!

Kafka a tengerparton 404 csillagozás

Murakami Haruki: Kafka a tengerparton
Olvasók Boltja 3.192 Ft
Bookline · 3.990 Ft –15% 3.391 Ft
Régikönyvek.hu · 3.990 Ft –15% 3.391 Ft
Könyvtár

A ​Kafka a tengerparton hullámzó, nyugtalan textúrája két rendkívül színes és gubancos szálból szövődik össze. Az egyik páratlan vonulat (szó szerint értendő, mert a regény páratlan fejezetein húzódik végig) Tamura Kafka története, azé a tizenöt éves fiúé, aki az oidipuszi végzet elől megszökve anyja és nővére keresésére indul. A páros fejezetek hőse egy különös, félszeg, együgyű öregember. Nakata, aki sosem heverte ki második világháborús sérülését, és számára felfoghatatlanul sodródik a felnőtté válás magányával és bizonytalanságával küszködő Kafka felé. Ő a leghétköznapibb dolgok összefüggéseit sem érti, mégis sok olyan tulajdonsága van, amelyek rendkívülivé teszik. A két szál rafináltan és talányosan kapcsolja össze a tragédiában és komédiában, álmokban és csalóka tényekben, természetes és természetellenes szexben, fájdalomban és fergeteges humorban bővelkedő fejezeteket.
Kalandok és rejtélyek könyve ez, amelyben az olvasó kíváncsiságát ingerlően bonyolódnak egymásba a… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2002

>!
Geopen, Debrecen, 2015
692 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789639973145 · Fordította: Erdős György
>!
Geopen, Debrecen, 2013
692 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789639973145 · Fordította: Erdős György
>!
Geopen, Budapest, 2010
692 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789639973145 · Fordította: Erdős György

2 további kiadás


Enciklopédia 18


Hirdetés

Kedvencelte 109

Most olvassa 50

Várólistára tette 308

Kívánságlistára tette 168

Kölcsönkérné 7

Elcserélné vagy eladná

>!
2.000 Ft ★★★★★ Eladó Elcserélhető
passievrucht könyve Murakami Haruki: Kafka a tengerparton

Kiemelt értékelések

+
>!
verdeleth
Murakami Haruki: Kafka a tengerparton

Úgy érzem magam, mint a padból kieső diák, aki csak jelentkezik, de mindenki elmondja előtte, amit akar. És mire sorra kerül, már mindent elmondtak. Na itt is ez áll fenn. Ha visszamennék az időben, mondjuk 3 évvel, regisztrálnék a molyra, gyorsan összeszedném jegyzeteimet Bényei Tamás – Apokrif iratok c. könyvéből (ami nem könnyed olvasmány a mágikus realizmusról), magammal vinném kinyomtatva az eddigi értékeléseket, (amik ugye a múltban még nem léteztek) és szépen én írnám le ezeket az okos gondolatokat, pl. a regény narratív logikája és az álmok természete között, vagy a mű Oidipusz- és más irodalmi párhuzamait vagy szimbólumkészletét.
De mivel ezek már itt le vannak írva, időgépem sincs (és nem is egy mágikus realista regény lapjairól jöttem le, így nem tudok időgép-esőt előidézni), marad az egyetlen személyes, saját benyomásom: ez a regény úgy össze van rakva, ahogy kell.
Szinte üresjáratoktól mentes, fénysebességgel lehet lapozni, csodálkozni, nevetni, szexuális izgalomba jönni, elszörnyedni. És persze élvezni az író fantázia magasfokú működését. A párhuzamos szerkesztés is érdekes (bár nem egyedülálló) megoldás. A könyv első felében a Tamura Kafka vonal érdekelt jobban, majd a Nakatás fejezetek, végül már mindkettő nagyon érdekes volt, és mindenkit megszerettem. Ehhez persze kellett az az írói fogás is, ahogy a két vonalat egybefonta. Sajnos vagy nem, de sok kérdés nyitott maradt és nem kaptunk megnyugtató válaszokat. De a (poszt)posztmodern korban még elvárunk ilyet bárkitől is?

8 hozzászólás
+
>!
vik
Murakami Haruki: Kafka a tengerparton

egyik kedvenc regenyem. de nem csak azert kulonleges nekem mert a tortenet mesterien van megirva, hanem azert is mert a magyar kiadas boritojan szereplo fekete macska az enyem:)

ez pedig ugy tortent hogy edesapam tordelo-szerkeszto es eppen az o cege adta ki a regenyt.

