Szerelemszombat 6 csillagozás

Münz András: Szerelemszombat

Szerelmesnek lenni jó. Akár hétfőn, akár kedden, akár szerdán, sőt, a hétvégét sem érdemes kihagyni. Szabad szombatra vagy vasárnapra nem vágyunk, szeretni ugyanis minden időszakban kitűnő foglalatosság. Fiatalon megpróbáljuk utolérni a kiszemelt célszemélyt. Néha ebben épp saját biciklink akadályoz meg bennünket. Időskorunkban már a buszon, az újság mögül szeretnénk rájönni, hogy az a bizonyos fiatal lány észrevett-e minket. Van, amikor túlkomplikáljuk a dolgokat, máskor a legegyszerűbb jelekből sem tudunk olvasni. Aztán eljön a pillanat, amikor már a fogorvosi asszisztensnő együttérző pillantásáért is hálásak lehetünk.

Münz András rövid, vidám, néhol édes-bús történeteinek nagy része korábban a Nők Lapja hasábjain jelent meg.

>!
Athenaeum, Budapest, 2017
206 oldal · ISBN: 9789632936628
>!
Athenaeum, Budapest, 2017
208 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632936352

Most olvassa 2

Várólistára tette 10

Kívánságlistára tette 16


Kiemelt értékelések

>!
Zsófi_és_Bea MP
Münz András: Szerelemszombat

Münz András „párpercesei” nagyon szórakoztató olvasmányok, nem érdemes egyhuzamban végigolvasni, inkább adagolni őket, „minden napra 1-2 Münz, utána vidámnak tűnsz” jelszóval olvasgatni, engem szinte minden története derűssé, jókedvűvé tett, ami pedig nem, az meghatott, egy-két történet igazi retro hangulatba ringatott, ez különös csemege volt számomra.

Könnyed, szórakoztató, humoros kötet, nem a térdcsapkodós röhögős fajtából, hanem a mosolygós, hümmögős, jókedvre derítőből.

Bővebben: http://konyvutca.blogspot.hu/2017/02/munz-andras-szerel…

>!
mrsp 
Münz András: Szerelemszombat

Habár nem vagyok nagy rajongója az olyan könyveknek, amik több, pár oldalas történetet tartalmaznak, mostanában egyre inkább kezdek felfedezni jobbnál-jobb könyveket ebben a műfajban. Münz András könyve is ilyen.

Az a jó ebben a könyvben, hogy elolvashatod egy szuszra az egészet, vagy adagolhatod magadnak, ahogy jólesik. Hogy míg ha belekezdesz egy regénybe, de esetleg nem tetszik, ott kell hagynod az egész könyvet, viszont ha a Szerelemszombatból nem tetszik egy-két történet, lapozol párat, és egy teljesen új történet veszi kezdetét, így mindenki megtalálja benne a saját ízlésének megfelelő sztorikat. Vonaton, várakozás közben nagyon jó olvasni, mert ha csak két perc szabadidőd van, azalatt simán elolvasol egy történetet. Szóval nekem ez a könyv nagyon bejött. Ugyan elolvastam most az egészet, elejétől a végéig, de később megint csak elő fogom venni, újraolvasgatom a kedvenc történeteimet, és új szemmel nézem a többit. :)

Az is tetszett, hogy habár egy központi téma (szerelem) köré épül, mégis ahány történet, annyiféle szín, annyiféle mondanivaló jelenik meg a könyv lapjain. Van szó házasságról, pletykáról, házasságtörésről, utazásról, gondolatokról, egy szóval mindenről. Ami még szintén nagy pluszpont, hogy a történetek hangulata is nagyon változó: vannak humoros, hangosan nevetős történetek, vannak kissé szomorúak, vannak olyan életszagúak, hogy csak annyit gondolsz „Hát igen, ez így szokott lenni.”. Csak egy-két olyan történetet találtam benne, ami nem annyira tetszett, ezzel szemben rengeteg kedvencet avattam:

