Kisvárosi köd 0 csillagozás

N. Orbán István (1956 Budapest) szabadfoglalkozású közgazdász. Publikációi 1988 óta jelennek meg. 2001-ben az Alföld Művészeti Egyesület „Tisza” pályázatán arany oklevelet és különdíjat nyert. Versei folyóiratokban és antológiákban olvashatók. 2002-ben „Férfidolgok” címmel önálló kötettel jelentkezett. 2003 januárjában a „Magyar holocaust” című írása a „Hónap verse” lett a Szegedi Szépírás c. folyóiratban.

kortárs magyar nyelvű magyar szerző vers

Raszter, Csongrád, 2003

80 oldal · puhatáblás · ISBN: 9638013291

Fülszövegek 1Borítók 1 Új kiadás Új borító Új fülszöveg Új címke

Enciklopédia 1

Kiemelt értékelések

Népszerű idézetek

Liat

2022. február 15., 09:23

Ki ad hitet nekem,
Gyarló emberi lény,
Ki ad hitet neked,
Ki mondja: van remény,
Ki ad szeretet-útravalót,
Ki ad hitet, ó, mondd,
Hogy utad tovább ródd.

Hitem, magam és Isten,
Nem áll senki közénk,
Ember vagyok a hitben,
Hiszem, hogy ennyi elég!

35. oldal Hitem

N. Orbán István: Kisvárosi köd

Kapcsolódó szócikkek: remény

Új hozzászólás

Liat

2022. február 15., 09:23

A reggeli őszi nap
Hideg fénye ébreszt,
Vacogva állok az ablak előtt,
Nincs mosoly, lassul az élet.
Korán van, indulni kéne,
Látni, érezni, élvezni,
Magamhoz ölelni
Téged!

43. oldal Őszi reggel

N. Orbán István: Kisvárosi köd

Új hozzászólás

Liat

2022. február 15., 09:24

Nézz a szemembe, ó, egyszer nézz!
És mondd azt, hogy nem szeretsz.
…
Dobj el, lökj magadtól el,
Öld meg bennem azt a szerelmet,
Mit te tanítottál nekem.
…
Várom, hogy a másik életemben
Megtaláljam, mit nálad hagyok,
A szerelmet, a boldogságot,
S hogy egyszer nézz a szemembe,
Örökké várom!

57. oldal Nézz a szemembe!