Egy ​szót se szólj! 37 csillagozás

Nagy Anikó Johanna: Egy szót se szólj!

A tizenöt éves Hanga életét apja halála óta a depresszió uralja. Mintha semmi sem akarna összejönni: képtelen a tanulásra koncentrálni, rengeteget hízott, ráadásul három lány az osztályából folyamatosan szekálja. Minden napja ugyanolyan egyhangúan telik, míg be nem költözik a szomszédba egy házaspár. A férfi, Balázs, szinte apjaként gondoskodik róla: segít neki a tanulásban, jókat beszélgetnek és ajándékokkal lepi meg a lányt. Hanga egyre vidámabb és magabiztosabb lesz, úgy tűnik, végre minden jóra fordul. Ám egy idő után kiderül, hogy Balázs nem az, akinek mutatja magát, a lány élete pedig rémálommá változik…

Kinek a segítségére számíthatsz, ha nem hisz neked senki? Kihez fordulj, ha már senkiben sem bízhatsz? Van egyáltalán kiút, és ha igen, merre keresd?

Eredeti megjelenés éve: 2016

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Vészkijárat

>!
144 oldal · ISBN: 9789634101802

Most olvassa 3

Várólistára tette 47

Kívánságlistára tette 43

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

>!
Zsófi_és_Bea P
Nagy Anikó Johanna: Egy szót se szólj!

A könyv nagyon fontos témát jelenít meg Hanga, a 15 éves lány szemén keresztül. Iskolai zaklatás, az elhagyatottság érzése, a feldolgozatlan trauma, amit édesapja halála miatt érez, mindebben része van a lánynak. Édesanyja szintén nehezen tudja feldolgozni rákban meghalt férje elvesztését, ezért mindketten csak élik egy napot a másik után, az édesanya nem veszi észre a lánya problémáit, iskolai nehézségeit, a lány az egyetlen tevékenységbe menekül, amiben sikerei vannak, a rajzolásba. Az evést is valamiféle vigaszként használja, ezért sokat hízott, osztálytársnői pedig ezért is zaklatják.

Szerintem a könyv egy nagyon fontos figyelemfelhívó, segítő könyv, szülőknek és hasonló helyzetbe került kamaszoknak. Egy ilyen rossz élmény egy egész életre rányomja a bélyegét, ami túlér a kamaszkoron, és egy felnőtt életére is kiszámíthatatlan hatással lehet, az emlék ott lapul mindig mélyen, és a körülmények hatására bármikor lesből támadhat.
Bővebben:http://konyvutca.blogspot.hu/2016/07/nagy-aniko-johanna…

>!
AniTiger MP
Nagy Anikó Johanna: Egy szót se szólj!

Sokáig gondolkoztam azon, hogy mit írhatnák róla… és még mindig nem tudom. Nem akarok érzéketlennek tűnni, de nekem tetszett. Egyszerűségében és szövegezésében pont a célközönségnek szól, de mint felnőtt kevésnek éreztem.
És haragudtam.
És ideges lettem tőle.
És legszívesebben megverném azt a nőt, aki nem törődik a lányával…

Ha valakit inkább az érdekel, hogy milyen SZÉPRE meg lehet írni egy depis témájú könyvet, akkor ő olvassa a Jégviráglányokat. Ha a szimpla (magyar) valóság érdekel, akkor jó lesz ez is.

OFF: Az ilyen férfiak kapcsán mindig arra a teszkós/spáros/kisábécés szalámi-szeletelőre gondolok meg arra, hogy… *khm*

>!
Csoszi
Nagy Anikó Johanna: Egy szót se szólj!

Rövid, fontos könyv, amely olyan témát dolgoz fel, amiről nehéz beszélni, amit az ember legszívesebben a szőnyeg alá söpörne. De ahhoz, hogy az áldozat tovább tudjon lépni, és a későbbieknek normális életet tudjon élni, igenis beszélni kell róla. Számomra a könyv erőssége pont az egyszerű nyelvezetében rejlik.

