Nagy Endre (szerk.)

A ​nagy háboru anekdotakincse 1 csillagozás

Nagy Endre (szerk.): A nagy háboru anekdotakincse

Ennek a könyvnek nincsen fülszövege.

>!
Singer és Wolfner, Budapest, 1915
192 oldal

Enciklopédia 2


Várólistára tette 1

Kívánságlistára tette 3


Kiemelt értékelések

Bagheera70 P>!
Nagy Endre (szerk.): A nagy háboru anekdotakincse

Érdekfeszítő könyv, egy háborús adomák gyűjteménye. Nem is annyira a só szerinti humor jellemzi, ez inkább olyan „fekete humor”. Néha olyan, mint mikor az ember már kínjában mosolyog. Olyan is akadt, ami lehet, hogy az adott körülmények között kissé inkább visszásnak tűnt, mert nekem még mosolyogni se volt kedvem. Ilyenek közé tartozik a táplálék-szerzés. Valahogy személy szerint semmi poénosat nem találok abban, ha valaki olyasmire kényszerül, amit normál körülmények között elkerülne. Inkább szomorúnak és elkeserítőnek találom. No persze a háború egy olyan körülmény, ahol az ember igazán nem válogathat.
Különleges, extrém körülmények szülte rendhagyó helyzetek.
Néhol felbukkant egy-egy olyan is, mint a bajorok verekedése (ahol én is elmosolyodtam). Egyébként sokféle nemzettel találkozhatunk: magyarok, németek, szerbek, osztrákok, olaszok, muszkák – ezt a szót nagyon rég hallottam! -.
A mű egy ujabb kiegészítő adalék a háborús korszak történelméhez, hogyan viszonyultak az ember a dolgokhoz. Nekem például néha még a szám is tátva maradt, főleg mikor kissrácokról írt, akik zászlókat lobogtattak és éljenezték a háborút. Ahogyan az egyik emberen is csodálkoztam, aki mindenáron harcolni akart, s mikor előhúzta a kezét, kiderült már csak egy ujja van; de váltig erősködött, hogy a puskával még azzal az egy ujjával is elboldogul, annyira akart harcolni.

2 hozzászólás

Népszerű idézetek

>!

A harctérre indul a zászlóalj. A vonaton kapitány úr Rekettyéssy még magyaráz a kadét-gólyáknak a lovas szellemről:
– A lovas legyen egyenes, nyilt, önérzetes, becsülje bajtársait, szeresse lovát… Ez a lovas szellem. – Kadét báró Missgelungen, mi hát a lovas szellem?
– A lovas szellem?… Kísértet lóháton.

>!

A meghódított Belgiumról beszélgetnek.
– Belgiumon meg fog osztozni Anglia és Németország, – mondja egy úr.
– ? – a másik.
– Igen. Anglia kapja a belga királyt és a németek – az országát!

>!

Egy vidéki pályaudvaron megkérdezi az utas a portást:
– Mondja, kérem, korábban megy most a pesti vonat?
– Igen, most korábban indul. Korábban később ment, de később majd ismét korábban megy.
Fölösleges mondanunk, hogy az utas e fölvilágosítás után még kevesebbet tudott, mint ezelőtt.

>!

Egy pesti anya a Városligetben sétál a kislányával, a nyári eső után frissen megmosdatott zöldben. Egyszer fölmutat a kislány az égre:
– Ni, szivárvány.
Tovább mennek és nézik a szivárványt. A kislány újra megszólal:
– Milyen szép nemzetiszínű.
Csakugyan nemzetiszínű.
A pesti kislány elgondolkozik, azután megkérdezi:
– A németeknek milyen színű a szivárványuk?

>!

Kedves fiuk!

Erről a girbe-gurba utu, hegyes-völgyes országról, Tuzla mellől, a Szerbiába masírozás előtt üdvözöllek benneteket. Remélem, aki 18 éves, erős, egészséges: az beállt önként. Most nem a tinta, a szám, meg a klasszikusok, hanem a haza a fő. Gyerekek! Gyertek utánunk, öregek után!

Szeretettel üdvözöl
Osztályfőnökötök.

>!

A hazugság malmát üzembe helyezte a francia kormány. Szaporán őrli a portékát s szórja világgá.
Kerepel a malom.
S híre jön a belga-francia győzelmeknek. Lüttich és Namur még áll. A muszkák vígan masíroznak Berlin felé. A magyar nemzetiségek föllázadtak. A győzelem biztosan a franciáké.
A hazugság malma Párisban kelepel. Úgy látszik nagyon szükséges lesz munkáját megakasztani, nehogy a franciák maguk is elhigyjék ezeket a szomorú hazugságokat. A németek már mennek is odafelé.

Kapcsolódó szócikkek: Lüttich · Namur

Hasonló könyvek címkék alapján

Kardos G. György: Ez is én vagyok
Jaroslav Hašek: Švejk
Mező Ferenc: Derű a borúban
Jókai Mór: A magyar nép élce
Kúnos Ignác: A török hodzsa tréfái
Tábori Kornél (szerk.): Humor a bűnben
Mikszáth Kálmán: Az igazi humoristák
Rejtő Jenő (P. Howard): A három testőr Afrikában és más történetek
Békés Pál: Csikágó
Molnár Ferenc: Játék a kastélyban