Az ​arab tavasz 12 csillagozás

A Közel-Kelet átalakulása
N. Rózsa Erzsébet: Az arab tavasz

A ​2010 decemberében Tunéziában kezdődött arab tavasz mindenkit meglepett a térség országaiban és a térségen kívül egyaránt. „Az évszázad eddigi legfontosabb eseménye”, melynek hatása nagyobb lesz, mint akár a 2001. szeptember 11-i terrorcselekményeké, akár a 2008-as globális gazdasági válságé. Tunéziában és Egyiptomban az évtizedek óta az országot irányító vezetőknek, Zein el-Ábidín Ben Alinak és Mohamed Hoszni Mubáraknak távoznia kellett a hatalomból. Jemenben Ali Abdullah Szálehnek szintén távoznia kellett, de egy hosszas, tervezett átmenet vette kezdetét. Bahreinben a többségében a síita lakosság tüntetéseit leverték. A líbiai polgárháborúban Moammar Kaddáfi életét vesztette, az ország mára irányíthatatlanná vált. Szíriában pedig immár négy éve zajlik a polgárháború. Ezeket az eseményeket 2011 elejétől „arab tavaszként” emlegeti a politika és a média, de a közvélemény is. A megnevezés azt a pozitív, reményteljes várakozást idézi, mely az első békés megmozdulásokat kísérte,… (tovább)

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: A külpolitika világa Osiris

>!
KKI / Osiris, Budapest, 2015
266 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632762609

Enciklopédia 4

Helyszínek népszerűség szerint

Amerikai Egyesült Államok


Kedvencelte 1

Most olvassa 4

Várólistára tette 18

Kívánságlistára tette 29

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Kuszma>!
N. Rózsa Erzsébet: Az arab tavasz

N. Rózsa Erzsébet: Az arab tavasz A Közel-Kelet átalakulása

Az, hogy ezt a könyvet tegnap éjjel egykor (tehát technikailag ma), egy baráti italozás után hazafelé tartva az éjszakai buszon olvasgattam, és ÉRTETTEM, már jelzi hogy már én se italozgatok (mindig) olyan elszánással, mint huszonévesen legfőbb erényét: hogy milyen tiszta, áttekinthető szöveg. Mondhatjuk, N. Rózsa Erzsébet munkája semmi különös, csak éppen kvázi hibátlan.

A szerző kivárta, amíg a megfelelő távlatból tud visszatekinteni az arab tavasz eseményeire. Világos, hogy az eufória, ami a forradalminak tűnő változásokat 2011-ben övezte, mára eltűnt – az arab világot a nyugati reményekre rácáfolva nem váltotta meg a ’90-es évekéhez hasonlítható demokratikus átrendeződés* (talán Tunézia nagyobb, és Egyiptom kisebb részsikereitől eltekintve). Ami azt illeti, a helyzet inkább tűnik kritikusnak, ha Szíriát, Líbiát vagy Jement nézzük, ahol az államiság hosszú időre destabilizálódni látszik**. Ráadásul úgy fest, a térség legmeghatározóbb monarchiáit (különös tekintettel Szaúd-Arábiára) mintha meg sem érintette volna a változás szele – legalábbis a felszínen. A felszín alatt ugyanis az arab tavasz azért minden kétséget kizáróan érzékeltette, hogy a statikusnak gondolt helyi rezsimek komoly feszültségeket fednek/fedhetnek el (amíg tudnak) – a demokratikus törekvéseken túl a vallási, sőt nacionalista energiák is jelen vannak a társadalomban, amikre a közelmúlt elképesztő demográfiai robbanása is ráerősített.

N. Rózsa elmozdul a szokásos idealizmus versus paranoia tengelyről, csak a problémafelvetésre és -elemzésre koncentrál. Nem hallgatja el az USA és az EU hibás reakciót, akik valóban nem rendelkeztek/rendelkeznek átgondolt, következetes stratégiával a régiót tekintve – az eseményekre a reális politikai térben rendre elkésett, erőtlen vagy épp téves választ adtak. Pedig – különösen az EU esetében, aki a térség közvetlen szomszédja, és annak kríziseit aligha tudja határain kívül tartani – kiemelten fontos lenne, hogy a kérdéskört a megfelelő higgadtsággal és realitásérzékkel vizsgáljuk, és elvonatkoztassunk az ostoba összeesküvés-elméletektől. Ja, persze, azért jönnek a migránsok, mert Soros pénzt ígért nekik. Hogyne. És fogadjunk, ki fog derülni, hogy a miniszterelnök urat is ő zaklatta gyerekkorában. Nem mondom, hogy épp ezért sok ilyen könyvet kéne írni – igazából én azzal is kibékülnék, ha nem lenne több, mint ez, meg a másik, amit N. Rózsa Erzsébet mostanában írt. Csak el kéne olvasni őket.