>!
144 oldal · ISBN: 9789634101802
>!
h_orsi P
Nagy Anikó Johanna: Egy szót se szólj!

Fuhh…nagyon nehéz bármit is mondanom.
A könyv cselekményét nagy vonalakban a fülszöveg már tartalmazza. Nagyon életszagú az egész könyv. Amiket elmesél azok a dolgok bárkivel és bárhol megtörténhetnek.
Meglepődtem, amikor befejeztem és láttam, hogy csak 144 oldalt olvastam. Nekem sokkal többnek tűnt. Sokkal többet ad, mint egy 1000 oldalas regény, aminek semmilyen célja sincs. Ennek a könyvnek van célja, és talán el is érte azt.
http://konyvkoktel.blogspot.hu/2017/03/nagy-aniko-johan…

>!
Karcsika
Nagy Anikó Johanna: Egy szót se szólj!

Bevallom ezt a könyvet pótlásnak használtam, mert a jelenlegi olvasmányom untat és kellett valami, ami kirántott a gödörből amiben benne ragadtam, de nem gondoltam volna, hogy ennyire tetszeni fog.
Nem azt mondom, hogy tökéletes könyv, de szerintem pont annyit nyújt amennyit egy ilyen könyv tud nyújtani és végre nem nyálas happy end a vége, hanem tényleg realistán ábrázolja Hanga „felépülését” és azt, ahogy rájön, nincs egyedül.
Tőmondatok tömekelege a könyv, a szereplők pedig olyan emberek akik lehetnének akár mi is, és bár sokan felhozták negatívumnak, hogy elég jellegtelenek a személyiségek, de szerintem pont ettől tudjuk bele képzelni magunkat a szituációba mèg jobban, bár ezt még az ellenségemnek sem kívánnám.
Külön bekezdést szánnék kedves Balázsnak.
Kedves Balázs!
Kérlek d*gölj meg.
Köszi, puszi (vagy mégse)
Karcsika
És még egy utolsó bejegyzés Máténak
Kedves Indián-Paraszt Máté!
Undorító vagy, utálom a fajtádat, komolyan.
Köszi, puszi (vagy mégse)
Karcsika

És most, hogy csendesen kitomboltam magam a negatív karakterek miatt, leírnám mégegyszer, hogy nekem nagyon tetszett, vannak hibái, de szerintem egy jó könyv.

>!
Kelemen_Hanna P
Nagy Anikó Johanna: Egy szót se szólj!

Nagyon szomorú könyv, mert süt belőle a valóságosság. Vagyis, ha a konkrét szereplők és esetek fiktívek is, a történések és a karakterek köztünk vannak. Csak vegyük őket észre!

>!
Szimirza P
Nagy Anikó Johanna: Egy szót se szólj!

Többen is írták, hogy nem volt élvezetes olvasmány… hát egy ilyen könyvnek nem is az a célja, hanem az, hogy felnyissa a fiatalok és a szülők szemét egy kényes témával kapcsolatban. Sok hasonlót olvastam, de ez egyik legjobb volt mind közül. Rövid volt és tömör, de ennek ellenére nagyon sok mindent foglalt magába. Depresszió, gyász, zaklatás, erőszak, halálvágy… És akkor még ott van a szülői tagadás is… A könyv végén lévő pszichológus tanácsot, meg a telefonszámokat nagyon hasznosnak találom. Meg a könyvben megbúvó utálásokat is, hogy milyen felvilágosításra lenne szükség az iskolában, nagyon jó ötletnek tartom! Ajánlom!

4 hozzászólás
>!
meseanyu MP
Nagy Anikó Johanna: Egy szót se szólj!

Nagyon rendben van a sztori, fontos problémát boncolgat, meg jól is van felépítve, jók a karakterek, de sajnos a stílus nem ér fel az előbbiekhez. Először jó érzés volt, hogy olyan, mintha a saját gimis naplómat olvasnám, de aztán már valahogy nem elég, hiányzik valami plusz, hogy ne csak azért pörgessem a lapokat, mert kíváncsi vagyok a végkifejletre.

