Nagy Ádám (szerk.)

Nevelj ​jedit! 49 csillagozás

A képzelet pedagógiája
Nagy Ádám (szerk.): Nevelj jedit!

Valóban ​olyan vonzó iskola a Roxfort, ahol mindennaposak a tanári zaklatások és ahol halálos csapdák leselkednek a diákokra? Milyenek is valójában a roxforti tanárok és mennyire is erkölcsösek Voldemort ellenfelei? Miben hasonlít és miben különbözik a Messzi-messzi Galaxis jedinevelése a Trónok harca westerosi mesterek rendjétől? Megfelel-e a tesztelmélet alapvetéseinek a Star Trek Kobayashi-Maru próbája? Ölve vagy ülve jó az éjfúria, s milyen tantárgyakat oktatna a Hibbant-szigeteki „új iskola”? Pennywise vagy a felsőbbéves zaklatók okoznak nagyobb lelki törést a diákokban? Milyen is lenne a Xavier professzor mutánsiskolájának pedagógiai programja? Milyen tudásokat preferál a Csillagközi invázió és a Végjáték képzési rendszere?
A sci-fi politológiája kapcsán felvetett gondolatkísérlet és a fantasztikus világok utazása tovább folytatódik. Tóth Csaba, A sci-fi politológiája és a Fantasztikus világok című könyvek szerzőjének ajánlásával ezúttal tíz, a nevelés-oktatás… (tovább)

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Képzelet és tudomány Athenaeum

>!
Athenaeum, Budapest, 2018
352 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632932187
>!
Athenaeum, Budapest, 2018
300 oldal · ISBN: 9789632937847

Enciklopédia 3


Kedvencelte 1

Most olvassa 7

Várólistára tette 88

Kívánságlistára tette 62

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

wzsuzsanna P>!
Nagy Ádám (szerk.): Nevelj jedit!

Nagy Ádám (szerk.): Nevelj jedit! A képzelet pedagógiája

Korábban már megjelent az Athenaeum Kiadó gondozásában egy hasonló antológia Fantasztikus világok címmel, mely kötet arra vállalkozott, hogy különböző, népszerű sci-fi/fantay univerzumokat elemezzen társadalmi és politológiai szempontból. A könyvet annak idején mi is beszereztük, mert nagyon érdekesnek ígérkezett, de egyelőre nem sikerült sort keríteni rá. Azonban amikor megláttam, hogy egy hasonló gyűjtemény jelenik meg, csak éppen nem politológiai, hanem pedagógiai megközelítéssel, tudtam, hogy azonnal el kell majd olvasnom.
Amellett, hogy szeretek ezekben a fantasztikus világokban barangolni, neveléstudomány szakos bölcsész és pedagógus is vagyok, így úgy éreztem, ez a könyv egyenesen nekem íródott. Ráadásul a tartalomjegyzékből kiderült, hogy sok kedvenc történetem került benne feldolgozásra, például a Harry Potter, a Trónok Harca vagy az X-Men. Nagyon érdekes és szórakoztató élmény volt egy újszerű – ráadásul számomra kedves- megközelítésből végiggondolni ezeket a történeteket és karaktereket. Emellett úgy gondolom, azzal is fontos szembenézni, hogy adott esetben milyen üzenete lehet ezeknek könyveknek/filmeknek/sorozatoknak a fiatalabb generációk számára, mik azok az elvek és értékekkel, melyeket képviselnek.
A kilenc különböző tanulmányból a fentiek mellett olvashatunk még a Star Wars, Star Trek, vagy a Végjáték univerzumáról, de ugyanígy választ kapunk arra a kérdésre, milyen pedagógiai vonatkozásai vannak Stephen King Az című regényének vagy éppen az Így neveld a sárkányodat című mesének. Látható, hogy a paletta kellően színes és változatos ahhoz, hogy mindenki találjon benne fogára való falatot, bármelyik műfaj álljon a legközelebb a szívéhez. (…)
Bővebben:
https://konyvesmas.blogspot.hu/2018/05/nevelj-jedit-kep…

gyuszi64>!
Nagy Ádám (szerk.): Nevelj jedit!

