A nagy sikerű film alapján készült regény hősei amerikai diákok, a patináns Welton Akadémia tanulói. Todd Anderson és barátai számára új világ kezdődik, amikor új angoltanáruk, John Keating biztatására kezükbe veszik sorsuk irányítását. Keating példája nyomán felélesztik a hajdani titkos diákklub, a Holt Költők Társaságának hagyományait, s az iskola merev szellemiségével, no meg a szülői terrorral szembeszegülve végre szabad folyást engedhetnek érzelmeiknek, kipróbálhatják önmagukat. Hamarosan kiderül azonban, hogy a tekintélyelvű világban a frissiben megízlelt szabadság tragikus következményekre vezet…
Holt Költők Társasága 538 csillagozás
Eredeti megjelenés éve: 1988
Enciklopédia 16
Szereplők népszerűség szerint
John Keating · Charles Dalton · Neil Perry · Todd Anderson · Knox Overstreet
Helyszínek népszerűség szerint
Kedvencelte 116
Most olvassa 13
Várólistára tette 375
Kívánságlistára tette 297
Kölcsönkérné 6
Kiemelt értékelések
Fogalmam sincs, hogyan követtem el ezt a hibát, de nem láttam a filmet és nem ismertem a történetet és teljes véletlenséggel kezdtem el a könyv olvasását. Röviden így fogalmaznék: jött, látott és ledöntött a lábamról. Egyszerűen imádtam az akadémia légkörét, magát az irodalmat amit megteremtett benne, a kis titkos társaságot és John Keatinget. Tagjává akartam válni én is ennek a társaságnak, újra beülni az iskolapadba. A mondanivalója a mai napig nagyon fontos és nem veszti érvényét. A filmet pedig hamarosan sorra is kerítem :)
Iskolás éveim alatt mindig azt mondták a szüleim magadnak tanulsz és nem nekem és ezért örökké hálás leszek!
5 dollár 98. Ennyit ér az emberi szervezet, ha lebontják kémiai összetevőire, és eladják.
Hideglelős mondat egy rideg és számító, automataként működő világban, ahol grafikonokkal mérik a költészetet és pénzben az embert, ahol a gyerek befektetés, az iskola robotgyártás… Hagyomány, becsület, fegyelem, teljesítmény. Iskola, család, hazánk iránti odaadó szeretet. Méltóság, kötelességteljesítés.
Egyediség? Személyiség? Saját nézőpont? Érzések? Vágyak? Álmok? Itt nincs keresnivalójuk. Vagy talán mégis?
Kapitány! Ó, kapitányom!
Mennyit ér egy ember? Ki lehet fejezni dollárokban és centekben azt, amit egy ilyen kapitány tud adni?
Körülbelül egyidős lehettem a történet szereplőivel, mikor először találkoztam a filmmel.
Azonnal és végérvényesen megszerettem, és egyben tudatosult bennem, mekkora mázlim van. Azok közé a szerencsések közé tartozom, akiknek megadatott egy ilyen irodalomtanár, aki ugyan nem tépette ki a lapokat a tankönyvből, de megkért, tegyük el a könyvet szépen, vigyázzunk rá, hogy épségben vissza tudjuk szolgáltatni majd – júniusban –, addig nem lesz szükségünk rá… annál inkább a könyvtárnyi szépirodalomra.
Meg lehet mérni, mennyivel tartozom neki, hogy megtanított olvasni? És itt természetesen nem az ábécéről beszélek.
Mindenkinek kellene egy ilyen kapitány. Talán akkor fontosabb gondjaink is lennének annál, hogy dollárokban mérjük egymást vagy hon(f)i valutában és egyebekben, amikről most inkább nem szólnék.
A történet, a film ötcsillagos. Máig kedvenc. Ami a regényt illeti – csalódás. Töredék, összedőlni látszó építmény. Szinte kizárólag párbeszédekre épül, az ábrázolás, elsősorban a jellemeké, szinte elenyésző. A film átírása szinte mondatról mondatra. Robotmunka. Pontosan az hiányzik belőle, ami a középpontjában áll: a saját nézőpont, az egyediség, a merész kísérletezés, az egyéniség vállalása.