4 hozzászólás
>!
Gelso P
Nagy Anikó Johanna: Egy szót se szólj!

A kamaszok életét komoly problémák tehetik nehézzé és nyomasztóvá. Hanga élete pont ilyen: nehéz és nyomasztó. Mert magányos, elszigetelt, perifériára szorult, cseppet sem népszerű lány, aki a tetejébe még dagi és rossz tanuló is.
Saját családi tragédiájuk mellett tetézik a fentiek Hanga életének kilátástalanságát.
A negédes és kenetteljes szomszéddal történtek pedig még mélyebbre taszítják, ahonnan semmi reményt nem lát a kilábalásra.
Engem amúgy ez a könyv ezen a ponton a maga borzasztó sztorijával együtt megdöbbentett, felzaklatott, elszomorított – mégis, valahogy úgy érzem, Hangának szüksége volt vmire, ami kizökkenti ebből a másik oldalon élt borzasztóan unalmas, monoton, szomorú, szürke életéből. Sajnos, hogy esetében pont egy szörnyű emberrel kellett összetalálkoznia ahhoz, hogy édesanyjával rendeződjön a viszonya, ismét közel kerüljenek egymáshoz, elkezdjen azzal foglalkozni, amiben tehetséges, muszáj volt új közegekbe kerülnie azért, hogy összehozza új környezete olyan új ismeretségekkel (anya barátnője, a parkban futó Bori, vagy a rajzszakkörre járó Zsófi, Mira a pszichológus, de akár a kórházban megismert Rebeka), akik tanácsainak segítségével fordíthat életén.
Örültem a szerencsés fordulatnak, reményteli érzések kerültek felül bennem Hanga életigenlése láttán, hogy megtalálta a megfelelő utakat édesanyjához, és rajta, valamint az új barátnőn, az új iskolán és a tehetségén keresztül pedig visszajuthatott saját magához.

@meseanyu Merítés-díj / ifjúsági irodalom (2016) kihívásához.
(Az egyik olyan könyv, melynek pontozásán a Merítés végleges listájában sokáig vacilláltam; aztán hasonlóan a Masszához pontoztam. Szeretném a témára a figyelmet felhívni, de nem akarok megrémisztő könyveket népszerűsíteni…)

Ja, igen, amíg olvastam, annyi feszültség gyülemlett fel bennem, sokszor azt vettem észre, hogy buszon utazva totál bemerevedtem, vagy a lábamat nyomtam a padlóhoz, vagy a kezemmel szorítottam a könyvet… érdekes volt észrevenni, ki tudja mennyi eltelt perc után…

>!
klaratakacs +SP
Nagy Anikó Johanna: Egy szót se szólj!

Eléggé didaktikus jellegű könyv volt, olyan szájbarágós módon segíteni próbáló, felnőtt szemszögből nem tudott kilépni. Mint régen a Jogi esetek című műsor. (70-es születésűek még emlékeznek) Bár, ha csak egy gyereknek is segít abban, hogy felismerje a depressziót, a gyengeséget kihasználó mocskot, azt, hogy a szeretet nem keverhető nemszeretem dolgokkal, akkor megérte megírni. Tetszett azonban a pozitív kicsengése, a sport, művészet fontosságának kiemelése.


Népszerű idézetek

>!
AniTiger MP

Semmi nem lehet olyan nyomasztó, mint amikor azt érzed, egyedül vagy a világban. Fura, idegen lény a többi normális ember között. Mert te más vagy. Mindegy miben, de más vagy.

91. oldal

2 hozzászólás
>!
Zsófi_és_Bea P

Egyébként állatira fusztráló, hogy a nyomi sorozatokban kábé minden lány elmehetne szépségkirálynőnek. Nem látsz mást a képernyőn, csak bomba nőket. Most komolyan, mindenki szebb nálam?
És a nem szépekkel mi lesz? Azok éljenek örök magányosságban egy zacskóval a fejükön?

