A ​megtévesztés művészete 4 csillagozás

Nábrády Mária: A megtévesztés művészete

2004, ​Athén. Két magyar dobóatléta, két állítás, két odaveszett olimpiai aranyérem. A doppingvétséggel vádolt versenyzők nem tudtak vagy nem akartak újabb vizeletmintát adni az ellenőröknek, akik tiltott szerek használatával vádolták az ártatlanságukat hangoztató sportolókat. Vajon ki hazudott?
Csak egy példa arra, hogy olykor akár életbe vágóan fontos is lehet, hogy mégis kinek van igaza, és ki akarja megtéveszteni a másikat. A mindennapokban persze a tétek és a lebukás jelentősége is kisebb, többnyire mentséget is találhatunk magunknak, ha éppen mi követjük el a füllentés vétkét. Másokkal már inkább csak akkor vagyunk elnézők, ha nem minket húztak csőbe.
A hazugság a vérünkben van? Hogyan ismerjük fel, ha valaki be akar csapni bennünket? Milyen a professzionális hazugságvadászat? Miért ámítjuk önmagunkat? Ki hajlamos a hazugságra? Kik, miért és hogyan tévesztik meg a társadalmat? Az elismert hazai hazugságkutató, Nábrády Mária minden kérdésünkre választ ad, miközben… (tovább)

>!
Libri, Budapest, 2014
140 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633102336
>!
Libri, Budapest, 2014
140 oldal · ISBN: 9789633105634

Enciklopédia 4


Most olvassa 2

Várólistára tette 9

Kívánságlistára tette 4


Kiemelt értékelések

Morpheus>!
Nábrády Mária: A megtévesztés művészete

Megtudhattam ebből a könyvből, hogy nem kaphatunk igazán használható módszert arra, hogyan leplezzük le a hazugságokat, és az esetek háromnegyedében erre nincs is szükség, mert vagy nem hazudnak nekünk, vagy nem kifejezetten ártó vagy manipulációs szándékkal hazudnak, ám amikor felkel a gyanúnk, akkor ne legyünk naivak, mert a fennmaradó huszonöt százalék ellenünk irányul. És akkor legyünk résen, ha kell, ellenőrizzük azt, hogy igazat mondtak-e nekünk, vagy sem.
Valamint szó esik az önbecsapásról is, amikor nem vagyunk hajlandóak a tényeket tudomásul venni, ragaszkodunk valamihez, ami nem igaz. Ahogy igazat mondani a legkönnyebb, utána az önbecsapás következik a sorban. Mert aki sikeresen becsapja magát, az a szó szoros értelemében már nem hazudik a másiknak, mert hiszi azt, amit mond.

Radena>!
Nábrády Mária: A megtévesztés művészete

Nagyon száraz. de vannak benne érdekes dolgok. A téma iránt érdeklődőknek egyszer mindenképp érdemes lehet elolvasni. De nekem tényleg nagyon száraz volt. Inkább hasonlított egy szakdolgozathoz, ami vizsgálatok eredményeit mutatja be.


Népszerű idézetek

Morpheus>!

(…) a hazugság lényege az, hogy kontrollt gyakorlunk a fölött az információ fölött, melynek csak mi vagyunk birtokában, és megvonjuk azt a másiktól, ezáltal őt is kontrolláljuk.

32. oldal

Kapcsolódó szócikkek: hazugság · információ · kontroll
Morpheus>!

Akkor beszélhetünk öncsalásról, ha az adatok kifejezetten az ellenkezőjét bizonyítják annak, amit hiszünk, mégis ragaszkodunk a hitünkhöz. Vagyis adatfeldolgozásunk racionális képességeink ellenére csak pszeudoracionálisnak tekinthető. Ha hozzászokunk az ilyen pszeudoracionális feldolgozáshoz, az öncsalással elérjük, hogy teljesen immunisak leszünk az ellentétes bizonyítékokra.

83-84. oldal

Morpheus>!

A valóságalku segít megőrizni alaphiedelmeinket, és időt ad arra, hogy az új információt beillesszük saját kereteinkbe. A mentegetőzésekkel, kifogásokkal valamiképpen elismerjük felelősségünket a történtekben, mégis átalakítjuk a történteket, hogy feloldjuk az „én jó vagyok” és a „rosszat tettem” ellentmondását, és az okokra vonatkozó magyarázatokkal tulajdonképpen mindkét félnek igazat adunk.

85. oldal

Kapcsolódó szócikkek: kifogás

Hasonló könyvek címkék alapján

Elliot Aronson: A társas lény
Malcolm Gladwell: Kivételesek
Carl Gustav Jung – Marie-Louise von Franz (szerk.): Az ember és szimbólumai
Daniel Kahneman: Gyors és lassú gondolkodás
Barbara Pease – Allan Pease: A testbeszéd enciklopédiája
Carl Gustav Jung: Az alkímiai konjunkció
Bruno Bettelheim: A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek
R. Kelényi Angelika: Az agyam eldobom
Richard Bandler – John Grinder: Békából királyfi
Rudolf Arnheim: A vizuális élmény