Örömkönyv 145 csillagozás

Müller Péter: Örömkönyv Müller Péter: Örömkönyv

„Ez a könyv az örömről szól. A mai világban nem érdemes másról beszélni. Ha valaki –Örömkönny-nek olvassa a címét, úgy is érvényes: örömünkben is sírunk. Mi az öröm? Ha a nehezet, még a nagyon nehezet is, könnyűnek érezzük. Repülés-élmény. Legszívesebben nem is sírnék, hanem táncra kérném olvasóimat.” (Müller Péter)

>!
Rivaldafény, 2016
326 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789638985262
>!
Alexandra, Pécs, 2008
336 oldal · ISBN: 9633704721
>!
Alexandra, Pécs, 2007
332 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789633704721

Enciklopédia 5


Kedvencelte 16

Most olvassa 29

Várólistára tette 44

Kívánságlistára tette 24

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

eme P>!
Müller Péter: Örömkönyv

Ha nem lenne Vámos Miklós kedves kollégája, nem vettem volna kézbe. Eléggé idegenkedem a műfajtól, mint bebizonyosodott, nem véletlenül. Nem mondom, volt néhány mondata, amely olvasása közben egyetértően bólogattam, voltak részek, melyeken elgondolkodtam, mégis összességében inkább a nevetőizmaimat mozgatta meg, mintsem a lélekberendezésemet. A túlburjánzó Nagy Szavak, coelhós bölcsességek, az ezotéria, misztikum, a mindenhol röpködő angyalok, védőangyalok és hasonlók túlságosan komolyan vevése többnyire ilyesfajta reakciókat vált ki belőlem. Mosolyogtam, kuncogtam, volt ahol hangosan felnevettem, szóval ebből a szempontból bizonyos pontig tényleg örömkönyv volt ez.
Amúgy meg nem igazán. Több szempontból sem. Egyrészt mert tematikailag korántsem annyira homogén, mint ahogy azt a cím és maga a szerző ígéri, másrészt, mert tücsköt-bogarat összehord anélkül, hogy a különböző témákat, gondolatokat egy átgondolt kompozícióba foglalná. Ráadásul túl nagy mértékben plagizálja a Szeretetkönyvet (nem, nem olvastam, a szerző maga jelzi, hol ismételgeti önmagát).
Amúgy volt szó benne bohócokról, Ödipuszról, Don Quijotéról, Freudról, életről mint játékról, szerepjátszásról, démonokról, önzetlen szeretetről, világmegváltásról, metamorfózisról, színházról, irodalomról, angyalpszichológiáról. (Miről nem?)
A nemi szerepekre, férfi-nő kapcsolatra („gyári beállítás”, természetadta lelki-spirituális sablonok, melyekből világunk manapság kilépni kényszerít), nevelésre („ütni lehet szeretettel is”) vagy épp a kortárs művészetre („lehúz” „eszménytelen, lélektelen, szeretettelen”) vonatkozó fejtegetéseket már nem is kellene említenem, mert ezeken a konzervatív merevgörcsbe rándult bődületességeken már nem tudtam önfeledten nevetgélni. Csöppet felháborodtam, na. Hiába, nem vagyok eléggé nyitott az efféle lelkiségekhez, és ugyancsak messze vagyok attól a spirituális magasságtól, ahonnan nézve mindezt örömmel lehetne befogadni.

És sajnos hiteles hindu mester sem vagyok, hogy kézrátétellel megállapítsam a Mester műveinek színvonalát spoilerFakírnak viszont egész jól bevállnék, hol nevetve, hol dühöngve, de kibírtam…

10 hozzászólás
Ottilia P>!
Müller Péter: Örömkönyv

Meglep, hogy itt a molyon ilyen kemény és nagyszámú negatív értékelést kapott ez a könyv, és némelyikben ettől a műtől függetlenül maga a szerző is. Én személy szerint tisztelem és elismerem munkásságát.

Az Örömkönyvben engem az zavar, hogy nem csupán gyakorta, hanem folyamatosan hivatkozik a Szeretetkönyvre, mintha azzal a szándékkal írna, hogy azt folytassa vagy kiegészítse, bizonyos részeit átértékelje, de a címadó témával, az örömmel csak érintőlegesen foglakozik.

Eleinte faltam a könyvet, úgy olvastatta magát, olyan egyszerűnek, szinte könnyednek tűnt, de hamar lelassultam, mert ezeket a tartalmas, értékes gondolatokat fel kellett fognom, magamra kellett vetítenem, át kellett gondolnom, meg kellett emésztenem, bár ez utóbbi bizonyára eltart még egy ideig.