* Itt felmerülhetne a kérdés, hogy vajon Kelet-Európát megváltotta-e a ’90-es évek demokratikus hulláma, de ne merüljön fel. Ahogy mondani szokták volt, ez a téma szétfeszítené az értékelés kereteit.
** Ami persze egy eufemizmus a polgár- és törzsi háborúk különös elegyére, amelyek a mai napig dúlnak errefelé.

20 hozzászólás
mcgregor P>!
N. Rózsa Erzsébet: Az arab tavasz

N. Rózsa Erzsébet: Az arab tavasz A Közel-Kelet átalakulása

Az értékelésem szükségképpen elfogult lesz, hiszen N. Rózsa Erzsébetet ismerem személyesen, konzulensként működött közre anno az egyik szakdolgozatomnál. Egyrészt nagyon könnyen olvasható a könyv (szemben pl. a hasonló témájú Gilles Kepel: Dzsihád című könyvével, ami az olyan összetett mondat-mániásokkal ellentétben mint amilyen én vagyok, a legtöbb olvasónak szerintem fizikai szenvedést képes okozni). Olvasmányossága nem megy a szakmai igényesség rovására, rengeteg adatot is tartalmaz, amit nem öncélúan hány össze a szerző, hanem bizonyos következtetéseit képes alátámasztani velük. Konklúziói végig követhetőek és igen megalapozottak, érzékelhetően nagyon részletekbe menően ismeri az egyes tárgyalt országoknak nemcsak a vallási és etnikai hátterét, hanem még a törzsi viszonyok politikai jelentőségét is (ezt pl. rengeteg elemző rendszeresen figyelmen kívül hagyja, így jelentősen torzul egy-egy összetett helyzet megértésének képessége). A téma iránt érdeklődőknek kifejezetten izgalmas olvasmány, jól megírva, érthetően, komplex módon. Kiválóan elemzi azt is, miért vett más fordulatot az „arab tavasz” ahhoz képest, amit a nyugati világ várt, vagy feltételezett. Alapmű.

3 hozzászólás
Hétvári>!
N. Rózsa Erzsébet: Az arab tavasz

N. Rózsa Erzsébet: Az arab tavasz A Közel-Kelet átalakulása

Ritka pillanat, hogy egy könyvre a maximális csillagot adom, de egyszerűen nem találtam okot most a levonásra. Az egyetlen ok, ami eszembe jutott, hogy bárcsak a szerző hosszabb művet jelentetett volna meg, mert szívesen olvastam volna még többet tőle a témában.

A könyv rövid, de annál velősebb összefoglaló mű a 2011.-ben lezajló nyugati kultúrkörben csak arab tavaszként hívott esemény sorozatról. Az író a könyv méretéhez képest bámulatosan részletesen mutatja be azokat az arab országokat, amelyeket érintett az arab tavasz keretében lezajló tűntetések és hatalomdöntések.

Lehetséges, hogy egyeseket zavarhat az a rengeteg ömlesztett információ az arab országokról, de szerintem az összes adat szükséges, hogy megérthessük a különböző arab államok felépítését és a tüntetésekhez kapcsolódó következményeket.

Pontosan ezt tartom a könyv legnagyobb erősségének, hogy nem kizárólag az arab tavasszal mint eseménnyel és utóhatásaival foglalkozik, hanem bizonyos szempontból kapunk hat rövid ország bemutatást (Egyiptom, Tunézia, Jemen, Omán, Szíria, Líbia) is.

A szerző, mint a téma szakértője részletesen kitér az adott ország gazdasági, társadalmi és politikai felépítésére, összehasonlítja az érintett államokat egymással, így megpróbálva modellezni a különböző végkifejlettek okait.

