Élet a sínek között 1 csillagozás
Ennek a könyvnek nincsen fülszövege.
Enciklopédia 12
Helyszínek népszerűség szerint
Várólistára tette 2
Kívánságlistára tette 2
Kölcsönkérné 1
Kiemelt értékelések
Életem megkeserítőjeként emlékszem a gyerekkoromban történő napi kétszeri félórás buszozásokra Dorozsmáról a Mars térre illetve később a Kálvária térre, majd az egyetemre a Honvéd térre, de igaz, ami igaz, sok értékes tapasztalatot is itt szereztem; például ezeken a buszutakon kezdtem el rendszeresen olvasni, így ennek is köszönhető, hogy most itt vagyok a molyon, ugye?
Aztán ott az Izabella-híd, amin áthaladva mindig vágyakozva néztem le a remízre, ahova még nem jutottam be ugyan, de ami késik, nem múlik!
Gyerekkoromban sokat villamosoztam az ún. Bengálikon, amiknek nyilván nem ez a hivatalos neve*, bár ebben a könyvben erre semmi utalás nincs, dehát majd utánanézek. Imádom, hogy ezek a villamosok rettenetesen hangosan, recsegősen siklanak, mégis itt szerettem bele magába a villamosnak fogalmába, imádtam nézni, hogy a villamosvezető pusztán egyetlen kar jobbra-balra tekerésével irányítja az egész járművet.
Aztán jöttek a Tátrák a kétezres években, mint a villamosközlekedés csimborasszói, és azért ténylegesen én már ezeken nőttem fel.
A könyv írójának is valami hasonló szerelemmel kezdődött az élete (ja és az Oroszlán utcában lakott, mekkora menő már?), csak az ötvenes években. Önszorgalomból rajzolta a villamosokat minden létező metszetét, így aztán teljesen váratlanul az SZKT-hoz került, hogy munkaidőben is ezt tehesse. :)
Öröm volt megismerni a Szegeden immár 130 éves villamosközlekedés teljes történetét, a száraznak tűnő műszaki leírásoktól a várostörténet azon fejezeteiig, amiket MÉG ÉN SE tudtam.
Például itt tudtam meg, hogy a Tömörkény Gimnázium előtti parkocskában lévő 3 betonkorong, ami most bájosan tele van ültetve pozsgásokkal, kvázi sziklakertként működik, régen az Anna-kút volt maga!
Azt is itt tudtam, meg, hogy mind a Somogyi, mint a Kelemen utca lényegében 2-2 emberről van elnevezve, spoiler, de azt is, hogy az ezek sarkán lévő Fekete-ház az építésekor szürke volt, majd befeketedett, és most, 2020-ban, lám-lám, gyakorlatilag világoslila.
Hogy a 7-es megálló nevű nosztalgiavillamos nem valódi szegedi villamos, hanem a BKV-tól lett vásárolva, azt ugyan tudtam, csak elfelejtettem.
Szól egy fejezet egy lehetséges kéregvasút tervéről, ami borzasztóan érdekel, nagyon élném, már csak azért is, mert mindig rettenetesen frusztrál, mikor a Kelemen utcán kell végigmennem kocsival, ahol nem csak a villamos, hanem a szorosan parkoló autók is nagyon tudnak zavarni. A Rákóczi tértől a Dugonics térig tartana egyébként, kb. a Kárász/Tisza Lajos körút alatt menne el.
