A ​4000 éves menyasszony 86% 17 csillagozás

Ez a kis ponyvaregény már akkor több, mint harminc éves volt, amikor születtem. Ugyanakkor egyestés, roppant szórakoztató, aranyos történet volt, ami elgondolkodtatott a sci-fi műfajával kapcsolatban. Elvégre annak van jelölve, és nekem mégis, mintha más fogalmam lenne arról, mit tartok sci-finek és mit nem, de erről mint tudjuk, hosszan lehetne vitatkozni és a nálam jobban hozzáértők szoktak is. Jelenlegi álláspontom szerint ma nem lenne az. A negyvenes években az volt.
Jól szórakoztam és egyáltalán nem zavart a felszínen kezelt jellemábrázolás, hogy sok párbeszéd és cselekmény mutatta meg a karaktereket, ami egyáltalán nem hátránya egy történetnek. Nem akart mélyen szántó lenni, és egész felszabadító volt olvasni, tényleg szuper kis kaland, felesleges nehezékek nélkül. Másfelől többnek sem akar látszani annál, mint ami, és ezt szintén nagyra értékelem.
Tetszett a misztikuma, és a megoldásai, nem klisések, de nem is olyan ördöngősek, jó volt elmerülni benne és elkísérni a kalandjukra a Fulton fivéreket, akik annyira angol lordok, hogy amúgy két amerikai srác, csupa intellektuális érdeklődéssel és szenvedéllyel. De végül ezt megbocsátottam. A lezárás pedig különösen romantikusra sikeredett, mégsem lett nyálas még akkor sem, ha sokszor láthattunk hasonlót, de ne feledjük egy nem mai olvasmányról van szó, úgyhogy nekem tökéletesen élvezhető élményt nyújtott.
A fél csillag levonás a fent jelzett fogalmi dugóért jár, és nem a ponyva jellegért. Szóval érdemes olvasni.

A történet kalandregénynek nagyon jó, persze, azért érződik rajta a kor. Bár, vannak több száz éves remekművek is. Ez nem is akar az lenni, csak szórakoztatni. Tony és Phil Fulton a két fiatal, akik a kaland, és az új őrület, az egyiptológia kedvéért ülnek be a poros polcok közé a Museum Egyiptian-be. Igazából csak Phil az, aki rajong Egyiptomért, Tony csak elkíséri mindenhova az unokabátyját. A fiatal angol lord tehát nem a piramisokat kutatja, hanem a könyvtárat! Ott találja meg azt a tekercset, ami végül a sivatagba vezeti őket nagyon kalandos, misztikus és veszélyes utakra. Nincs agyonbonyolítva a regény, az egyiptomi történelmi leírások olvasmányosak, a kalandos részek sem esnek túlzásba. Egyszer érdemes elolvasni, ha könnyű, szórakoztató olvasmányra vágyik az ember.

Antikváriumban találtam rá erre a gyöngyszemre. A borítója fogott meg.
Maga a történet tele van izgalommal, szórakoztató, humoros történet. A kedvenc főszereplőm Tony volt, humoros, eszes, bátor és mi lett a vége… :-(
Mindenkinek ajánlom, aki egy könnyed kikapcsolódást keres.

Nekem tetszett. Olyan gondolatterelőként vettem a kezembe, bár túl sok fantasztikus könyvet nem olvasok. Ez mégis izgalmas volt. Zsebnyi méreteiből gondolván sejtettem, hogy hamar kiderül a lényeg :)

Van az egészben valami aranyos naivság, még is annyira megragadó minden alkalommal, amikor az ókorról van szó, az embereket csak szimplán a téma már elvarázsolja, ami azért fél siker. Egyiptom a mai ember szemével nézve szinte a varázslás és a misztikum szininímája – akárcsak a legtöbb ókori civilizáció.
Csak hogy ezen felül hogy teljesíthet egy ponyva? Meglepően jól. Valóban, a szereplőkről éppen hogy egy nagy általánosítást tudunk meg, ami nagyrészt még csak nem is egyedi, de kifejezetten szerethetőek a maguk hülyeségeivel. De leginkább a történet adja azt a naivságot, amit említettem.
Egyszer olvasható (és olvasandó), ahogy előttem már említették, könnyű kis nyári olvasmány; aki szereti az ősi Egyiptom világát, annak meg kétszeresen is ajánlott :)

Ez volt az első, Egyiptomos könyv, ami a kezembe került és elintézte a sorsomat:)) Imádtam, rongyosra olvastam, most tiszteletbeli helyén csücsül a polcon.
Igazi ponyva, de szerethető karakterekkel, és persze a fő vonallal a szerelemmel. Nem happy end a vége, de én csak ajánlani tudom, igazi standos olvasnivaló:)

Tizenévesen olvastam először,emlékszem akkor teljesen a hatása alá kerültem.Azóta is szívesen veszem a kezembe és olvasom újra,bár már nincs meg a régi feeling.