Vico 0 csillagozás

Eszmetörténet mint korlátlan szemiózis

A szerző történelem- és nyelvfilozófiai megközelítésben reflektál Vico munkásságának egyes, kiemelt aspektusaira. E reflexiókat foglalják keretbe azon vizsgálódások, amelyek a nyugati filozófiában a modern kortól megjelenő hermeneutikai és analitikus filozófiai irányzatok közti lehetséges konvergenciákra vonatkoznak. Mindez azon probléma tisztázása révén kerül kifejtésre, hogy Vico életművét analitikus,vagy hermeneutikai-fenomenológiai kiindulópontok alapján lehetséges-e hatékonyabban interpretálni. Vico életműve ilyen típusú elemzésének ideiglenes lezárásaképpen kísérli meg a szerző az olasz filozófus nyelvfilozófiai téziseinek lokalizálását az alapfeltevéseiket tekintve a XVII. századig visszavezethető chomskyánus-wittgensteiniánus nyelvfilozófiai viták keretein belül.

17. század 18. század életrajz filozófia hermeneutika magyar nyelvű nyelvelmélet

Áron, Budapest, 2003

262 oldal · puhatáblás · ISBN: 9639210242

Fülszövegek 1Borítók 1 Új kiadás Új borító Új fülszöveg Új címke

Enciklopédia 2

Kiemelt értékelések

Népszerű idézetek

Tamás_Felber

2016. január 26., 14:40

Egyesek szerint Herder a nyelvfilozófia megalapítója is volt. Számára a nyelv, mint valamely kultúra egyediségének hordozója rendkívül jelentőséggel bír…. Ami 1848 előtt lehetséges volt Herder gondolatában, vagyis a „kozmopolita kultúrnacionalizmus”, az az 1848-as forradalmak után már lehetetlenné vált: a nacionalista és a kozmopolita eszmék hirdetői ettől kezdve visszafordíthatatlanul szétváltak és egymással szembe is fordultak.

ugyanott 194.oldal.

Nagy József: Vico Eszmetörténet mint korlátlan szemiózis

Új hozzászólás

Tamás_Felber

2016. január 26., 14:41

Hegel alapján alakította ki Croce a saját historizmusának, illetve egész filozófiájának alaptéziséül szolgáló filozófia és történelem azonosítását.

ugyanott 154.oldal

Nagy József: Vico Eszmetörténet mint korlátlan szemiózis

Új hozzászólás

Tamás_Felber

2016. január 26., 14:41

A dekonstruktivizmus a hermeneutika mostohagyermekeként mind az analitikus, mind a hermeneutikai attitűdben determinizmust lát és – egyfajta anarchista indíttatásból – totális interpretációs szabadságot követel. A dekonstruktivizmusban a „történetiség” jelentősége arra redukálódott, hogy a szövegstruktúrák létrejöttének, illetve azok dekonstruálhatóságának háttér-apparátusát képezi.

page 10.