Vicces sztori, hogy rendszeresen keverem az SZTK és az SZKT kifejezéseket, persze tudom, melyik-melyik, de hogy az SZTK rövidítés pontosan Szakszervezeti Társadalombiztosítási Központ, azt most tudtam meg. A másik a Szegedi Közlekedési Társaság. :D
Hagytam meg felfedezni- és idéznivalókat lokálpatrióta bajtársaimnak, csak reméljük, a könyvtári példányba addig bepótolják a hiányzó 1 lapot. :(
* "A csinos külső azonban csintalan belsőt takar. A történelem iróniája, hogy a korábbi gyártású UV típus az idők során a főváros egyik legmegbízhatóbb típusává forrta ki magát, és a mai napig üzemel. A házi csuklósokat azonban a fővárosból már húsz éve kivonták, pedig a csuklós kivitel a nagyobb egyterű utastérrel kétségtelenül előnyösebb. Mégis a csuklós villamosok már kezdettől fogva műszakilag elavultak voltak: lassúak, nehézkesek voltak, nehéz volt fékezni és elindulni velük, belterük is zajosabb volt az átlagosnál. Talán ezt az ellentmondást leginkább a kocsikra akasztott becenév jellemzi: a fővárosi és a vidéki villamosvasutak személyzete is „Bengáli” néven ismeri ezeket a járműveket (az elnevezés egyik lehetséges, bár korántsem egyértelmű eredete a „benga” – ormótlan, nehézkes szóhoz vezethető vissza)." – http://www.villamosok.hu/nza/hazi_jav.html
Népszerű idézetek
Egy alkalommal a dorozsmai 7-es vonalon voltam szolgálatban, pótkocsin. A templomnál lévő végállomásnál szaladt egy asszony, megvártam, nem indítottam a kocsit. Felsegítettem. A Lemezgyárhoz érve az asszony felsikított, megijedtem, odamentem hozzá. Megkérdeztem, mi baj van? Megindult, mondta, elfolyt a magzatvíz és fogta a hasát. Leguggolt a padlóra, én lefektettem, alig voltak a kocsin, a feje alá tettem a kalauztáskám. Közben haladt a villamos, szerencsére se le, se fölszálló nem volt. A Belvárosi temető-kitérőnél a vezető hátrajött, kérdezte, miért nem jelzek a megállókban? Mondom neki, láthatja, szülés folyik a villamoson! Mentőt nem tudtunk hívni, telefon a környéken sem volt. Az ellenkocsi megjött, mi tovább indultunk. Minden perc számított. Így értünk be a Textil-kitérőbe, ahol láttuk a másik ellenkocsit elmenni, így siethettünk tovább. Közben a vajúdó asszony emelgette magát. A vezető kissé gyorsan indult, a váltó a villamost eléggé megdobta, felrepedt a burok, a kisbaba kiugrott, és a kezembe esett egy meleg kis csomó! Meglepődtem, mert az asszony azt kérdezte, nincs-e nálam olló, vagy kés? Nekem nincs – feleltem. A II-es kórházhoz értünk, ahol az alsó szoknyájába fogta a pici gyermeket, leszállt, ment egyenesen a kapu felé! A vezető szaladt hátra, hogy hívjak orvost, de az asszony már a kórház kapujában volt. Csak álltunk ott, ledöbbenve a történteken… Eszembe jutott, nagyanyám mesélte egyszer, hogy régen a parasztasszonyok kapálás közben is megszülték a csimotájukat, aztán semmi bajuk nem történt…
30. oldal, Járművezetői visszaemlékezések, "sztorik" a régmultból
34. számú Körözvény
Értesítjük összes alkalmazottainkat, hogy szeptember hó 1.-étől az összes vonalainkon az eddig érvényben lévő dohányzási engedélyt beszüntetjük, azaz szeptember -től ugy a kocsi belsejében, mint mindkét perronon a dohányozás mindenki számára kivétel nélkül
T i l o s !
Ezen rendelkezést a leg udvariasabb formában hajtsák végre, Szeptember 1-től melynek gyakorlati kivitelét az oktatási órán ismertetni fogjuk.
