Hallgasd ​a szél dalát! / Flipper, 1973 44 csillagozás

Murakami Haruki: Hallgasd a szél dalát! / Flipper, 1973

A ​két kisregény elbeszélője 1978 áprilisában egy derűs nap délutánján épp baseballmeccset nézett a tokiói Dzsingú stadionban, amikor a pillanat hatása alatt megérett benne az elhatározás, hogy regényíró lesz. Így is lett, eljött az ideje, hogy elmesélje egy régi nyár végének történetét. Saját történetét a 21 éves, nevesincs egyetemista fiúról, Patkány nevű barátjáról, akivel J bárjában nyugati jazz zenére nyakalták a sört. Meg a japán diákmozgalmakról, a kapcsolatok közötti botladozásokról, veszteségekről, sérelmekről. És lányokról. Arról, aki lemondott az életről, vagy arról, aki nem csak azért különleges, mert hiányzik egy ujja, hanem mert ha egyedül van, különféle emberek szólongatják. Aztán szexről, de főleg szexuális merengésekről. És szenvedélyekről, a flippermániáról meg az újrajátszás lehetőségéről.
Murakami két kisregénye már magában rejt mindent, ami a kiforrott művekre jellemző. Ebből a két írásból bomlik ki majd a Birkakergető nagy kaland, amely a szerző számára… (tovább)

>!
Geopen, Budapest, 2016
240 oldal · ISBN: 9786155331824 · Fordította: Mayer Ingrid
>!
Geopen, Budapest, 2016
240 oldal · keménytáblás · ISBN: 9786155331541 · Fordította: Mayer Ingrid

Enciklopédia 16


Kedvencelte 3

Most olvassa 9

Várólistára tette 28

Kívánságlistára tette 44

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
Kkatja
Murakami Haruki: Hallgasd a szél dalát! / Flipper, 1973

Murakamis, de itt még nincs meg benne az a lendület és mesélőképesség, ami a későbbi regényeit jellemzi. Melankolikus, kissé keserédes történések ezek, melyeknek nincs különösebb mondanivalójuk, igazi céljuk vagy olyasfajta vágyuk, hogy tanítsanak, meséljenek vagy meghökkentsenek… csak úgy vannak és azt az érzést keltették fel bennem, mint amikor ellazulva, egy tavon, gumimatracon heverve csak lebegek a víz felszínén, mindenféle érzés vagy elvárás nélkül meditálva az élet folyásán.
A bevezetőben jól megírja Murakami, hogyan is születtek ezek az első írásai, először japánul, majd angolul kezd el írni, amit aztán újra átültetve japánra találja meg a maga egyedi hangját.

>!
Geopen, Budapest, 2016
240 oldal · keménytáblás · ISBN: 9786155331541 · Fordította: Mayer Ingrid
>!
Morpheus
Murakami Haruki: Hallgasd a szél dalát! / Flipper, 1973

Első pillanatban Murakami limonádénak látszik, de ahogy olvassuk, ez a limonádé egyre inkább megkeseredik a szánkban, és nem azért, mert nincsenek jól megírva a történetek, hanem azért, mert a szereplők szinte teljesen üresek legbelül. Ki-be járkálnak egymás életébe valódi érzelmek, szeretet nélkül, nem együtt vannak, csak egymás mellett, mert ha úgyis el kell válni, akkor minek érezni, így legalább nem kell utána szenvedni. Nincsenek valódi célok, sem a társadalmi kötelezettség szerint eljárók, sem az azokat lerázók nem jutnak igazán sehová, mindenkinek van legalább egy ismerőse, aki sikeres öngyilkosságot követett el (vagy ő maga sodródik arra). Nem mutat kiutat, az élet szele csak fújja az embereket, mint az őszi faleveleket.
Ezért aztán aki valamennyire depressziós, annak nagyon nem ajánlom olvasásra. :)

>!
Chöpp P
Murakami Haruki: Hallgasd a szél dalát! / Flipper, 1973

Hú, azannya! A Flipper, 1973 sokkal jobban tetszett, mint reméltem!
A Hallgasd a szél szavát nekem annyira hasonlított a Kurblimadárra, hogy valószínűleg a későbbiekben teljesen össze is fog mosódni bennem.