Kapitány! Ó Kapitányom!
Őszinte leszek, én a filmet nem láttam, valahogy kimaradt, de ezután biztosan megnézem. Csodálatos történet a szabadságról, az egyéniségről, a vágyakról. Az ember újra 17 évesnek érzi magát. A csattanóig rabul ejti a költészet, a fiatalság, majd az elmúlás. Hogy mennyit is ér az életünk, hogy tudunk e tényleg szabadok lenni, vagy csak egy hiú ábránd.
A könyvben nem említették így én megteszem:
spoiler
Tetszett ez a könyv! Nyilván, nem adja vissza teljesen a filmélményt, de jó érzés volt visszakerülni ebbe a hangulatba, és láttam magam előtt a jeleneteket. A karaktereket kicsit nehéz volt ugyan követni, de ez a filmben is így volt. A nyelvezet elég gyenge, anyukám úgy fogalmazta meg, hogy olyan, mintha egy nyolcadikos írta volna – hát igen, ez sajnos igaz. Viszont rengeteg idézetet vettek a filmből, amit jó volt papíron is látni.
Na meg ez az új borító! Csodás, imádom, kifordítottam a polcomon:DD
Amit szerettem, az, hogy rövidek voltak a fejezetek, könnyen lehetett olvasni.
Szerintem érdemes elolvasni, ha valaki szerette a filmet!:) Fontos, hogy a film alapján íródott a könyv, de nekem jó élmény volt azért.
Egy tanár bizony alaposan feladja a leckét – magának, ha feladja ezt a kisregényt kötelezőnek. Márpedig érdemes, mert csodálatos jeleneteket rejt – amit aztán szépen elénk is tesznek a filmvásznon (könyv: 4,5*, film: 5*). Amikor pl. a korábban kitépett irodalmi esszét akarja a helyettesítő tanár, a pöcsfej igazgató felolvastatni! Ilyen csodálatosan sosem kötötték még össze a verstant a trigonometriával! minden irodalomórán legyen a diákoknál szögmérő és vonalzó! Azt csodálom csak, hogy a NER még nem vezette be kötelezőnek – no nem ezt a regényt, hanem a Weltonban használt, J. Evans Pritchard-féle irodalomtankönyvet.
A Holt Költők Társasága egy nagyon kedvenc filmem, a könyvet is olvastam már korábban, csak most nagyon bevonzott a polcon.
Amit el lehet mondani róla: ez az a könyv, amit akkor olvass el, ha láttad a filmet, mert egyébként szerintem egy kissé hézagos, szárazacska forgatókönyv. Ha már láttad ezeket a hiányosságokat a buksid észrevétlen kitölti.
Hihetetlen azért, hogy mennyire reméltem, hogy az utolsó oldalakon nem az fog történni, mint ami történni fog. Sosem szurkoltam ilyen abszurd mód, hogy hátha mégiscsak valami csoda folytán nem is az a lezárás, mint amit én tudok. Persze, most is megkönnyeztem.
Meg kell nézni ismét…
Nem tudok eltekinteni a filmtől, de nem is kell, hiszen ez a könyv tulajdonképpen az alapján készült, olyan, mint egy kicsivel gyengébbre sikerült, kivonatos forgatókönyv. Hiányzanak belőle a színészek, a játékuk, ami fantasztikus volt, Robin Williams alakítása mindenképp. Ez a butított verzió, képtelen volt mindazt az érzelemgazdagságot, feszültséget, drámát, szépséget felvonultatni, amit a film megtett. Ennek ellenére jó, hogy koncentrált formában megjelent, azoknak, akik nem akarják megnézni a filmet. Tőlem valószínűleg azért kapott ilyen magas csillagozást, mert a sokszor látott film végigkísérte az egész, amúgy nagyon rövid olvasmányt és mindazt, ami hiányzik belőle, pótolták a látottak.