Müller Péter életlátását, gondolkodásmódját főleg előadásaiból ismerem, és ez a könyv is harmóniában van eddigi tapasztalataimmal. Az Örömkönyvben elmélkedéseit jellemzően egy-egy valós történetből kiindulva fejteti ki, és ezek a történetek kifejezetten jól vannak megírva, mindig érdekesek és néhol szívbemarkolók. Engem különösen ezek nyűgöztek le. Tetszik, hogy több vallás szemszögéből közelíti meg az élet nagy kérdéseit, egyiket sem kiemelve, vagy mások fölé helyezve.

Voltak olyan spirituális részek, amelyeket ösztönösen elutasítok, nem tudok és nem is akarok befogadni, de ki tudja, mit hoz még a jövő. Ez mindenesetre nem a könyv vagy a szerző hibája, és egyébként ezeket a részeket is érdekesnek találtam. csak épp távol állnak tőlem.

Szükségem van az ilyen típusú könyvekre, hogy időnként felrázzanak és önvizsgálatra késztessenek. Jó néha közelebb kerülni a saját lelkünkhöz, és ehhez nekem mindig ösztökélésre van szükségem. Müller Péter Örömkönyve megtette a maga hatását, örülök, hogy elolvastam, úgy érzem lelkileg és ismeretekben is gazdagított.

7 hozzászólás
Muki75 P>!
Müller Péter: Örömkönyv

Nagyon érdekes, mély könyv. Tetszett és sokat gondolkodtam rajta. Időnként meg kellett állnom, mert nehézkessé vált. Valószínűleg az én hibám, hogy nem tudtam mindig befogadni. Olyankor pihentetnem kellett pár napot. Alapvetően sok értékes gondolattal gazdagodtam általa.

szeptember99>!
Müller Péter: Örömkönyv

Lehet, hogy vannak olyan könyvek, amelyek többet adtak, jobban sarkalltak az önvizsgálatra, önfejlesztésre, mint ez, de a benne levő tartalom, elgondolkodtató mondatok megérnek 5 csillagot.
Ez volt az első könyvem Müller Pétertől, eddig a Nők Lapja cikkjeiben találkoztam a gondolataival. Valamiért párhuzamba hozom Popper Péterrel, talán csak a névrokonság és a vallásos vetület miatt, de Popper Péter stílusa jobban tetszik.
Lehet, hogy egyeseknek túlságosan vallásos/keresztény ez a kötet, engem ez nem zavart, mert igyekeztem a mély gondolatokat megérteni, megkeresni az életemben a vonatkozásait, és igazából mindegy ilyen esetben, melyik valláshoz kötődnek a felismerések.
A kötet kissé esszégyűjtemény jellegű, a témák, a cselekmények mégis kapcsolódnak, egybefonódnak. Érdemes nem egyben elolvasni a könyvet, hanem 2-3 esszét egyszerre, és azt ízlelgetni egy kicsit.

72 hozzászólás
Yasmin>!
Müller Péter: Örömkönyv

Nem mindenki van felkészülve lelkileg arra, hogy Müller Pétert olvasson. Látszólag egyszerű, de olykor sokkal tartalmasabb mint másik 20 könyv együttvéve. Amikor elkezdtem, akkor tudtam, hogy lassan fogok haladni vele, hiszen sokszor mély gondolatokat ébreszt, amit emészteni kell egy kicsit. Talán az lenne a legjobb, ha az ember „fejezetenként” olvasná. Minden nap egy fejezet, többet nem, s elgondolkozna az adott fejezet lényegén, tanulságán minden nap.

Teltek-múltak a napok, míg félreraktam… Más könyvek kerültek a kezembe… Több mint másfél évig elő sem vettem ezt a Örömkönyvet, valahogy akkor nem tudtam elolvasni…

Most befejeztem. :) Nekem is érnem kellett rá.
Jobban tetszett a Szeretetkönyv, de ez is gyönyörű volt.
S amikor majd eljön az ideje, akkor a kezembe veszem majd a következő Müller Péter könyvet :), bármeddig is tartson majd az olvasása, gyönyörű sorokkal gazdagodom majd, biztos vagyok benne.

Effi89>!
Müller Péter: Örömkönyv

Sajnos nem tudtam szeretni, pedig annyira akartam. Vagyis inkább az volt a célom, hogy megértsem az ilyen stílusú írások iránti lelkesedést, ami mostanában zajlik. De nem sikerült. Ritkán fordul elő. hogy nem olvasok végig egy könyvet, de ezt nem tudtam. Nem sértenék meg egy Müller Péter rajongót sem, de véleményem szerint ez a könyv közhelyek halmozása oldalakon keresztül. Ilyen gondolatai minden embernek vannak, maximum nem ismerik el, vagy félnek szembenézni saját bensőjükkel, illetve nem vetik papírra. Müller Péter és társai megtették. Persze nem vitatom el tőlük az elismerést, mert szép, és mélyenszántó dolgok ezek, csak a magamfajta gondolkodásmódú embernek egy rakás maszlag az egész, már bocsánat…