Több mint hat évvel az arab tavasz kezdete óta joggal vethetjük el a kezdeti optimista álláspontot az esemény sorozattal kapcsolatban. Függetlenül a különböző arab országok gazdasági és társadalmi helyzetétől az arab tavasztól várt fejlődés és modernizáció Tunézia kivételével mindenhol elbukott és korábbinál is nagyobb problémákat okozott a térségnek. A szerző nem próbál egy rózsaszín ködbe menekülni, hanem nagyon objektíven megpróbálja a kialakul helyzeteket értékelni.

Sajnálatosan ha jelenlegi helyzeteket értékeljük, akkor túlsúlyban vannak a negatív serpenyőben szereplő dolgok. Líbia, Szíria, és Jemen azóta is polgárháború sújtotta válság övezetnek számítanak, ahol fegyveres harcok mindennaposak és az embereknek a mindennapi élethez kapcsolódó alapvető szükségletei sincsenek biztosítva, mint például a tiszta ivóvíz. A polgárháborúk miatt kialakult menekültválság mellett közvetve az arab tavasz eredménye az Iszlám Állam megalakulása is, amely újabb törés vonalakat okozott a már-már amúgy teljesen széjjel töredezett közel keleti politikai kapcsolatokon.

Bárkinek jó szívvel ajánlom a könyvet, aki egy könnyen érthető, de tartalomban nagyon erős olvasmányt keres az arab államokkal kapcsolatban.

Simonits_Ádám>!
N. Rózsa Erzsébet: Az arab tavasz

N. Rózsa Erzsébet: Az arab tavasz A Közel-Kelet átalakulása

N. Rózsa Erzsébet vitathatatlanul az egyik legismertebb magyar szaktekintély a Közel-Kelet térségének elemzői körében, ennél fogva a komplex, átfogó ismeretközlés előre borítékolható volt, amely tény a kötet elolvasása után is helytállónak bizonyult. A könyv szakmai színvonala kifogástalan, a holisztikus szemléletmód kifejezetten érdekessé és sokrétűvé teszi, egyszersmint kevésbé gyakran vizsgált aspektusokat is taglal a Közel-Kelet, illetve az arab államok politikai-társadalmi folyamatainak tekintetében. Kiválóan feltárja az egyes nemzetközi aktorok érdekeinek és döntéseinek hátterét és összefüggéseit, illetve azok következményeit, egyúttal kellően helytálló megállapításokkal élt többek között a közeljövő migrációs tendenciáit illetően is. Az egyetlen hiányosságát abban látom – noha ezt a szerző talán említi is a kötetben –, hogy átfogó képet igyekszik adni a közel-keleti politikai-gazdasági-társadalmi átalakulási folyamatokról, ennél fogva az egyes arab tavaszban érintett államok esettanulmányai a vártnál némiképp felületesebbre sikerültek. Szívesen olvastam volna még többet további tíz-tizenöt oldalban az egyes országokról (Tunézia, Egyiptom, Jemen, Bahrein Líbia, Szíria), noha ez a terjedelem értelemszerűen még mindig nem nyújt elégséges keretet egy igazán mélyreható elemzés közléséhez. A kötet nyelvezetileg egyébiránt nem kifejezetten nehéz, rendkívül hasznos alapinformációkkal bír, így a térség iránt érdeklődők számára olvasása feltétlenül javasolt.

katalins>!
N. Rózsa Erzsébet: Az arab tavasz

N. Rózsa Erzsébet: Az arab tavasz A Közel-Kelet átalakulása

Könnyen érthetően, olvasmányosan tárja elénk az író az „arab tavasz” előzményeit, lezajlását, eredményét. Megismerjük az arab kultúrát, történelmet. Az érintett országok (Tunézia, Jemen, Bahrein, Líbia, Szíria és Egyiptom) történelmének, társadalmi, politikai és gazdasági helyzetének bemutatása számomra sok új, érdekes információt tartalmazott. Nagyon tetszett az is, hogy a könyv második felében az arab tavasz szomszédos országokra, és a nagyhatalmakra gyakorolt hatását is érinti. Ajánlom mindenkinek, akit érdekel a téma.

Dócza_Edith>!
N. Rózsa Erzsébet: Az arab tavasz

N. Rózsa Erzsébet: Az arab tavasz A Közel-Kelet átalakulása

N. Rózsa Erzsébet mindenféleképpen az egyik legjelentősebb Közel-Kelet kutató. Több tanulmányához volt már szerencsém, azonban ez volt az első könyv, amit olvastam tőle. Nagyon részletes alapmű annak, aki a mai közel-keleti világot meg akarja érteni társadalmi és politikai szempontból.