+
>!
Youditta P
Murakami Haruki: Kafka a tengerparton

Két párhuzamosan futó történet, melyek járják az útjukat, majd összeérnek.
Az egyik egy tizenöt éves fiúé, aki mindent hátrahagyva neki indul a nagyvilágnak, vagyis Japánnak, hogy megtalálja édesanyját és nővérét.
A másik történet pedig egy öregemberé, aki tud a macskákkal kommunikálni és akit féleszűnek tartanak. Dehogy az.

Mindketten elindulnak a saját útjukra más okból, de mindketten valami elől menekülve és valamit keresve. Aki olvasott már Murakami Harukit tudja milyen a stílusa, itt sem hazudtolja meg magát. Minden szimbolikus, jelképekkel teli, mágikus, különleges, bizar, egyedi.
Nekem a személyes kedvencem az öregember volt, Nakata, akiről a végtelenségig olvasnék, mert annyira kedves és szerethető személyisége volt. Kafka, vagyis a fiú története is érdekes, de azért ő nem nyert meg annyira magának, mint Nakata.
A könyvvel egyébként bajban vagyok, sok a kérdés, kevés a válasz, de ez itt most annyira nem zavart. Tetszett az egész ötlet, amit Haruki kitalált, nagyon jól is oldotta meg, a vége is különleges lett, de azért többször volt bizar számomra egy-két rész, ami miatt néhány részt nem szívesen olvastam.

Az biztos, hogy nagyon különleges történet, amit kitalálni már maga egy elképzelhetetlen dolog számomra. De Haruki ilyen különleges figura, akinek kipattannak a fejéből ilyen elképesztő ötletek.

9 hozzászólás
+
>!
kvzs P
Murakami Haruki: Kafka a tengerparton

Olyan ez a könyv, mint egy álom. Amikor benne vagyok, akkor egyértelmű, de amikor meg akarom fogni a logikáját, akkor kifolyik az ujjaim közül, mint a víz, elborít és elringat.
Tele van szimbólumokkal, jelképekkel, utalásokkal és ezek a rétegein keresztül oda-vissza vándorolnak. Mintha a könyv egyik része közvetlenül a tudatalattimhoz szólna. Olvastam, nem értettem, de mégis és ez az egész teljesen természetes.
A történetben semmi nem az aminek látszik, semmi nem egyértelmű vagy logikus, nincs eleje vagy vége, nem ad válaszokat, de talán még kérdései sincsenek. Mint egy varázslatos álom.
Már a gyönyörű szövege miatt is megéri elolvasni.

+
>!
Marcus P
Murakami Haruki: Kafka a tengerparton

A két szálon futó történet egyik főhőse egy tizenöt éves fiú, aki elszökik otthonról, ahol apjától teljesen elidegenülten élt. Útja során több érdekes emberrel találkozik, akik révén talán a saját sorsa is helyrebillen. A másik főszereplő egy öregember, aki egy misztikus gyermekkori trauma miatt kicsit értelmi fogyatékos, ugyanakkor például tud beszélgetni a macskákkal, és rendelkezik még egy-két igencsak érdekes képességgel.

A mágikus realizmus „szabályainak” megfelelően hőseink útját mágikus-misztikus jelenségek kísérik, míg végül egészen alámerülnek a Murakami által megálmodott – talán a japán hitvilágból összegyúrt – furcsa világba. De közben azon is elmerenghetünk, hogy a mi világunk nem ugyanolyan furcsa-e.

A lényeg mégsem ez, hanem jóval inkább azok az emberek, akiknek a sorsát, legbelsőbb gondolatait ismerhetjük meg. Murakami kitűnő érzékkel ábrázolja ezeket a karaktereket, egy pillanatig sem érezzük azt, hogy valószínűtlenek lennének (így persze a mágikusból is teljesen természetesen lesz realitás). Az ő életük, az ő történetük jelenti egyben az üzenetet is, melyet nehéz megfogalmazni, pedig nagyon mélyen az emberbe nyúl. Mert mi vagyunk Kafkák a tengerparton, a kislányok a zongoránál, a férfi-férfiak, a nők-nők, a férfi-nők.