38. oldal

>!
Zsófi_és_Bea P

És egyre dagadtabb vagyok.
Néha úgy érzem, mintha a szomorúságomat is fel akarnám zabálni. Egyszerűen nem tudom leállítani magam. Anya is folyton szomorú, de ő meg pont hogy nem tud enni, szegénykém egyre soványabb. Lehet, hogy helyette is eszem?
Félek, hogy egyszer ő is megbetegszik, én meg egy szerencsétlen árvagyerek leszek, akin mindenki csak szánakozik.

11. oldal

>!
AniTiger MP

    Nincs mese, ez a valóság. Valóságos vér, valóságos fájdalom. Úgy néz ki, nem álmodom.

81. oldal

>!
AniTiger MP

    Mostanában meghalni sem akarok annyira. Arra jöttem rá, hogy öngyilkos bármikor lehetek, De ha egyszer tényleg sikerül, akkor ennyi volt, nincs második próbálkozás. Szóval most úgy gondolom, ráérek akkor kinyírni magam, ha már tényleg minden mindegy lesz, és nem érdekel, hogy attól kezdve már csak a nagy semmi van.

121. oldal

>!
AniTiger MP

    Nem létezik, hogy amikor az ember meghal, akkor a testével együtt minden, ami ő volt, csak úgy semmivé lesz. Az ember nem csak egy test. Hová lesz az a sok érzés meg gondolat?
    Hogy van az, hogy egyik nap még megfogod a kezét valakinek, aztán másnap arra eszmélsz, hogy már soha többé nem foghatod meg? Mert nem létezik többé…
    Nem tudom én ezt felfogni. Hogy lehet örökre eltűnni a világból egyetlen pillanat alatt?

44-45. oldal

1 hozzászólás
>!
Antal_Zsuzsi

Joli mamusba nem szorult túl sok tapintat, és elég érdekes a hozzáállása az élet dolgaihoz. Már elfogyasztott négy férjet. Mind kihaltak mellőle. Gyereke viszont egy sincsen, nem tudom, miért, talán nem lehetett. De nem csodálkoznék, ha lenne egy ötödik férj is a tervei között.

13. oldal

>!
AniTiger MP

    Az utóbbi napokban teljesen elvesztettem magam. Néha arra gondolok, hogy ez az egész nem is történt meg velem. Mert a rossz dolgok mindig másokkal szoktak történni. Ilyesmiről az ember csak hall vagy olvas, vagy filmen látja a moziban. Ez mind csak egy rossz álom lehet, mindjárt véget ér, én felébredek, apa él és egészséges, Mocsokgörény csak egy szó, nem is létezik, és a suliban is rendben mennek a dolgok.
    Nem lehet másként!
    Egyszerűen nem létezik, hogy ez velem történik!

77-78. oldal

>!
Sweater_Weather

Azért eléggé felzaklatott ez a dolog. Szóval a filmekben csak kamu, hogy a csaj meg a hapsi életükben először csinálják együtt, de máris minden oltárira tökéletes? Mert ugye a szakirodalom szerint gyakorolni kell. Most akkor? Lehet, hogy beszerzek én is valami felvilágosító cuccot. Nem mintha mostanában szükségem volna rá. De azért jobb tisztában lenni ezekkel a dolgokkal.

133. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Laurie Halse Anderson: Jégviráglányok
Denise Jaden: Never Enough – Soha nem elég
Laurie Halse Anderson: Hadd mondjam el…
Tammara Webber: Breakable – Törékeny
Emma Forrest: Visszhangzó szavak
Joss Stirling: Storm és Stone
Eve Ainsworth: 7 nap
Sarah Bannan: Súlytalanul
Anita Gayn: Senkinek sem kellesz!
Robin Stevenson: Attitűde