– Cityszerda: az egész történet egy vonatozás alkalmával játszódik, és mivel elég sokat járok vonattal, engem abszolút megvett ez a történet. Münz András nagyon jól ábrázolta a vonatozás hangulatát, az utasok színes kavalkádját.
– Beszélő viszony: ez a történet szerintem tökéletesen mutatja be egy több évtizedes házasság jó és rossz oldalait. De nem is kell ehhez házasnak lenni, egy hosszú kapcsolat után is jól bele tudja magát élni az ember, és csak bólogat, hogy mennyire egyet ért a leírtakkal.
– Érzés, határok nélkül: hát ezen nagyon jót nevettem, tipikusan bemutatja azt a férfit, aki a felesége nélkül teljesen el van veszve a konyhában.
– Fotelcasanova: ez a történet is nagyon vicces volt, szintén egy nagyon tipikus embertípust mutat be, illetve sajnos ez a viselkedés az emberek 90%-ára igaz. A főszereplő a tévében egy öregedő celebet figuráz ki, miközben nem néz a tükörbe, hogy az évek rajta is nyomot hagytak.
– Megkísértés: ez a történet kicsit szomorú, kicsit vicces volt, de nagyon jól bemutatta, hogy működik a női agy, hogy kombinál össze mindenféle elméletet egy apró jelből.
– Itt a számom…: az abszolút kedvenc történetem a könyvből, nagyon jót nevettem rajta
– Az igazmondás napja: nagyon tanulságos, kicsit komolyabb hangvételű történet, imádtam.
– A megtestesült: a második kedvenc történetem, tetszett, hogy kicsit eltért a megszokott stílustól, és két egymás mellett ülő ember gondolatait ugyanarról a témáról, párhuzamosan mutatta be.
– Nagyilicit: Münz András itt is nagyon életszerű helyzetet varázsolt, az orvosi váróban összetalálkozó nagymamák eszmecseréjét írta le, abszolút telitalálat.

Ezeken kívül még nagyon sok minden megfogott sok történetben, de ezek azok talán, amiket kiemelnék, hogy ha csak fél órátok van, ezt a néhány történetet mindenképp olvassátok el. :)

2 hozzászólás
>!
Könyves_pillanatok
Münz András: Szerelemszombat

A szerelemszombat egy energiabomba (ne tévesszen meg az oldalak száma), amelyből minden nap töltődsz egy kicsit.

https://www.facebook.com/Konyvespillanatok/photos/a.104…

>!
gizmo6
Münz András: Szerelemszombat

Münz András történetei összességében nem tipikus romantikus mesék. A szerelem keresése itt nem mindig a “boldogan életek míg meg nem haltak” befejezéssel ér véget. A hősök gyakran felsülnek, hoppon maradnak, vagy éppen visszatalálnak a házsártos hitveshez. Bővebben:
http://cornandsoda.com/munz-andras-szerelemszobat-olvas…