>!
Celtic_Hare
Murakami Haruki: Hallgasd a szél dalát! / Flipper, 1973

Ez mi volt??

Mielőtt véleményezném a könyvet meg kell állnom, mert már az előszó is megérintett: egészen őszintén csak az tartja bennem a lelket, hogy vannak még „odakint” olyan felfogású emberek mint Murakami. Legalább ebbe a hitbe tudok kapaszkodni mikor ismerkedem. :)
A könyv viszont nem igazán az én nyelvemen íródott, először könnyű volt olvasni, de nem tudom, azért, mert nem szólt semmiről, vagy azért, mert én vagyok hülye és nem fogtam fel, hogy mi is lenne a lényeg.
Végig azt éreztem, hogy nincs értelme, az időben össze-vissza ugrálunk, nem értek semmit, nincsenek személyiségek csak motiválatlan cselekdetek, amiknek talán mégis van egy mozgatórugója: az unalom.
Nem iagzán tudom őket karaktereknek hívni, de ennek ellenére, valahogy erősítik bennem az emberektől való elidegenedést: sör, szex, apátia. Ezzel kimerült az érdeklődési körük. Félek, hogy az emberek jelentős része valóban ilyen.
Mintha bábok lennének, akik kimondanak néha okos, néha értelmetlen gondolatokat, de nincs személyiségük ezért csak lebegnek a szavak a levegőben hiszen senkinek nincs belső lénye amivel felfoghatná. Ezek az itt-ott elszórt bölcsességek többször is mesterségesen vannak beleerőszakolva a párbeszédbe több oldalnyi bullshittelés után, így nagyon erőltetettek és éreztetik, hogy ez az a pont, ahol az író valami okosat akart mondani.
Aki kíváncsi a depresszió és egyéb pszichés zavarok okozta tétlenség, céltalanság és apátia állapotára annak a tökéltes könyv.
Ezután majd valami olyat kell olvasnom, aminek hatására megint bele tudom ringatni magam abba a fals és gyerekes illúzióba, hogy az életnek van értelme és igenis tartunk valahová. :D

3 hozzászólás
>!
fezer
Murakami Haruki: Hallgasd a szél dalát! / Flipper, 1973

Én tényleg egy nagyon elfogult Murakami-fan vagyok, aki mindent fogyaszt, amit kap és közben ész nélkül rajong, szóval igazából ezt se tudom teljes szívből bántani, hisz tudjátok, olyan murakamis, arra meg hogy lehetne haragudni, de azért mégis kezdek fáradni, mert ez már a sokadik ilyen tingli-tangli kötet volt (a novellásak, a Sötétedés után meg most ez), ami csak nyomokban tartalmazza az igazi Murakami-élményt és még csak ígéri a Kafkai vagy Világvégei zsenialitást. Például sokat elmond, hogy csak pár hét telt el az olvasás óta, de nagyon kell koncentrálnom, hogy eszembe jusson a könyvből valami… Bármi…
Sebaj, ha jól hallottam már jön az új regény, az majd tutira, istibizti megint jó lesz és akkor rajongok majd hosszú, szépen megfogalmazott körmondatokkal.

2 hozzászólás
>!
Keikorca
Murakami Haruki: Hallgasd a szél dalát! / Flipper, 1973

Nem tudom, hogy van ez Murakamival és velem, de én nagyon szeretem az írásait. Ennek ellenére valahogy átfolynak rajtam. Persze nem teljesen nyomtalanul, olyan mint valami friss, tisztító víz, amely nagyon jó a léleknek. Hát ilyen volt ez a kötete is.
Talán a legjobban az előszó fogott meg, mikor arról beszél hogyan lett író, hogy született első kisregénye. Az nagyon-nagyon megkapó volt.

