Mund Katalin (szerk.)

Galaktika ​346. 3 csillagozás

Mund Katalin (szerk.): Galaktika 346.

Ennek a könyvnek nincsen fülszövege.

A művek szerzői: Ronil Caine, Keith Roberts, Komor Zoltán, Alekszej Kalugin, Nemere István, Gerardo H. Porcayo, Marija Galina

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Galaktika

>!
Metropolis Media, Budapest, 2019
112 oldal · puhatáblás · Fordította: Hidy Mátyás, Végh Erika, Kállai Anna, Egri Zsuzsanna, Fedina Lídia · Illusztrálta: Haui József

Most olvassa 1

Várólistára tette 1


Kiemelt értékelések

>!
zamil
Mund Katalin (szerk.): Galaktika 346.

Mondjuk úgy, hogy változást nem tapasztaltam még, hogy új főszerkesztő lett, de nem is hiszem, hogy lesz.
Ebben a részben is volt olyan novella, ami tetszett még pedig a Alekszej Kalugin: Öld meg a fenevadat!. Érezhetően keleti sci-fi, de a jobbik fajtából.
Amin még meglepődtem, hogy a Nemere íráson is jót szórakoztam (rég volt ilyen), bár nem volt nehéz kitalálni mi lesz a vége.

>!
WerWolf
Mund Katalin (szerk.): Galaktika 346.

A januári számban ismét a tudományos cikkek voltak összességében erősebbek, mint a novellák.
Ronil Caine: Rés (befejező rész)
A sötétség, ami halálba kergeti az embert. A történet az időben visszafelé halad, így az okozattól tartunk az ok felé, és lassan feltárulnak előttünk az események kezdeti mozgató rugói. Az első rész alapján kicsit másra tippeltem volna, hogy mi okozta a sötétség rémét a mi világunkra, így meglepetésként ért a felfedezés. Caine története érdekes és nem csak az előadás módját tekintve.
4,5/5

Keith Roberts: A sárkánymester
A Gőzkorszak után nem is meglepő Roberts ezen elbeszélése, mely egy alternatív világba kalauzol el bennünket, ahol sárkányrepülőből figyelik a pusztaságot, hogy az ott élő démonok ne jöjjenek be az ember lakta településekre. A vallás itt is uralkodó szerepet tölt be a történetbe. A hit és az ellenségképzés az ami képes egy birodalmat egyben tartani, ha már a fejlődés a tudomány szabályozása miatt megtorpant. Ha hiszünk abban, hogy külső ellenségek leselkednek ránk, hogy eltiporják az emberi civilizációt, akkor a hit az egyetlen ami ezt fenn is tudja tartani (nem minden esetben a vallásos hit). A bizonyítékok a démonok létezésére pedig csak közvetlenek, amiket kivizsgálás esetén el lehetne vetni.
Kicsit zavaros a történet, és több idő kell a feldolgozásához. Minden részletre oda kell figyelni, hogy az olvasóban kialakuljon egy kép és az egyszerűnek tűnő események mögé lásson (aminek következtében vagy helyesen, vagy helytelenül értelmezi az eseményeket)
4/5

Komor Zoltán: Plázafej
A bizarro stílus jegyében megírt rövid szösszenet nem tudott elvarázsolni. Egy kozmetikai-plasztikai beavatkozás, amit pici emberek, pici csákányokkal, pici úthengerekkel és pici légkalapácsokkal végeznek el, valóban bizarro. A végeredmény pedig kiszámítható.
1/5

Alekszej Kalugin: Öld meg a fenevadat!
Egy idegen bolygón lévő kutatóállomás embereit a helyiek figyelmeztetik, hogy hagyják el a völgyet, mert nemsokára megérkezik a bolond szél, ami megőrjíti az embereket. Természetesen a kutatók nem hagyják el az állomást, így amikor a szél megérkezik, egyre növekszik bennük a feszültség, még ki nem robbannak és el nem szabadul a pokol.
Szerintem Kaluginnak hagynia kellene a S.T.A.L.K.E.R történeteket és ilyen sci-fiket kellene írnia. Az események lefolyását nagyon szemléletesen mutatja be, akárcsak az egyes szereplőkben végbemenő változásokat. Kicsit retronak hat a történet, de olyan jó elmerülni benne :)
5/5

Nemere István: Tervezési feladat
Idegen lények jönnek a Földre és azt a vizsgafeladatot kapják, hogy tervezzenek egy élőlényt, ami az adott bolygó feltételeihez a legjobban alkalmazkodik. Ez lesz az ember.
Csak annyi tudok mondani erre az elbeszélésre, hogy a mennyiség nem fedezi a minőséget. Nem kell minden gondolatból történetet írni, ha ez nem érett meg rá.
1/5

Gerardo H. Porcayo: A térben tomboló káosz
Más agyában turkálni veszélyes dolog. A történet főszereplője mégis ezt csinálja. Ez a hivatása. Rendet kell tennie az emberek fejébe és rendbe hozni a fejükben tomboló káoszt.
Nem rossz, de a jó az nem ilyen…
3/5

Marija Galina: Hátra sem pillantva
Ez a kötet legjobb elbeszélése. Galina egy olyan világot tár fel előttünk, ahol nincs technikai társadalom, nincs halál és nincs gyilkosság. Az emberek harmóniában élnek, kis közösségekben, boldogan. Ez így elég unalmas lenne ugye? De mi van akkor, ha felfedezik ezt a bolygót a módosult emberek, akik olyan helyet keresnek amit meghódíthatnak? Mennyire számítana nekik, hogy egy, a természettel harmóniában élő csoportot kiírtsanak? A kötelességtudat mögé bújtatni az irigységet, és elpusztítani mindent, ami jobb mint mi.
5/5

Alice Brown: Bolygó Teuton
A Retro rovatban kapott helyet, de nem érződik rajta az idő múlása. Persze, olvasás közben felfedezhetünk olyan kifejezéseket, melyek egyértelműen meghatározzák a mű keletkezésének az idejét.
A bolygó hollandi legendáját mindenki ismerheti. Brown fogta ezt a legendát, és egy kicsit a saját idejéhez és társadalmához igazította. Ezzel egy megbékélési folyamatot mutatott be, melyben rávilágít arra, hogy mindannyian egy közösség tagjai vagyunk és figyelnünk kell egymásra. Gondolom másképp végződött volna a történet, ha tudja, hogy nemsokára kitör a II. világháború.
5/5 (tekintettel a keletkezésének az időpontjára)

A tudományos cikkek a közeli jövőre és a mára összpontosítanak, azaz a frissen kiújult űrversenyre. Téma a Hold meghódítása, egy újabb űrállomás, de most nem a Föld, hanem a Hold körül, illetve a Mars, mint célpont. A rövid cikkekből, terjedelmük ellenére igen érdekes információkhoz juthat az olvasó.


Népszerű idézetek

>!
BierbauerCsaba P

Időnként változtatni kell, mert az ember vagy begolyózik, vagy csak átvedlik valami savanyú, szürke masszává, ami aztán automata üzemmódban lefuttatja az élet nevű programot, majd leáll.

Ronil Caine: Rés


Hasonló könyvek címkék alapján

Mund Katalin (szerk.): Galaktika 352 XL
Ágoston Hugó (szerk.): Piknik a senkiföldjén
Trethon Judit (szerk.): A találkozás