Nagy Ádám (szerk.): Nevelj jedit! A képzelet pedagógiája

2020/138. könyvtár

Ismét egy nagyon jó tudományos-ismeretterjesztő társítás a sci-fi kultikus műveihez. Ezúttal a pedagógia kerül terítékre, az oktatás és a nevelés elmélete és gyakorlata, ahogy látjuk vagy látni véljük a Harry Potter, X-Men, Star Wars stb. művekben.

A tanulmányok nagyjából három részre oszthatók, attól függően, hogy az SF tartalom, a pedagógia elmélete, vagy pedig a pedagógia gyakorlata volt hangsúlyozott. Legjobban Nagy Ádámtól a Kobayashi Maru-próba pedagógiai elemzése tetszett, mérés-értékelési kitekintésekkel. De majd minden fontosabb területet érintettünk: nevelés-metodika, tehetséggondozás, előítéletesség, zaklatások stb.

Talán egy dolgot jegyeznék meg, a gyakorlati oldalról. Herbartot és a klasszikus „poroszos” módszereit lassan próbálja felváltani nálunk a reformpedagógia sokszínűsége, de nagy hiba (lenne) minden korábbi módszert és elvet kidobni az ablakon. Az újdonságoknak és az ortodox módszereknek is megvan a maguk ideje, módja és a helye, és mi magyarok „vagy ünnepelünk, vagy temetünk”, azaz hajlamosak vagyunk a szélsőséges változtatásokra. Én a hasonló művekben végig hangsúlyoznám a mértékletességet.

Egy nem túl népszerű példa:
spoiler

3 hozzászólás
chibizso>!
Nagy Ádám (szerk.): Nevelj jedit!

Nagy Ádám (szerk.): Nevelj jedit! A képzelet pedagógiája

Összességében a Nevelj jedit! szinte tökéletes folytatása az előző két politikai tanulmánykötetnek. A bemutatott világok közül nem csak a mainstreamebbeket (pl. Star Wars, Star Trek, Harry Potter), hanem kevésbé ismerteket vagy népszerűeket is körbejárják a szerzők (pl. Végjáték, Így neveld a sárkányodat). A legtöbb írás nem ragad le egy-egy univerzum pedagógiai bemutatóján, hanem az adott világ problémáival konkrét párhuzamot von saját társadalmunk oktatásával.

A Nevelj jedit! ezen szempontoknak köszönhetően lett olyan kötet, amely egyszerre jelent szórakoztató spekulációt az egyszeri olvasónak, és komoly, szakmai alapokra helyezett kritikák megfogalmazását.

Teljes értékelés a @Roboraptor blogon: https://roboraptor.24.hu/2018/04/21/igy-oktasd-a-raptor…

Mariann_Czenema P>!
Nagy Ádám (szerk.): Nevelj jedit!

Nagy Ádám (szerk.): Nevelj jedit! A képzelet pedagógiája

Olvasás közben gyakran elgondolkoztam azon, hogy milyen nagyszerű, hogy végre hazánkba is teret hódít ez a fajta hobbi, hogy komoly tudósok, egyetemi oktatók kapcsolják össze a hétköznapi, ismerős világot a tudománnyal. Ez az ismeretterjesztés modern módja, én több Harry Potter elemzőkönyvet elolvastam már, és rengeteget gondolkodtam mások felvetésein.

Összességében a Nevelj jedit! egy kellemes olvasmány volt, ha ismerjük az adott film, vagy könyvvilágot, amiről szól, de az biztos, hogy teljességgel felkeltette az érdeklődésemet a másik két hasonló kötet iránt.

(Bővebben itt:
http://czenema.blogspot.hu/2018/04/nevelj-jedit-kepzele… )

WerWolf>!
Nagy Ádám (szerk.): Nevelj jedit!

