A Nemzet és emlékezet sorozat újabb kötete a tatárjárásnak, a középkori Magyarország legnagyobb megrázkódtatásának történetét vizsgálja. Gazdag válogatást tartalmaz a tatárjárásra vonatkozó legfontosabb ázsiai, európai és magyar forrásokból, kiegészítve ezeket az utókor emlékezetének formálódását meghatározó írásokkal. Tartalmazza a legjellemzőbb tanulmányokat a tatárjárás történeti, művészettörténeti és régészeti szakirodalmából, valamint néhány meghatározó tanulmányt közöl ismert külföldi történészeknek a mongolok 13. századi európai hadjárataival foglalkozó munkáiból is. Külön rész foglalkozik a tatárjárás „utóéletével”, a téma irodalmi alkotásokban való megjelenésével, illetve a különböző történeti időszakokban a tatárjárás politikailag célzatos felhasználásával. A kötetet részletes bibliográfia zárja.
Tatárjárás 2 csillagozás

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Nemzet és Emlékezet Osiris
Most olvassa 1
Várólistára tette 1
Kívánságlistára tette 4
Kölcsönkérné 1

Kiemelt értékelések


Pár év alatt rá kellett jönnöm, hogy ez nem az a könyv, amit az ember borítótól borítóig kiolvas. Bár majdnem sikerült, mikor egy IV. Béla életét feldolgozó történeten dolgoztam, azért a száraz történelmi tanulmány nem az a műfaj, amit az ember a buszon, vagy lefekvés előtt olvasgat.
Ennek ellenére az efféle könyveket nem lehet másként értékelni, mint szükségesen és értékesek. Minden olyan mű, ami hiteles forrásokat sorakoztat fel, ezzel foglalkozó szakemberek által írt feldolgozó tanulmányok kíséretében, mindez, ahogy a sorozat címe is mondja, a Nemzetet és Emlékezetet szolgálja.
Szerintem már voltak egyéb értékeléseim, ahol kifejtettem, hogy miért elképesztően fontos ez a két dolog és ezeknek az együttműködése. Sajnos a nacionalizmusból annyi rossz dolog származott már, hogy akarva, akaratlan sokaknak negatív felütéssel rendelkezik. Ez szerintem igencsak romboló és alaptalan, mert a nemzetfogalom volt az, ami emberek ezreit volt képes összefogni egy közös cél értekében, ahogy Harari is mondta, a Homo Sapiens és a mítoszteremtés képessége emelt fel minket.
Persze tudjuk, hogy nemzetfogalom a 19. században alakul ki igazán, de legkorábbi példái is a 18. századra tehetők. És szerintem ez egy nagy baromság. Mert minden bizonnyal a nemzetfogalom mai értelmében valóban akkor jött létre, de hát akkor Anonymus ki a francról írt?
Az, hogy a nemzetfogalom a nemesség körére korlátozódott, az nem jelenti ennek a hiányát, mindössze egy lefele szivárgás történt a későbbi századokban. Ott hol a spanyol, francia, örmény, osztrák lovagok Magyarországra jövén földeket kaptak, s gyermekük már magyarul beszélt és életét önként adta a hazájáért, ami a Magyar Királyság és uráért, ami a Szent Korona, ott szerintem igen is beszélhetünk nemzetről. És erre érdemes emlékezni.
Remek gyűjtemény, csak kár hogy ilyen rövid. Sosem elég forrásanyagból, sosem elég eredeti szövegekből. Ha időutazó lennék biztos íródeákká lennék és mindent összefirkálnék, hogy ma tudják, hogy is volt.
Hasonló könyvek címkék alapján
- Hunyady József: Aranyhorda 94% ·
Összehasonlítás - Takács Tibor: Tatárcsillag ·
Összehasonlítás - Makkai Sándor: Sárga vihar / Táltos király ·
Összehasonlítás - Szántai Lajos: Az Örök Királynak leánya ·
Összehasonlítás - Klaniczay Tibor – Stoll Béla – Dercsényi Dezső – Györffy György – Katona Tamás (szerk.): A tatárjárás emlékezete ·
Összehasonlítás - Sayous Eduard: A mongolok betörése Magyarországba ·
Összehasonlítás - Kásler Miklós (szerk.): Nemzeti nagyvizit 2. ·
Összehasonlítás - Illik Péter: Oszmán pusztítások a kora újkori Magyar Királyságban ·
Összehasonlítás - Székely György (szerk.): Magyarország története – Előzmények és magyar történet 1242-ig I-II ·
Összehasonlítás - Györffy György (szerk.): Napkelet felfedezése ·
Összehasonlítás