>!
Kiss_Balázs_ I
Murakami Haruki: Hallgasd a szél dalát! / Flipper, 1973

Tyűű, Murakami Haruki első két kisregényét olvashattam el ebben a gyönyörű, ízléses, macskás kötetben, és nagyon örülök, hogy a kezembe akadt! Egyszerű történetek, de Murakami a zseniális hasonlataival és kellemes líraiságával olyan hangulatot ad nekik, ami mással összehasonlíthatatlan, és ettől nagyon egyedi és… öö… Murakamis.
Ezúttal azonban még azt is gondoltam magamban, hogy kicsit olyanok ezek a korai művek, mintha Bukowski szolid, japán verziója írta volna őket, megspékelve Vonnegut humorával.

>!
takiko
Murakami Haruki: Hallgasd a szél dalát! / Flipper, 1973

Ez az a fajta könyv, amit egy darabig emészteni kell, miután elfogyasztotta az ember. Számomra Murakami mindig is az a japán író volt, akinek a művei eléggé japánosak ahhoz, hogy érdekesen furák legyenek, viszont épp megfelelő mértékben emészthető ahhoz, hogy külföldön is nagy sikere legyen, mert tud „nem japán” lenni, ha kell, bármilyen hülyén hangozzon is ez. Ez a könyv még nagyon „japán”, minden benne van, ami egyetemi éveim alatt kissé feszültté tette a kötelező irodalommal szembeni viszonyomat. Nem ez lesz a kedvencem tőle, de rossznak semmiképp sem mondanám.

>!
hajnalihold
Murakami Haruki: Hallgasd a szél dalát! / Flipper, 1973

Tetszett a bevezetés, ahol Murakami arról írt röviden, hogyan lett író.
A Flipperben többször szerepeltek macskák, talán emiatt lett ilyen a borító. :) Ráadásul ebben a részben Murakami említi Jean Webster Nyakigláb Apó című művét is.
Mindkét mű a Brikakergető nagy kalandhoz kapcsolódik, szerepel benne Patkány, J, a bár.
Jó volt, hogy az írói korszakának kezdeti műveit is olvashattam, ahol még csak alakulgatott a murakamis stílus.

>!
Elithia
Murakami Haruki: Hallgasd a szél dalát! / Flipper, 1973

Ez nem Haruki legjobb konyve, de mivel en szeretem az irot, atragtam magam rajta. Celom az osszes konyvet elolvasni es ez nem.vol olyan rossz, csak nem annyira jo, mint a tobbi. A Flipper raadasul jobban tetszett sokkal, orulok h eljutottam odaig.


Népszerű idézetek

>!
Kkatja

    „Akinek sötét a lelke, sötétek az álmai is. Akinek még sötétebb a lelke, az már nem is álmodik.” A nagyanyám mondta ezt mindig.
    Aznap este, amikor a nagyanyám meghalt, legelső dolgom volt, hogy kinyújtottam felé a kezem és lecsuktam a szemét. Abban a pillanatban, hogy lezártam a szemeit, a hetvenkilenc éven át látott álmai csendben eltűntek, mint az aszfaltra esett nyári zivatar, és nem maradt belőlük semmi.

20. oldal, Hallgasd a szél dalát!

Kapcsolódó szócikkek: álom · lélek
>!
Kkatja

Számomra az írás szörnyű nagy kínszenvedés. Van, hogy eltelik egy hónap és én egy sort sem tudok leírni, vagy három nap, három éjjel írok megszakítás nélkül, de az egész vakvágányon halad.
    Ennek ellenére az írás élvezetes feladat. Mert az élet nehézségéhez képest túlságosan is könnyű neki értelmet adni.
    Tizenéves koromban, amikor erre rájöttem, úgy meglepődtem, hogy egy hétig meg sem tudtam szólalni. Elég csak egy kicsit is odafigyelnem, és a világ úgy táncol, ahogy én akarom, minden értéket megváltoztathatok, az idő más irányba folyhat tovább… Ez volt az érzésem.