Nagy Ádám (szerk.): Nevelj jedit! A képzelet pedagógiája

A sci-fi politológiája és a Fantasztikus világok után kicsit gondban voltam, ugyanis az oktatás, pedagógia nem áll túl közel hozzám. (vagyis jelenleg egy ismerősöm, családtagom sem koptatja az iskolapadot). A kíváncsiság azonban nem hagyott nyugodni és milyen jó, hogy belevágtam!
Az összehasonlító elemzések mellett, komoly témákat is boncolgatnak a szerzők (mint pl. az iskolai zaklatások különböző formái).
Változatos írások szerepelnek a kötetben, hiszen annak ellenére, hogy egy univerzumot többen is feldolgoztak, mindenki más szemszögből vizsgálta azt.
A legkevésbé King Az című regényének a feldolgozása érdekelt, és talán éppen ezért is okozta a legnagyobb meglepetést a tanulmány (pozitív értelemben).
Ráadásul sok érdekességre is rámutatnak a szerzők, amiket nem biztos, hogy észrevettünk olvasás közben.
Szülőknek, diákoknak, SFF rajongóknak kötelező :)

Jeffi P>!
Nagy Ádám (szerk.): Nevelj jedit!

Nagy Ádám (szerk.): Nevelj jedit! A képzelet pedagógiája

Sokszor gondoltál arra, hogy bárcsak bagoly hozta levél fogadna reggel az ablakpárkányban. Akár baglyostul is! Szerettél volna mindig is egy fénykardot, hogy kedvedre harcolj az Erő sötét oldala ellen? Esetleg sárkány szárnyon szerettél volna repülni unalmas perceidben, miközben egy viking faluban éled napjaid?
Sokan, és sokszor gondolunk arra, hogy „de jó lenne” adott olvasmányélményünk világában élni, vagy éppen egy film után sóhajtunk fel, hogy „de jó lenne” ott lenni, és hogy mennyivel jobbak lennénk a főhősnél, mert aztán mi mindenre képesek vagyunk!
Biztos vagyok benne, hogy rengetegen elgondolkoztak ilyen dolgokon, és azt hiszem nekik tud ez a könyv egy kis hideg zuhanyt adni.
Beismerem, hogy a könyv 80%-át olvastam csak, tekintve, hogy Stephen King munkássága totálisan kimaradt az életemből, és érdeklődési körömből, így az elemzés sem mondott volna túl sokat. Ha mégis mondott volna, nem érdekelt. Ugyanez a Star Trek-kel kapcsolatban. Ugyan a Csillagközi inváziós és Ender játszmájás írást elolvastam, de lehet ki kellett volna azt is hagyni, mert nulla háttér információval, sajna nem sokat mondott.

Ebből következik is, hogy, kinek is ajánlom a könyvet?

Olyan embereknek, akik olvastak, láttak, minden említett filmet és könyvet. Vagy legalábbis halványan rémlik nekik, hogy mik azok a midikloriánok (remélem jól írtam le), vagy mi a Roxfort, és hogy ki Fogatlan (stb. a többi részhez értelemszerűen nem tudok példát, mert nincs háttér anyagom). Mert a könyv nekik fog szólni, és nekik mond valamit. Ha nem ismered a hátteret, akkor az elemzések semmit nem mondanak. Ami persze logikus dolog, és megjegyezném, ha ennek ellenére mégis elolvasod a könyvet… akkor durván le lesz minden spoilerezve… úgyhogy csak óvatosan!

Bővebben a blogomban: http://jeffi-olvas.blogspot.com/2018/07/nagy-adam-szerk…

kte P>!
Nagy Ádám (szerk.): Nevelj jedit!

Nagy Ádám (szerk.): Nevelj jedit! A képzelet pedagógiája

A korábbi kötetekhez hasonlóan ebben a válogatásban sem tetszettek egyformán a tanulmányok. Néhol az új gondolatok helyett több volt a leírás, amely azonban jó volt összefoglalásnak. A Trónok harca és a Star Wars összevetése elsőre furcsának tűnt. A Harry Potter és a roxforti pedagógusokban számomra új volt a tanárok osztályozására szolgáló mátrix, ezzel ismereteket szereztem. A pedagógiai kultúraváltás a Hibbant-szigeten odáig fokozta az elméleteket, hogy helyenként unalmassá vált.
Az elemzett világokból egyedül Stephen Kingét nem ismertem, de a tanulmány anélkül is érhető és élvezhető volt.
Legjobban Körtvélyesi Franciska: Előítéletesség és morális dilemmák a varázsvilágban című esszéje tetszett és az igazságtalan vizsgák (Kobayashi Maru) kérdése is nagyon érdekes volt.
Mindenképpen érdemes volt elolvasni, bólogatva ráismerni vagy elgondolkodni a felvetett témákon. Sajnos szülőként az itthoni iskolarendszer hibáin, hiányosságain is szomorkodtam egy kicsit.