Népszerű idézetek

Dócza_Edith>!

Amikor a 2001. szeptember 11-i terrorcselekményeket követően az Egyesült Államok háborút hirdetett a terrorizmus ellen, az arab országok nagy része rögtön bejelentette csatlakozását, hiszen a terrorizmusnak, mint a fennálló (hatalmi) rend elleni támadásnak a visszaverése közös érdek és feladat. Azonban amikor George W. Bush retorikájában és politikájában mindezt összekapcsolta a demokráciával és az emberi jogok kérdésével, és meghirdette a „Tágabb Közel-Kelet”, azaz az iszlám világ demokratizálásának programját, ugyanazt a rendet készült szétverni a térségben, melyet maguk a terroristák is támadtak, és saját szövetségeseit szólította fel hatalmuk feladására.

N. Rózsa Erzsébet: Az arab tavasz A Közel-Kelet átalakulása

ajikarei P>!

A mai arab nemzetállamok politikai határainak kijelölésével, a zsidó csoportok palesztinai betelepülésének engedélyezésével az európai nagyhatalmak olyan – folyamatosan újratermelődő – konfliktushelyzeteket teremtettek, amelyek szükségessé tettèk és teszik a folyamatos nyugati beavatkozást. Minden ígéret ellenére sem támogatták az egységes arab állam létrehozását, sőt, az arab ummát mindegy kéttucatnyi „nemzetállamra” darabolták fel, évtizedes traumát okozva ezzel. A másik, máig feldolgozhatatlan traumája a mai arab társadalmaknak Izrael állam létrehozása volt. Ugyanakkor a gyarmatosítás elleni küzdelem, a modern arab „nemzetállamok” függetlenségi harca, valamint az Izrael elleni háborúk sora fontos elemévé vált a modern arab identitás(ok)nak, és legitimációs bázist jelentett, és jelent ma is az uralkodó elitek számára.

28-29. oldal, Az arab történelem (Osiris Kiadó, 2015)

N. Rózsa Erzsébet: Az arab tavasz A Közel-Kelet átalakulása

Dócza_Edith>!

Az arab tavasz – a „népek tavaszához” hasonlóan – egy hosszú folyamat kezdete, és ugyan ma is a térség átalakulásának érzelmileg és politikailag kiemelkedő jelentőségű eseménysora, egyfajta „referenciapont”, de vízválasztó jellegét, éppen bizonytalansága és kiszámíthatatlansága miatt – hiszem leginkább csak kezdete és bizonyos eseményei vannak – egyre inkább megkérdőjelezik. Mára úgy látszik, hogy a kezdet inkább a 2003-as iraki háború volt, míg a következményeket, úgy tűnik, felülírhatják az Iszlám Állam által felvetett kérdések.

237. oldal

N. Rózsa Erzsébet: Az arab tavasz A Közel-Kelet átalakulása

Dócza_Edith>!

Az „egyéni” tagállami vélemények legemlékezetesebb momentuma a 2003-as iraki háborút megelőző markáns véleménykülönbség volt az uniós tagállamok között, illetve a tagállamok és a csatlakozásra váró közép-európai államok között, mely az Unión belül igen komoly törést jelentett. Nagy-Britannia és Spanyolország támogatták, Franciaország és Németország ellenezték az iraki háborút, míg a leendő új tagok, így Magyarország is, részese volt az Egyesült Államok által vezetett ún. "Hajlandók Koalíciójának.

230. oldal

N. Rózsa Erzsébet: Az arab tavasz A Közel-Kelet átalakulása

Kapcsolódó szócikkek: 2003
1 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Michael Ledeen – William Lewis: Bukás: amerikai kudarc Iránban
Borsa Brown: Az Arab öröksége
Csicsmann László: Iszlám és demokrácia a Közel-Keleten és Észak-Afrikában
Rostoványi Zsolt: Együttélésre ítélve
Germanus Gyula: Kelet varázsa
Bordás Mária: Iszlám kalifátus a 21. században (?)
Besenyő János – Miletics Péter: Egyiptom
Goldziher Ignác: Az iszlám kultúrája I-II.
Rostoványi Zsolt: A Közel-Kelet története
Germanus Gyula: Allah Akbar!