A 6-on vonalon szolgálatot tevő alkalmazottaink figyelmét felhívjuk, hogy Lakatos Imre kocsivezető elvtársunk az Ungár kitérőnél levő Sztalin körut 58/b szám alatti házban a W.C. használatát megengedte, melynek használatát a vállalat vezetőség megengedi a 6-os vonalon szolgálatban lévő alkalmazottaink számára, azzal a figyelmeztetéssel, hogy ennek használatakor mindenkor szocialista öntudatos dolgozóhoz méltóan járjunk el.
Kulcs a házmesternél.
Szeged, 1950. augusztus 14.
21. oldal, Régi szolgálati utasítások
1935. november 21-én adták át az 5. számú nemzetközi főút szegedi bevezető szakaszaként megépített új nyomvonalú, kétsávos Izabella-hidat, amely a villamosremíz bevezető vágány és a MÁV vágányai felett haladt át. A főút átlós átvezetése miatt a pályaudvar jelentős részét el kellett bontani, így több nagy műhelyépületet is, a hozzávezető vágányokkal együtt. Hogy miért is Izabella a híd neve, megtudhatjuk a következő sorokból: A Délmagyarország 1994. március 4-i száma özvegy Szmodits Zoltánné Szemerédi Izabellával közölt riportot. Ebből tudható, hogy "… Erre a szakaszra, mint építésvezetőt a budapesti » Rácz és Hermann « építési vállalkozó cég – Szmodits Zoltán (1910-1977) okleveles kultúrmérnököt bízta meg. Az építkezés alatt édesapám, Szemerédi Béla a Szegedi Közúti Vasút igazgatóhelyettes főmérnöke volt, 1924-től. […] az átadáskor […] a jegyzőkönyvek elkészítéséhez édesapám engem ajánlott föl segítségül. […] a minisztériumi urak fölajánlották, hogy a hidat, […] az országosan szokásos műtárgyszámmal történő bejegyzés helyett a nevemre kereszteljék el. Így került a műtárgy hivatalos pecséttel és s.k. aláírásommal az Építésügyi Minisztérium nagykönyvébe.
187. oldal, Vonalismeret a város tükrében
A Könyök utca és Mészáros (ma Somogyi) utca sarki telken 1857-ben épült fel a Mayer Ferdinánd, szegedi vaskereskedő romantikus stílusú, angol és északnémet gótikát idéző, saroktornyos háza. Tervezője Gerster Károly pesti műépítész volt. Az idővel elfeketedett eredeti sötétszürke színéről ragadt rá a szegedi népnyelvben a mai napig emlegetett „Fekete-ház” megnevezés. Története során jelentős szerepet játszott Szeged társadalmi, politikai életében. A másfél évszázad alatt működött benne a Belvárosi kaszinó (18660-65), Munkásotthon (1917-19), a Katolikus Kör, itt alakult meg 1918-ban a szegedi Nemzeti Tanács. 1945 után lakóház lett, 1978-ban kiürítették, felújítás után 1980-ban a Munkásmozgalmi Múzeum kapta meg. 1985-től rendeznek időszaki kiállításokat falai között. A rendszerváltás után is a múzeum tulajdonában maradt, ma a Móra Ferenc Múzeum Helytörténeti kiállítóhelyeként funkcionál. Történeti, irodalomtörténeti, iparművészeti kiállítások helye.
190. oldal, Vonalismeret a város tükrében
Építéstörténeti érdekesség, hogy tulajdonképpen a régi épület „körülépítése” történt meg: külső falainak egy része az új épületen belülre került. Külső burkolása a korszak egyik jellegzetes szegedi építőanyagával, keramittéglával történt. A kor ízlését követő historizáló stílusú épület emeleti részén díszes – I., II. és III. osztályú étterem (resti) volt. A resti szó a francia restaurant szóból rövidült, Magyarországon a vasúti vendéglőket hívják így. A korabeli várótermeket is ugyanígy osztályozták. Figyelmet érdemelnek az épület csillárjai is.