+
>!
Enola87
Murakami Haruki: Kafka a tengerparton

Nem igazán tudom eldönteni, hogy mit gondolok a könyvről…. a maga módján tetszett, de valahogy egész végig kívül rekedtem. Olvasás közben azt éreztem, hogy vagyok én, és van egy regény, amit olvasok, és a kettőnk között levő távolság az oldalak előrehaladtával növekszik. Voltak részek, amelyek kicsit homályosak, érthetetlenek, de ezek olyan természetesen tartoznak hozzá a történethez, hogy feleslegesnek tartottam komolyabban elmélkedni rajtuk. Több labirintus keveréke ez a könyv. Ott vagy az összekeveredett labirintusok között, keresed a kiutat, és amikor megtalálod, nem vagy biztos benne, hogy azt a kiutat találtad-e meg, amit kerestél, és amire szükséged van….

+
>!
csartak MP
Murakami Haruki: Kafka a tengerparton

Ezzel a könyvvel Murakami Haruki az egyik kedvenc írómmá vált. :) A Szputyik, szívecském! csak ízelítő volt tőle, ez már a javát hozzá. Szeretem a leírásait, ahogy akár egy olyan hétköznapi tevékenységeket leír, például hogy valaki megreggelizik, vagy utazik valahová, szeretem a rejtélyes misztikumát, ötletes regény alakjait, és azok vívódásait.. Befejezetlennek tűnik a történet, de épp az a jó benne hogy az olvasóra bízza a megoldást, az fejezi be magában, elgondolkodik rajta, így a történet bennünk él tovább egy kicsit…
Kíváncsi vagyok a többi könyvére is. :)

11 hozzászólás
+
>!
Mariann_Czenema P
Murakami Haruki: Kafka a tengerparton

Murakami Haruki a legnépszerűbb japán író jelenleg világszerte, és bevallom őszintén én is nagyon szeretem allegorikus, mágikus világszemléletét, amelyben érdekes módon sok zene van – szinte mindegyik regényében főszereplő egy dal; és kicsit szabad szájú a szexet illetően.
http://czenema.blogspot.hu/2015/08/juliusban-olvastam-h…

+
>!
pat P
Murakami Haruki: Kafka a tengerparton

Hülye vagyok én, hogy eddig nem olvastam Murakamit.
Kevés olyan könyv van, amire szívvel, lélekkel, aggyal, továbbá zsigerből megadom az öt csillagot.
Kevés olyan könyv van, ahol minden nézőpontváltásnál először elszomorodtam és hiányérzetem volt egy pillanatra, aztán nagyon megörültem, hogy végre olvashatok a másik társaságról. Kizárólag fejezetek közben voltam képes letenni. Rendszerint késő éjszaka.
Kevés olyan könyv van, ahol a véres vagy szexes jelenetek egyáltalán nem gusztustalanok és visszatetszőek, mert a helyükön vannak, értelmük, önmagukon túlmutató jelentésük van.
Kevés olyan könyv van, aminek az összes szereplője ennyire kidolgozott, egyéni, ráadásul többnyire nagyon kedves és szerethető. Nakatát, Hosinókámat, Kafkát, Szaeki assszonyt, Johnny Walkert, Sanders ezredest, Ócuka urat és a többieket még jó sokáig nem fogom elfelejteni. (Csak a hülye japán nevüket.)
Kevés olyan könyv van, ami ilyen gyönyörűen metaforás-jelképes, viszont remek humora van, ellenben a cselekménye csak önmagában is megállná a helyét.
Ahol a bal agyféltekém méltatlankodott, hogy ennek kérem mi értelme, ott a jobb agyféltekém sikítozva csápolt, hogy ez most neki szól, és neki tetszik, és nem kell mindent érteni. Álomlogika, ugyebár.
(Aki eztán leponyvázza, annak velem gyűlik meg a baja! :)

14 hozzászólás
+
>!
Goofry
Murakami Haruki: Kafka a tengerparton

A metaforák súlya alól nem tudtam kibújni!

Naná, hogy az IDŐ, az ül(t) a nyakamon, de ezt most hagyjuk! Ez a m.á.g.i.k.u.s realizmusnak (is), egyéb dolgai mellett, az egyik fő velejárója. De nem coopirájtolok(ojjé, micsoda csúnya szó ez!), ezekről inkább itt olvashattok: http://terraeditorials.blogspot.hu/2010/11/magikus-real… Időt nem kímélve forgattam a könyv lapjait, kivált hogy Murakami úr is ezt tette, amikor teleírta azokat és ezzel kvittek volnánk.