mrumus>!
Müller Péter: Örömkönyv

Az, hogy egy csillaggal kevesebbet adtam neki, részben a könyv hibája, részben az enyém. Egy kicsit sokalltam benne a nagy szavakat és kifejezéseket, nekem ez egy kicsit túlzás. Ennyi a könyv hibája. Az már az enyém, hogy én spirituálisan még nem vagyok ilyen szinten, és érzem magamon, hogy még nem is vagyok nyitott rá. Valószínűleg eljön egyszer, de még nem most. Mindettől függetlenül engem önvizsgálatra késztetett, elgondolkodtatott saját magamról és az életemről, emiatt pedig igen nagyra értékelem. Nem árt, ha az ember néha kicsit önmagába néz, hátha új dolgokra ébred rá. Ráadásul engem lebilincseltek az elbeszélt valós történetek, sokszor igen komolyan meg is hatódtam rajtuk. Egy kicsit talán rá is kell hangolódni ahhoz, hogy tényleg megfogja az embert, az elején ezt nem tettem meg, ezért miután elkezdtem olvasni hosszú időre félretettem. De jó volt újra kézbe venni.

Snowberry>!
Müller Péter: Örömkönyv

A történeteknek nem sok köze van az örömhöz, inkább amolyan filozofálgatások az életről.
A megtévesztő cím ellenére jó a könyv és érdekes. Szeretem a gondolatait, elmélkedéseit.
A spirituális vonal is követhető. Szeretem azt gondolni, hogy értem. :)

abstractelf>!
Müller Péter: Örömkönyv

Ezt a könyvet olvasni pontosan akkor, amikor olvastam – a legszörnyűbb élmény volt. Tudom, hogy 3*-ot adok rá, de az csak azért, mert utólag elgondolkodtatott. De akkor? Gyűlöltem, és nem is értem, hogy tudtam befejezni.

1 hozzászólás
Ratsui>!
Müller Péter: Örömkönyv

Itt is mint minden könyvèben, amit edig olvastam tőle, előjön egy pozitìv, kicsit misztikus hangulat, amely nagyon kivàncsivà tesz ès vègig fent tartja az èrdeklődèsemet.
Igen sok dolgot megismètel könyveiben, de ez csak megerősit, mint elriaszt. Az örömkönyvet is jó volt olvasni.


Népszerű idézetek

Light_House>!

Inkább csalódok, ha kell, naponta százszor is, minthogy állandóan bizalmatlan legyek mindenkivel, és az életet pokolnak tartsam, amelyben szörnyetegek élnek… Szeretek élni! És inkább legyen az életem örömteli, néha csalódással, mint elejétől végig boldogtalan, de csalódások nélkül!

70. oldal

Futtetenne I>!

Sötétben a lélek könnyebben válik meztelenné.

135. oldal

eme P>!

Az ember értékét nem az esze, a műveltsége, nem a hatalma vagy a tehetsége, hanem a lényéből áradó melegség minősíti. Vagyis a szeretetnek behunyt szemmel is érezhető jelenléte. Ismertem olyan hiteles hindu mestert, aki nem tudott magyarul. Úgy ítélte meg műveim színvonalát, hogy föléjük tette a kezét. Lehunyta a szemét, és föléjük tette a tenyerét. Várt, várt, és vagy elmosolyodott, vagy csóválta a fejét. — A jó művek — mondta — meleget sugároznak, mert tele vannak élettel. S ezt érezni.

12 hozzászólás
Bagneso>!

A szeretet erősebb, mint az akarat.
Ez mindennek a mozgatója. Mert ha valamit nagyon szeretnék, az mozgósítja az akaratomat – de hiába akarok valamit, attól még szeretni nem fogom.

Muki75 P>!

Az érett lélek jele a sírni tudás képessége.

lakri70>!

Az ember értékét nem az esze, a műveltsége, nem a hatalma vagy a tehetsége, hanem a lényéből áradó melegség minősíti.

3 hozzászólás
Yasmin>!

Minden emberi kapcsolat a szeretet megtanulásáról szól.

226. oldal

Muki75 P>!

Manapság szégyelljük a könnyeinket. Nem engedjük kicsurranni. De amikor igazán szeretünk, ott érezzük a viszketést a szemhéjunkon;

53. oldal

Bagneso>!

Boldognak senki sem születik – azt meg kell teremteni.

Grace_Martin>!

Az ember ott a legboldogabb, ahol a legközelebb él a szerethez.

69. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Deepak Chopra: Végzetes véletlen
Maharishi Mahesh Yogi: A lét tudománya és az élet művészete
Szepes Mária: Lángoló időfolyó
Szatmári Nóra: Kínai horoszkóp 2017
Paulinyi Tamás: Utak az ismeretlenhez
Ludvig Zsuzsanna: Magyar mandalák
Palócz Zita: Kézikönyv útkeresőknek
Singer Magdolna: Veszteségek ajándéka
Hoffmann Gergely: A Végtelen egyszerű
Pam Grout: Kreatív lélek