Hintafa>!
Nagy Ádám (szerk.): Nevelj jedit!

Nagy Ádám (szerk.): Nevelj jedit! A képzelet pedagógiája

Ez a kötet leginkább azokat tudja szerintem megfogni, akik nem olvasták az elemzett műveket. Többnyire nem történik sokkal több annál, hogy a tanulmányok szerzői megmutatják mindazt, amit a könyveket olvasva magunk is felfedezünk. Emiatt többnyire meglehetősen vontatottan haladtam és csak a remény, hogy lesz még jobb/érdekesebb tartotta bennem a lelket.

Szencsike P>!
Nagy Ádám (szerk.): Nevelj jedit!

Nagy Ádám (szerk.): Nevelj jedit! A képzelet pedagógiája

A pedagógia világa kézzel foghatóbb számomra mint a „sorozat” korábbi tudományosabb, politizálósabb részei, örülök, hogy erről is készült egy ilyen kiadvány. Szerencsére Stephen King-en kívül mindegyik filmet/könyvet láthattam/olvashattam, esetleg a Star Trekből rendelkezem felületesebb ismeretekkel, de az elemzések alapját képező történeket nagy részét ismerem, így a lényeg átjött. Érdekes felvetéseket, meglátásokat tartalmaznak az elemzések, volt ami elsőre furcsa volt (Star Wars és Trónok harca, de a közös pont miatt érthető az összevetés), illetve a bully-téma is nagyon jó gondolatébresztő volt, főleg a Stephen King elemzésnél. Az biztos, hogy akik fiatalokkal foglalkoznak sok új ötletet kaphatnak, és akár mindennapi pedagógiába is beépíthető egy-egy könyv/film elemzése.


Népszerű idézetek

Jeffi P>!

A jedik tehát leginkább a szamuráj szellemiséget és műveltséget idézik, bár persze mutatnak néhány hasonlóságot az európai lovagi ideállal is. A lovagrend legfontosabb irata, a Jedi Kódex a jedi életének öt legfontosabb alapelvét említi:
1. Nincsenek érzelmek, béke van.
2. Nincs tudatlanság, tudás van.
3. Nincs szenvedély, nyugalom van.
4. Nincs káosz, harmónia van.
5. Nincs halál, az Erő van.

16. oldal

Nagy Ádám (szerk.): Nevelj jedit! A képzelet pedagógiája

Kapcsolódó szócikkek: Jedi Kódex · tudás
Rune >!

A filmes szakma nagyjai úgy tartják, hogy akkor alakul ki valódi rémület az emberben, amikor a gonosz a hétköznapok színfalai között jelenik meg, és saját, jól megszokott környezetünkben fenyeget, Stephen King is erre építkezik: az elborzasztó hétköznapokra, a mindennapok mögé rejti a legsúlyosabb mondanivalót. A pokol a többi ember – talán ez a leggyakrabban megfogalmazott üzenete, amelyet felnőtt és gyermek karaktereinek sorsán keresztül közvetít.

286. oldal

Nagy Ádám (szerk.): Nevelj jedit! A képzelet pedagógiája

Rune >!

A tanár szerepe ebben a környezetben átalakul, feladata sokkal inkább a rendszerezés, az ismeretek keresési és elérési módjainak megtanítása, megmutatása, valamint az információk hitelességének megállapítására szolgáló módszerek átadása.
A 21. századi oktatásban a tanárok sokkal nagyobb mértékben magukra hagyhatnák a diákokat a tanulási folyamatban, az empowerment, a felhatalmazás, képessé tétel koncepciója az oktatásban is működtethető lenne. A 21. századi iskola, amely a gyerekek saját kíváncsiságára épít, minden bizonnyal képes lenne egy lényegesen hatékonyabb oktatási struktúrát megvalósítani, nemcsak a számítástechnikában, hanem más tantárgyak esetében is. Nem azt állítjuk, hogy a kutatást, az önálló tanulást mint módszertani eszközt ma egyáltalán nem használják az iskolák, de erre épülő pedagógiai program vagy ezt a középpontba helyező oktatási struktúra még ritka Magyarországon.

