem akar mindenáron tanítani, tanulságra vezetni. S nem stilizálja a főszereplőit sem.
Alapvetőn nem szeretek hasonlítgatni, de sokszor segít egy-egy művet elhelyezni az irodalmi koordináta-rendszerben: a Vakarcs-ról már az első fejezet elolvasása után Mándy Iván jutott eszembe. A Csutak-könyvekre és a A locsolókocsi-ra gondolok. Nagy Katalin sem rág szájba, sem konfliktusokat, sem megoldásokat, sem kapcsolatokat, sem viszonyokat. Annyira nem, hogy csak szinte véletlenül figyelünk fel arra, hogy a vadóc szelídül, hogy a feszültség oldódik Bandi és Laci között. De csak szinte véletlenül, mert azért nem úgy ám. De nincs az arcunkba lökve, nincsen túlspilázva: túl hideg lesz a zuhany vize, mert Laci rossz csapot teker meg, és lesz egy nevetős közös élmény, Farkinca önfeledten kezd zöld kutyákat rajzolni a táblára, mintegy megalkudva a társadalmi elvárásokkal. De közben tudjuk, hogy Laci és Bandi közös élménye a kisebbekkel foglalkozás, és hogy Farkinca már rajzolhatott a konyhakőre is (tehette, de neki kellett felmosni utána!), tehát a kapcsolatok és a személyiségek szocializációja, mi mással, a szeretettel kezdődik.

De nem köll megijedni, kérem, finom kis könyv ez! Nem olyan fejbesújtós, hanem diszkréten mellénk bújós. S néha nagyon jókat mosolygós is. Mert azért lássuk már be, a levágásra vett, de házivá szelídült kacsát Pecsenyének hívják, s lehet ezen nem röhögni?

Az egész olvasás volt olyan érzésem, hogy Nagy Katalin néhány történetet, esetet, sztorit az életből integrált a könyvébe, tehette, pedagógus is volt, de olyan finoman, olyan érzéssel, olyan szépen elvasalva az illesztéseket, hogy nem lóg ki semmi sehonnan, minden egyben van.*

Mondanám, hogy szép kis történet Vakarcsé. De még csak ezt sem mondom. Inkább azt, hogy igaz, kedves történet. Szájbarágott konklúzió nélkül. Élünk. Szeretnünk kell. Ha lehet, jól. Ha elfogadják. Másnak nem nagyon van értelme.

*Olyan illesztés-gondokra gondolok, mint amik Vavyan Fable vagy Réti László egyébknt nagyon szórakoztató könyveiben előfordulnak: amikor jót nevetünk, de érezzük, hogy az adott szakasz nem szerves része a történetnek, csak annyira jó volt, hogy a szerző nem bírta kihagyni.

dianna76 P>!
Nagy Katalin: Vakarcs

Nem volt túleresztve a történet izgalommal és fantáziával. Még csak nem is amolyan iskolai életet, mindennapokat bemutató könyv, pedig Vakarcs első iskolai tanévét foglalja magába. Legalábbis időben. Lassan hömpölygő gyerekregény, de segíti az embert egy bizonyos koron túli embert visszaemlékezni a saját iskolás éveire: közösségi papírgyűjtés-MÉH, dekázós mérleg, kisdobosság-úttörőség, bemelegedést igénylő tévé. És istápolni a kisebbet! Na, ez a vonal tetszett a legjobban ebben a történetben. Az elsős Vakarcs és a negyedikes Laci testvéri barátsága.
A szövegben sok a rövid mondat, ráadásul sorozatban. Ez engem kicsit zavart. De nyilván gyerekeknek szól a regény, s számukra ez megkönnyíti az olvasást, szövegértést. A kötetet Réber László illusztrációi teszik élvezetesebbé. Ezt a stílusát én nem ismertem eddig, vagy legalábbis nem tűnt föl, hogy Réber rajzokat látok.
Vakarcs történetének van folytatása, de nem hiszem, hogy vevő leszek rá.

>!
Móra, Budapest, 1965
148 oldal · Illusztrálta: Réber László
Lahara IP>!
Nagy Katalin: Vakarcs

Aranyos volt, kedves, könnyed, és abszolút gyerekeknek való. Réber László illusztrációival engem különben is meg lehet vesztegetni.

pat P>!
Nagy Katalin: Vakarcs

Nagy Katalin mindig olyan jó fej tanító nénikről ír. Kár, hogy nekem valahogy sosem volt szerencsém ilyenekhez :(


Népszerű idézetek

Lahara IP>!

A Wágner családhoz tartozott még egy pólyás, Vakarcs nem tudta, hogy fiú vagy lány, mert Emesének hívták.

85. oldal


A sorozat következő kötete

Vakarcs sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Bálint Ágnes: Szeleburdi család
Balázs Ágnes: Lufi és Szamóca
Ecsédi Orsolya: Banyavész
Molnár Krisztina Rita: Maléna kertje
Vadadi Adrienn: A Palacsinta tábor
Vadadi Adrienn: Kockacukor lovassuli
Fekete István: Téli berek
Szepes Mária: Pöttyös Panni és Kockás Peti naplója
Berg Judit – Kertész Erzsi: A négy madár titka
Ferenczi Szilvia: A pormanó felbukkan