>!
Demonshadow
Münz András: Szerelemszombat

Már az elején rendkívül szkeptikus voltam a könyvet illetően. Egyrészt a szerelem témája nem az én asztalom, nem bírom a hosszas ömlengéseket, a nyálas jeleneteket, másrészt még mindig ott tartok, hogy nem sikerül levetkeznem a magyar írók iránti kétségeimet. Mert, nem tudom, miért, de még mindig hitelesebbnek gondolom, ha egy történetben valami John Smith-szel és Agnes Millerrel történik meg, mintsem Kovács Jánossal és Molnár Ágnessel. Ne, ne kérdezze senki, hogy miért van, majd talán egyszer egy lélekturkász szakértő, vagy hasonló megmondja. Viszont rövid novellákból, mondhatni egypercesekből áll – bár távol álljon tőlem, hogy Örkényhez hasonlítsam –, így pont jól jött a megfogyatkozott olvasási idő mellé, mert bármikor letehetem, nem fogok kizökkenni, és nem is kell x idő, amíg felveszem a történet fonalát, körülleng az író által teremtett atmoszféra. Aztán mégis kevésnek bizonyult.
Hümmögtem ez elején, hogy talán jobb lesz ez, de végül mégse sikerült neki. Nyilván a sok és sokféle fenntartásom is hozzájárult ahhoz, hogy nem sikerült élvezni, és az olvasási időn is látszik, nagyon nem haladtam jól vele, holott terjedelméből kifolyólag egy egynapos olvasásnak illene be az én tempómmal. Viszont egyszerűen nem jött a viszketés, hogy a kezembe kell vennem, hogy olvasni szeretném, hiába áll rövid történetekből, egyszerűen nem fogtak meg. Éppen ez a bármikor letehetem érzés volt az, ami nem ösztönzött, amiért nem is akartam a végére érni, és volt olyan este, amikor gyakorlatilag tényleg csak két történetet olvastam el belőle, az is bőven elég volt. És az egészben az a legviccesebb, hogy nem a magyar nevek miatt nem tudtam élvezni, mert valahol, még ha számomra a különböző történetek ismeretlenek is voltak, mármint sosem éltem át őket, rendkívül hitelesek voltak. Mert Münz András könyve nem másról szól, mint az életről. Hol rossz, hol jó, hol unalmas, hol akciójelenetbe illően pörög. Kis színes az összes, és bár könnyed a stílus, mégis súlyuk van. Tényleg erről szól az élet. Még azt se mondanám, hogy erőltetett, mert ott a központi téma, a szerelem, még sincs túlerőltetve, hogy minden egypercesbe ugyanolyan mértékben kerüljön belőle. És ezzel se volt semmi probléma. Nekem mégis kevés volt. Valamiből több kellett volna, valamiből kevesebb, hogy jobban át- és beleélhessem magam. Nyilván, mivel a regény az én igazi műfajom, de attól még tudom, hogy ezekből is rendkívül sokat lehet tanulni, mert sokszor ott éreztem a számban a keserédes utóízt, amit az aktuális sztori adott.


Népszerű idézetek

>!
mrsp 

– Idegesítelek?
– Nem.
– Miért nem?

30. oldal

>!
mrsp 

Rögtön kiszámolták, majdhogynem többe kerülne, ha otthon maradnának.

11. oldal

>!
mrsp 

Edina lábfeje kisebb az átlagosnál. Nehezen kap cipőt magának. És ha kap is, valami miatt sokkal többet kell fizetnie érte, mint másnak. Így történt ez ma is. Veszi ki az új szandált az elegáns dobozból, próbálja a tükör előtt. Balázsnak persze meg kell szólalnia.
– Kisláb-adó?
– Hogyan?
– Ma mennyi volt a kisláb-adó?

30-31. oldal

>!
mrsp 

– Itt vannak a kéményseprők. Ellenőrzés. Hol tartod a dugipénzed?
Klári elképedt.
– Adjanak csekket. A dugipénz azért dugipénz, hogy ne találd meg.

35. oldal

>!
mrsp

– Etus tegnap azt mondta nekem, hogy akár kilenc évet is letagadhatnék.
Etusnak alaposan megromolhatott a látása, vonta le magában a következtetést az asszony…

52. oldal

>!
mrsp

Hála az égnek, Ottó nem az a féltékeny fajta, aki félóránként ellenőrzi a felesége pulzusszámát.

62. oldal

>!
mrsp

Timi szerelmesebb típus volt, beábrándult-kiábrándult, apró szünetekkel.

63. oldal

>!
mrsp

– Na milyen volt az esti színház? – kérdezi a meglehetősen nagy kerülettel megáldott Piroska, aki pusztán testi adottságai révén egy félpályás útlezárást simán bevállalhatna.

70. oldal

>!
mrsp 

Péntek volt, január, az év első világnapja. Vadonatúj, az igazmondásé.
A média csak szűkszavúan szólt róla, a szerkesztők legyintettek: lassan már a világnapoknak is lesz világnapjuk, ki figyel oda.

79. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

A. O. Esther: Megbocsátás
Leiner Laura: Valahol
Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 5. – Remény
Papp Dóra: Tükörlelkek 2.
Böszörményi Gyula: Leányrablás Budapesten
Helena Silence: Ezüsthíd
Anita Gayn: Senkinek sem kellesz!
Száraz Miklós György: Lovak a ködben
Szabó T. Anna: Senki madara
Varró Dániel: Szívdesszert