100 ​év – 100 kép – 100 gondolat 92% 25 csillagozás

Ez tipikusan az a könyv, amit magamnak soha nem vettem volna meg, de ajándékként nagyon örültem neki.
Rajongok a Fortepanért, ha csak egy szimpla album lenne, akkor is élvezet lenne forgatni.
Nádasdy Ádám „egyperceseit” pedig öröm . Nagyon különös élményt adnak, az olvasóban is megindul az emlékezés.
Kicsit el is érzékenyültem, mikor először kinyitottam. Az 1903-mas fényképen az a templom van, ahol az esküvőm volt. Székesfehérvár nekem is a gyerekkort jelenti( már nagyon régen Budapesten élek), ahogy Nádasdy feleleveníti a gyerekkori kiflizést a nagyapjával, egy pillanatra én is elgyengültem.

Megdöbbentően otthonos. Akár egy vasárnap délutáni családi uzsonna: előkerülnek a dobozok mélyéről a fényképek, és halkan rebbenő mese is jut minden kép mellé. Elképesztő, hogy ki mire emlékezik fotómemóriával, s kinek mi süllyed el végleg az emlékezetében.

A képek jók az ötlet jó lenne, a megvalósítás nem annyira. Olyan mintha Nádasdy nem tett volna bele sokat, csak úgy saját kútfőből írt volna hozzá gondolatokat és nem nézett utána a valódi tényeknek. És kicsit illúzióromboló ez a mai nyelvezet amit használ: romkocsma wifivel, fickók.

Nagyon ajánlom ezt a könyvet, fotóalbumot. Jó volt egy kicsit nézegetni a képeket és olvasgatni. A fotókhoz tartozó Nádasdy Ádám szövegek pedig hol humorosak voltak, hol leíróak,de mindig illeszkedtek a képhez és a kép hangulatához.