96. oldal

Nagy Ádám (szerk.): Nevelj jedit! A képzelet pedagógiája

Jeffi P>!

Talán Claparéde írja le a legátfogóbban azokat az elveket, amelyek valamennyi reformirányzatra jellemzőek, és amely alapokat a mai alternatívok is magukéinak érzik, bármely koncepciót kövessenek is egyébként. Szerinte a gyermekkornak önálló biológiai szerepe, azaz funkciója van, a nevelés során nem a mihamarabbi felnőtté válás a cél, hanem a gyermek sajátos tevékenységeinek fejlődése, illetve ezek gyakorlása.

102. oldal

Nagy Ádám (szerk.): Nevelj jedit! A képzelet pedagógiája

kte P>!

… míg Ender kivételesen okos, de nem különösebben tehetséges nővérének köszönheti, hogy visszatér az iskolába.

75. oldal

Nagy Ádám (szerk.): Nevelj jedit! A képzelet pedagógiája

1 hozzászólás
Hunni>!

[…] Kathryn Hume […] Gondolatmenete szerint bármilyen irodalmi mű elhelyezhető valahol egy képzeletbeli kontinuumon, egyik végén a fantázia, másik végén pedig a tiszta mimézis található. „Minden irodalom kétféle hajtóerő terméke. Ezek a mimézis, vagyis az utánzás vágya, arra irányuló törekvés, hogy eseményeket, embereket és tárgyakat olyan valószerűen ábrázoljunk, hogy ezáltal más is osztozhasson a tapasztalatunkon; illetve a fantázia, az eleve adott dolgok és a valóság megváltoztatására irányuló vágy…”

32. oldal

Nagy Ádám (szerk.): Nevelj jedit! A képzelet pedagógiája

Hunni>!

A „poroszos” oktatás az egyén tudásának maximalizálására helyezi a hangsúlyt, célja, hogy a lehető legtöbb tudást „töltse a fejébe”, amelyet azután a saját képességei és tehetsége szerint használhat az élete során. […] Ezzel szemben a reform- és alternatív iskolákban a gyerekek egyéni képességeire és tehetségeire épül az oktatás, és ezeken keresztül nevel társadalmi együttműködésre vagy kis csoportos kooperációra.

85. oldal

Nagy Ádám (szerk.): Nevelj jedit! A képzelet pedagógiája

Hunni>!

[…] a szavazásra jogosult, ámde halott állampolgár nem túl hasznos tagja a társadalomnak.

85. oldal

Nagy Ádám (szerk.): Nevelj jedit! A képzelet pedagógiája

Hunni>!

Tanárként évfolyamról évfolyamra szembe kell néznünk ezzel a problémával: az oktatás egyfajta önfeláldozás, ha jól működik, az oktató a folyamat végén „butább” lesz növendékeinél. Az oktatás és a nevelés nem a tudás, a viselkedés vagy ismeretek reprodukálásáról szól, hanem sokkal inkább valami új teremtéséről, olyan alkotásról, amelyet nem a tanár, hanem a tanítványa lesz képes létrehozni, akár évekkel, évtizedekkel később.

104. oldal

Nagy Ádám (szerk.): Nevelj jedit! A képzelet pedagógiája

>!

Aki szörnyetegekkel harcol, ügyeljen, nehogy közben szörnyeteggé váljék. És ha sokáig pillanatasz a mélységbe, a mélység is beléd pillant.

31. oldal

Nagy Ádám (szerk.): Nevelj jedit! A képzelet pedagógiája


Hasonló könyvek címkék alapján

Fűzfa Balázs (szerk.): Vízjelek
Aáry-Tamás Lajos – Joshua Aronson (szerk.): Iskolai veszélyek
Fóti Péter: Útmutató rebellis tanároknak
Almási Erzsébet: Tanult iskolázatlanok
Knausz Imre: Műveltség és demokrácia – Kísérletek a pedagógia bírálatára
David Allen – Mike Williams – Mark Wallace: Haladj a dolgaiddal! – GTD
Vekerdy Tamás: És most belülről / Álmok és lidércek
Hunyady Györgyné – M. Nádasi Mária: Pedagógiai tervezés
Vekerdy Tamás: Az iskola betegít?
Gyenei Melinda: Iskolai tanulás – tanulási képességek – fejlesztés