20. oldal Hallgasd a szél dalát!

Kapcsolódó szócikkek: értelem · írás
>!
Chöpp P

Néha arra gondolok, milyen jó lenne úgy élni, hogy senkit sem zavarok vele.

71. oldal

>!
Kkatja

Derek Heartfieldtől tanultam a legtöbbet az írás terén. Szinte mindent, mondhatnám inkább. Sajnos Heartfield maga, minden értelemben véve, terméketlen író volt. Elég beleolvasni. A nyelve akadozik, a történet nyegle, a téma gyerekes. De attól még egyike volt azon kevés rendkívüli íróknak, akik harcolni tudtak, tollal a kezükben. Még ha Hemingway vagy Fitzgerald, vagy más írók mellé sorakoztatjuk is az ő generációjából, Heartfield harciassága semmiképpen nem marad alul – szerintem legalábbis. Csak sajnálatos módon Heartfieldnek az utolsó pillanatig sem sikerült pontosan megállapítania, kivel is harcol. Végtére is a terméketlenség ezt jelenti.
     Nyolc évig és két hónapig folytatta ezt a terméketlen küzdelmét, majd meghalt. 1938 júniusának egy derűs vasárnap reggelén, jobbjában Hitler arcképével, baljában egy nyitott esernyővel leugrott az Empire State Building tetejéről. Életével egyetemben halála sem keltett különösebb visszhangot.

18. oldal Hallgasd a szél dalát!

>!
Chöpp P

    Nagyon utálatos dolog hazudni. Fogalmazhatunk úgy is, hogy a hazugság és a hallgatás a két leghatalmasabb bűn, ami a mai emberi társadalmat uralja. Tényleg rengetegszer hazudunk és gyakran hallgatunk.

95-96. oldal

Kapcsolódó szócikkek: bűn · hallgatás · hazugság
>!
Chöpp P

    Nagyszerű volt az októberi eső. Tűvékony és gyapotpuha eső permetezte a száradásnak indult pázsitot a golfpályán. Pocsolyákat nem csinált, hanem szépen beivódott a földbe.

207. oldal

Kapcsolódó szócikkek: eső
>!
Chöpp P

Mintha a sötétség egy átlátszó törésvonalán csúszna, a szél hangtalanul fújdogált.

232. oldal

Kapcsolódó szócikkek: szél
>!
Chöpp P

Akinek van valamije, fél, hogy elveszti egyszer, akinek meg nincs, aggódik, hogy soha nem is lesz. Mind egyformák. Ezért aki hamarabb jön rá erre, igyekeznie kell, hogy legalább egy kicsit megerősödjön. Elég, ha csak úgy csinál. Nem igaz? Erős embert sehol sem találsz. Csak olyat, aki úgy tud tenni, mintha az lenne.

89. oldal

>!
Kkatja

    Egy nyár leforgása alatt, mint a megszállottak, Patkánnyal ketten megittunk egy huszonöt méteres úszómedence űrtartalmának megfelelő mennyiségű sört, és öt centi vastagon teleszórtuk J bárjának padlóját földimogyoróhéjjal. Ha nem ezt tettük volna, a nyár olyan unalmasan telik, hogy túl sem éljük.

22. oldal Hallgasd a szél dalát!


Hasonló könyvek címkék alapján

Szabó T. Anna: Senki madara
Itojama Akiko: Balfék!
Lakatos Levente: Feltörő ösztönök
Bleeding Bride: Fekete Fivérek
Csingiz Ajtmatov: A tengerparton futó tarka kutya
Vivien Holloway: A hóhér kötele
Krasznahorkai László: Az utolsó farkas
Borisz Vasziljev: A hajnalok itt csendesek / A legutolsó nap
Szergej Dovlatov: A zóna / A bőrönd
A. M. Aranth: A Liliom Kora