A különálló postaépület és a felvételi épület között eredetileg egy magas támfal volt, amely kiegészítéseképpen utcaszinten 1964-ben üzemi konyha, étterem, több belső szolgálati lépcsőház, földszinti galériák és az utasok által is jól ismert resti emeleti terasza épült. A felvételi épületet 2006-ban, a postaépületet 2014-ben restaurálták.
Szeged pályaudvar felvételi- és postaépülete Magyarországon egyedülálló létesítmény, melyeket azért kellett kétszintesre építeni, mert a vasúti híd közelsége miatt az állomás vágányainak sínkorona szintjét már Kiskundorozsmáról enyhe emelkedővel fel kellett emelni, vagyis hatalmas földmunkával töltésen vezetni.
193. oldal, Vonalismeret a város tükrében
A mai Újrókus városrész területe az 1740-es évektől a 20. század közepéig Franczia hegy, Franczia hegyi szőlők, Frantzia Hegy, Francia hegy (högy) néven volt ismert. 1955-ben kapta a Felszabadulási liget nevet. A Csongrádi sugárút és az Öthalmi (ma Vértói) út között elterülő nagy vízállás, a Vöröskereszt tó nevét a közelében állott vörösre festett kereszt adta. A Vértó név azért volt elterjedt, mert a Damjanich és a Szatymazi utca sarkán volt egy vágóhíd, ahonnan a leölt állatok vére a tóba folyt. 1777-től Temetőtanka, 1887-től Vörös kereszt tó, később Vöröskereszt tó néven szerepelt a várostérképeken.
194. oldal, Vonalismeret a város tükrében
Szolgálati utasítás
[…]
Értesítem a dolgozókat, hogy Rókus pu végállomáson a kocsik seprése után a kocsikat a portól kötelesek letörölni. A portörlést mindenkor a tartalék szolgálatot teljesítő dolgozók végzik. Az Inditó kartársak a kocsiseprést lehetőleg kocsicserével végezzék el, hogy a seprés után a por leszállhasson. […]
Szeged 1962 április hó 24-én.
41. oldal, Régi szolgálati utasítások
A mai Kelemen utca Kölcsey utca – Somogyi utca közötti szakasza a nagyárvíz előtt is létezett, az 1856-ban épült színkör után a neve Színház utca volt. A Kölcsey utca – Klauzál tér szakaszt csak 1882-ben nyitották meg. Péter László irodalomtörténész az utca 1899-ben kapott nevét Kelemen Mór (1830-1905) kúriai bíróhoz, a szegedi várbörtön utolsó parancsnokához, Tisza Lajos helyetteséhez társítja. A keresztnév idővel feledésbe merülhetett, érdekes módon Juhász Gyula is azt hitte, hogy Kelemen László (1760-1814), első magyar színigazgató az utca névadója. Az utcanévtáblán ugyanis hosszú évtizedekig csak Kelemen utca szerepelt. A rendszerváltás óta az utca hivatalosan is Kelemen László utca.
190. oldal, Vonalismeret a város tükrében
Hasonló könyvek címkék alapján
- Gerlei Tamás – Kukla László – Lovász György: Az Ikarus évszázados története ·
Összehasonlítás - Boros Péter: Az Eger-Putnok vasútvonal ·
Összehasonlítás - Henry Ford: Életem és működésem ·
Összehasonlítás - Áy Zoltán: Ívek a Tisza felett / Spanning the river Tisza
·
Összehasonlítás - Hajnal Gergely (szerk.): Az UV villamosok ·
Összehasonlítás - Simonyi Károly – Fodor György: Villamosságtan I. ·
Összehasonlítás - Szécsey István: Ganz ·
Összehasonlítás - A budapesti Erzsébet-híd vasszerkezete ·
Összehasonlítás - Koncz János – Pekk Enikő – Tamás Endre (szerk.): Pneumobil 10 ·
Összehasonlítás - A. Słodowy: A gépkocsi nem titok ·
Összehasonlítás