Szóval a metaforák… hát rólam aztán nem állíthatja senki, hogy hadilábon állanék velük, de azér' kicsit sok volt a jóból, és a rejtett kétértelmű, felszín alá csalogató gondolatokból is! (áh, olyan ez mint mikor a „hóhért” kiakasszák!)
Harukitól már megszokott, sőt elmaradhatatlan művészeti analógiák és irodalmi utalások viszont rendben voltak. A hatalommal felruházott képzelőerejével viszont nem kellett volna annyira vergődnie, mert olyan evidencia az, amely nélkül nincs is irodalom, nemhogy mágikus, de semmilyen sem, (magát Írónak valló) Ember meg pláne! Ezért egy csöppet be is rágtam…, mint ahogy az efféle mondatai miatt is: „Amíg történnek a dolgok nem tekinthetők megtörténteknek.” – tééleg? bah!, ami azt illeti ebben a párhuzamosan és két szálon futó idétlen időtlen cselekményben meg is történhetett minden cselekvésre váltott írói agymenés! Nem gáz, ráfogtam ezt a stílusjegyi jellegzetességekre, és bár fárasztó volt rám nézve az ügyeket lazán kezelő esetlegesség, mégis műfajának megfelelően, jól és hézagmentesen be tudtam illeszteni ezt a könyvet a varázslatos irányzatba. Az már más tészta, hogy ezzel most oly fenemód mégsem bűvöltél el Haruki szan! Tudom, az én hibám, hisz „Aki nem érti, az nem érti, az értetlen pedig úgy marad örökké.”

Na, namegállj!!

9 hozzászólás

Népszerű idézetek

+
>!
ludovika

Nem akarom a kedvedet szegni, de mehetsz bármilyen messzire, sohasem tudhatod, hogy tényleg elszabadultál-e innen. A távolság nem mindenre megoldás.

7. oldal

+
>!
ludovika

Az emlékek azok, amelyek a testet belülről melegítik, ugyanakkor darabokra szaggatják.

578. oldal

+
>!
Nita_Könyvgalaxis P

Nagyon sötét van. Benned is, kívüled is.

549. oldal

Kapcsolódó szócikkek: sötétség
+
>!
ludovika

Régen nem férfiak és nők éltek a világon, hanem férfi-férfiak, férfi-nők és nő-nők. Vagyis mindenkiben két ember lakozott. Így azután elégedetten éltek, és nem láttak szükséget semmiben. Csakhogy Istenség egy pengével mindet félbevágta. Pontosan kettő egyenlő félre. Ezért azután külön férfi és nő lett belőlük, és egész életükben összevissza kószálnak keresve a másik felet, akinek valahol csak meg kellett maradnia.

55. oldal

16 hozzászólás
++
>!
ludovika

Egyedül maradva behatolok a könyv lapjain megelevenedő világba. Ezt az érzést mindennél jobban szeretem.

84. oldal

+
>!
Enola87

Ha valakit mélyen szeretnek, miért kell ugyanolyan mély sebeket ejteni rajta?

593. oldal

+
>!
ludovika

A szűkagyúság megöli a képzeletet. Egyoldalú tézisek, üres frázisok, lopott ideálok, merev rendszerek. Én ezektől félek. Rettegek tőlük és gyűlölöm őket. … A képzeleterő hiányából fakadó értetlenség és könyörtelenség olyan, mint az élősködő féreg. A gazdát is átváltoztatja, maga is változik, hogy terjeszkedhessen.

268-269. oldal

+
>!
Soós_Norbert

Az emlékek azok, amelyek a testet belülről átmelegítik, ugyanakkor darabokra szaggatják.

578. oldal

Kapcsolódó szócikkek: emlék
+
>!
nogara

Az én tartóedényem a saját énem. Létem körvonalai kis kattanással kapcsolódnak össze velem. Ez így van jól. A szokott helyemen vagyok.

79. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Joanne Harris: Csokoládés barack
Gabriel García Márquez: A szerelemről és más démonokról
Joanne Harris: Aludj kislány
Gabriel García Márquez: Szerelem a kolera idején
Toni Morrison: A kedves
Salman Rushdie: Az éjfél gyermekei
Toni Morrison: Salamon-ének
Salman Rushdie: A sátáni versek
Salman Rushdie: Sátáni versek
Orhan Pamuk: Hó