Kísértetfogadó 3 csillagozás

Nagy Franciska: Kísértetfogadó

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Magyarországon is vannak kísértetek? Hogyne volnának! Bizonyíték erre ez a regény, mely egy sorozat első darabja. Az írónő évek óta kutatja a kísértetek magyarországi megjelenéseit, s összegyűjtött, különös történeteit most az olvasókkal megosztja.
A Kísértetfogadó főhőse Deák Simon, az élet küzdelmeibe belefáradt író, aki elkeseredésében ámokfutást rendez, és csaknem lemegy a térképről. Így kerül a határszéli erdőségben megbúvó hajdani betyárcsárdába, melyet hirtelen elhatározással megvásárol. Feladja fővárosi egzisztenciáját, de az áhított, alkotásra módot nyújtó nyugalmat nem leli meg családjával, mert a fogadónak van egy boldogtalan lakója is, egy kísértet, aki hátborzongató módon hívja fel magára a figyelmet… A fordulatos történetben több kísértetjelölt is előkerül, de melyik az igazi? Hónapok múltán sikerül csak megoldani a rejtélyt: kicsoda valójában a fogadó kísértete, s miért nem tud nyugodni…

>!
Magánkiadás, Budapest, 1997
294 oldal · ISBN: 9635501323

Kiemelt értékelések

Kunigunda69>!
Nagy Franciska: Kísértetfogadó

Íme néhány vélemény a Kísértetfogadóról:

Szakonyi Károly:

– A Kísértetfogadót nem tudtam letenni, ami nálam ritkaság, mert kényes olvasó vagyok, és félbehagyok meg negyedébe könyveket. Az író dolga, hogy engem elragadjon, és ez a könyv elragadott. Nagyon érdekes, ahogy ezt a bonyolult históriát, a kísértetekkel való viaskodást, a fogadóban történt dolgokat megírja, rendkívül jó, olvasmányos, irodalmi stílussal, és ami nagyon megragadott engem, mint drámával foglalkozó embert, hogy életes, remek dialógusokkal.

Gyurkovics Tibor:

– Az igen szép küllemű és bellemű Kísértetfogadó Nagy Franciska hetedik kötete. Eddig kitűnő gyerekregényekkel szórakoztatott és kápráztatott el bennünket és az ifjúságot. Most olyan különös műfajt teremtett és kezdett el, amit érdemes folytatni! Nagyon élvezetes, izgalmas, várakozást keltő lapjairól-lapjaira ez a regény. Én mindig büszke lettem volna, ha egy krimi-szerű dolgot meg tudtam volna írni, mindig vágytam erre. Nagy Franciska győzi történetsvunggal, ami nagyon nehéz, mert a történet, a mese a legnehezebb dolog.

Lázár Ervin:

– Az író tudja, hogy nem csak az egésznek kell hitelesnek lennie, hanem annak a rohadt mondatnak is, amivel éppen küszködik. Mert ha a mondat nem hiteles, akkor az egész nem lesz hiteles, sőt, még a kötőszónak is hitelesnek kell lenni. Merem állítani, hogy a Kísértetfogadó hiteles könyv, az apróságok megfigyelése és pontos leírása… Fölkiáltottam a gyönyörűségtől, amikor leírja, hogyan hámoz hagymát. Isteni, gyönyörű! A könyvet nagyon nagy örömmel olvastam!