Fontos dolgokról beszél, amik sosem vesztik érvényüket, ezért mindenképpen érdemes elolvasni. Önálló gondolkozás, annak a felfedezése, hogy az embernek jogában áll döntenie a saját sorsa felől, sőt, neki kell döntenie a saját sorsa felől. Hogy mivel jár az, ha olyan szülőkkel vert meg a sors, akiket egyáltalán nem érdekel, mit szeretne a gyermekük, csak az számít, hogy ők hogyan döntöttek a gyermekük sorsa felől. Arról, hogy minden döntésnek megvan a maga következménye. Szól álmokról, boldogságról, csalódásról, és egyetlen olyan emberről, aki kilóg az eszményi társadalmi képből, aki megpróbál gondolkodni tanítani és önállóvá nevelni. Szép és rettenetes – mint nagyjából minden emberi élet(pálya). De azért a filmet mindenkinek látnia kell.
Mutasd meg azt, ki nem kerget ábrándokat, s én mutatok egy boldog embert. Ám az ember igazán csak álmában szabad, így van ez rég, s örökre így marad.
Igazából nincs rá jobb szó ennél: zseniális. Könyvben is, filmen is imádtam, abszolút kedvencemmé vált. Újraolvasós kategória :)
„Ragadd meg a napot! Csinálj valami rendkívülit az életedből!"
A filmet már többször láttam és nagyon jó hangulatú, igazán zseniális színészekkel. Szerencsére a könyv sem okozott csalódást, a film hűen követi a könyvbéli cselekményeket. Nincs is mit nagyon ragozni, ez egy hibátlan könyv. Egy kiváló, az irodalmat szerető tanár ráébreszti diákjait, hogy nem minden a magolás, az életet élvezni kell és magunknak felfedezni! A legfontosabb üzenet – ami napjainkban is követendő lenne – hogy tudjunk önállóan gondolkodni és legyen véleményünk.
Valamikor régen láttam a filmet, de az kevésbé maradt meg bennem, mint kiderült így olvasás után, úgyhogy érik az újranézés. A könyv nagyobb hatással volt rám, vagy csak idősebb vagyok, mint a filmhez voltam. A vége nagyon felmérgesített, rendesen kikezdte az igazságérzetemet és el is szomorított.
Népszerű idézetek
Valamikor merésznek kell lenni, valamikor óvatosnak, és az okos ember tudja, mikor melyiknek.
Aki hisz az álmaiban, annak olyan sikerekben lehet része, amilyenekben az átlagembernek soha.
57. oldal
De sok örömtől fosztanánk meg magunkat, ha az élet legegyszerűbb dolgaiban nem tudnánk felfedezni a költészetet.
77. oldal
– Az igazság olyan mint egy takaró, és alatta mindig hideg marad az ember lába.
79. oldal
Kimentem a vadonba, mert tudatosan akartam élni. Maradéktalanul ki akartam szívni az élet velejét. Nehogy a halálom napján döbbenjek rá, hogy nem éltem.
148. oldal
A költészetet nem szabad csupán egy szóra korlátozni. A muzsika is költészetet tartalmaz, egy fénykép is, sőt egy vacsora elkészítésében is lehet költészet… mindenben, ami formát ad a megnyilatkozásnak. Jelen lehet a költészet egészen hétköznapi dolgokban is, csak éppen sohasem szabad közönségesnek lennie.
76. oldal
– A nő olyan, akár egy katedrális, fiúk – jelentette ki. – Valahányszor csak alkalom adódik rá, áhítattal közelítsétek!
126. oldal
Hasonló könyvek címkék alapján
- John Williams: Stoner 93% ·
Összehasonlítás - Vladimir Nabokov: Pnyin 85% ·
Összehasonlítás - Stephen King: A boszorkánylány 84% ·
Összehasonlítás - Vladimir Nabokov: Pnyin professzor 83% ·
Összehasonlítás - Daniel Keyes: Virágot Algernonnak 96% ·
Összehasonlítás - Kathrine Kressmann Taylor: Címzett ismeretlen 95% ·
Összehasonlítás - Harper Lee: Ne bántsátok a feketerigót! 93% ·
Összehasonlítás - John Steinbeck: Egerek és emberek 92% ·
Összehasonlítás - John Steinbeck: Egerek és emberek / Lement a hold 92% ·
Összehasonlítás - John Steinbeck: Egerek és emberek / Lement a Hold / Szerelem csütörtök 91% ·
Összehasonlítás