szangi>!
Nagy Franciska: Kísértetfogadó

Én ezt a könyvet imádtam volna… Néhol vicces, tök érdekes történet, jó helyszín… Erdőszéli fogadó, kecske, tutuló kutya, emigráltak, régi titkok, bányató, kísértet, minden ami kell. Nem volt félelmetes, de sötétben zseblámpánál olvasni volt egy hangulata. Nem volt semmi nagyszabású hihhhetetttlennnn meg döööbbeneeet érzet, de élveztem a sztorit. Egy család hirtelen felindulásból megvesz egy fogadót Barcs közelében ahol elkezdenek kísértetre utaló jelek felbukkanni. Nem a random dolgokat lökdöső kopogó szellem, hanem menetrendszerű szellem, úgyhogy elkezdenek nyomozni mi lehet az. spoiler
spoiler
spoiler
A szereplők…. ugggghhh…. A szereplők olyan rohadt idegesítőek voltak hogy 30 oldal után majdnem félbehagytam. Főleg a két főszereplő: Simon, az X évtizede alkotói válságban szenvedő életképtelen író aki csecsemőként vinnyog és a feleségét csicskáztatja, és Eszter, a felesége aki feladta miatta a saját igényeit és rabszolgaként kiszolgálja. Mikor valami égbekiáltó igazságtalanság történik (a férje úgy szól hozzá mintha a hátsójából húzta volna ki vagy számonkéri a saját hibájáért) vagy eszébe jut hogy ő 20 éve nem alszik akkor 1-1,5 oldalon keresztül ugatnak egymásnak. Ancsa a 14 éves lányuk egész kedves jelenség, és életképesebb mint a szülei együttvéve. Az elején velük tart Eszter testvére Nóra is, mert megcsalta a férje, és odavette magukhoz a szeretőjét? Vagy miaf? Lehetett volna ez egy érdekes szál hogy kiáll magáért és nem fekszik le a postással kertésszel és utána nem megy vissza a férjéhez egyből, dehát. Volt egy vitája Nórának Eszterrel amiben kiderült hogy anno az író is félrek*rt de időben rájött hogy a szeretője nem egy rabszolgatípus, milyen szerencse hogy az Eszter az, így vele maradt. Ezen a ponton erőszakosan kellett ügyelnem rá nehogy a számba hányjak.
Nahát, a férjed nem is téged becsül önmagadért hanem a rabszolgamunkád és melletted nyugodtan tud véglényként élni és kihasználni, erre tényleg büszke lehetsz, gratulálok, ez már valami.
Aztán megjelennek valami haverok: Kollányi ebéd közben az aranyhal rejtélyéről mesélt. Lonci néha gunyorosan kedves megjegyzéseket fűzött Gyurka előadásához, s végül megállapította, hogy elrontotta az életét. Fátyolfarkú, pettyegetett aranyhalnak kellett volna születnie, mert ő, mint nőnemű teremtmény soha, még szerelmük kezdetén sem tudott ennyi izgalmat kiváltani Kollányiból, mint ez a vakarcs, elfajzott aranyhal. Takarodj mááááár kit érdekel hogy a férjed érzelmi hulladék, vagy te vagy érzelmi hulladék, a KÍSÉRTETTEL mi van, ha pitiáner szétcsalós történetet akarnék olvasni érzelmi óvodások civakodásával, nem egy kísértetsztorira megyek rá… Még ha ez az állandó hiszti adott volna valamit a jellemekhez, vagy a történethez, de inkább elvett…
Ha ezeket a full felesleges és megakasztó picsogásokat kihúzták volna, a sztori semmit sem veszített volna, és ugyanúgy folytonos marad, de a könyv összességében 4,5* lenne.


Népszerű idézetek

szangi>!

– Csak azt nézem, hogy maga sose lesz gazdag ember.
– Ezt a gatyámból állapította meg?
– Dehogy… A melléről.
– Miért? Mi van rajta?
– Épp az, hogy semmi… A csupasz mellű ember szegény marad mindig. Jóanyám mondogatta: „Sárikám, kislányom, szőrös mellű embert válassz magadnak. A szőrös mell gazdagságot jegyez!” Megfigyeltem, és igaza volt anyámnak.

159. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Mérő Vera: Lúg
Bucsi Mariann: Ébredés
Szaszkó Gabriella: Engedj el
Bihary Péter: Migránsok
B. E. Belle: Vallomások
Hugyec Anikó: Túl hosszú út
Diana Hunt: Őrület határán
Ella Steel: Végtelen játszma
Csikász Lajos: Arany és vér
Ella Steel: Sors-Fordító