Összeomlóban van a sok ezer éves férfiuralom.
És születőben a nők lelkében elfojtott igazi és örök Én-élmény.
Az emberiség történetének legnagyobb fordulatát éljük.
A férfilélek katarzisát és a női lélek önmagára ébredését.
Sorsunkban és párkapcsolatainkban olyan drámák zajlanak, amelyeket nemigen tapasztaltunk a múltban.
Férfinak és nőnek ezért nehéz élni manapság.
A férfinak vissza kell találnia elárult, magas szellemi valójához és alázatához. Ehhez az önös énjének össze kell törnie, darabokra.
A nőnek pedig meg kell találnia önmagát és a méltóságát, amit még keresni sem engedélyeztek neki, soha.
Nem tudom, milyen világ jön.
De ha lesz új világ, az a nők tiszteletén fog alapulni.
Ebben bizonyos vagyok.
Férfiélet, női sors 69 csillagozás
Enciklopédia 1
Kedvencelte 10
Most olvassa 19
Várólistára tette 39
Kívánságlistára tette 34
Kiemelt értékelések
Szépen felépített, megszerkesztett könyv, elgondolkodtató sorok, bölcsességek tárháza. A személyes vonatkozás nagyon tetszett, számos gondolattal tudtam azonosulni és néhány sorban saját aggályaimat, félelmeimet véltem felfedezni. Viszont ha a teljes egészet nézem, maradt bennem némi hiányérzet, néhol pedig úgy éreztem, mintha már olvastam volna ezeket a gondolatokat pár oldallal ezelőtt.
Az biztos, aki a kezébe veszi a könyvet, plusz élménnyel gazdagodik.
Müller Péter nálam egyenrangú Oshoval és Anthony De Melloval.
Tudásuk egyetemes, már-már éteri. Értem ez alatt, rendelkeznek azzal a biztos tudással, ami lehetővé teszi, hogy Tanítóvá váljanak.
És ez nem tanulható. „Fentről” jön.
Persze a megvilágosodás belülről fakad.
A Lélekből.
De ez nem lehet csak emberi.
Az értheti ezt meg, akinek volt álom és életbeli, vagy halálközeli isteni élménye.
A könyv dúskál az örökbecsű kijelentésekben, melyek alapigazságok, értelmük megkérdőjelezhetetlen.
Müller Pétert olvasni olyan, mint úszni a napsütésben, cikázni a virágzó réten és gondolataival szomjadat csillapítani.
Köszönöm az élményt!
Rossz paszban vagyok, vag ymost csak nem találnak meg a megfeleő könyvek? Avagy, persze, mi a legjobb könyv, amikor az ember legjobb barátja éppen eltávozott ebből a világből és összefüggésrendszerből? Na jó, nem nyavalygok, hanem értékelek.
Müller Péter nagyon jól ír. Müller Péternek nagyon jó gondolatai vannak. Müller Péternek van mondanivalója és üzenete, és az a hihetetlen tulajdonsága, hogy hitelesen szeretne segíteni mindenkinek jobban élni és el is hisszük neki, hogy ez a célja. A Szeretetkönyv örök kedvenc, osztogatnám, ha lehetőségem lenne rá.
Ezt a könyvet, a Férfiéletet, női sors-ot szerencsére csak kölcsönkértem, és kölcsönkaptam szerelmetesfeleségtársam édesanyjától, aki szintén szereti Müller Pétert. Szerencsére mondom, mert két okom van erre.
Egyfelől számomra nem oldadott fel annak az ellentmondása, hogy az ember alapvetően ember, és csak utána nő vagy férfi, és a nemi szerepek sorsszerepek, amiket a cocializáció kényszerít ránk; miközben aztán ízres, szagos, érzékletes példákon keresztül olvashatjuk, mennyire más is a férfi és a nő, mennyire ellentétek, és mennyire kiegészítik egymást, és mennyivel jobb lesz, ha végre matriarchátus lesz (nem lesz jobb).
Másfelől : miközben az ember bölcsen mosolyog olvasás közben, és néha cöccögve magára ismer, aminek vag yörül, vagy nem, amikor leteszi a könyvet, azon gonolkodik, voltaképpen mit is olvasott, mi az üzenet? Na? Na…? Hm…
Szóval a háromnegyedéig figyelmesen olvastam, aztán felületesen, aztán lapoztam. Aztán becsuktam. Nem szidom. Müller Pétert nem akarom szidni. Nem érdemli meg. Nem ismerem, de nagyon jó embernek tűnik. De nem fogom még happra sem jelölni a könyvet, úgysem venné le újra a polcról. Bármilyen bölcs is.
Nagyon szeretem Müller Péter írásait, ez pedig kiemelkedő számomra az összes közül. Talán azért, mert ebben a kötetben a bölcs gondolatai nem csupán általánosan igazak a témának megfelelően, hanem nemi szerepeink szerint megkülönböztettek.
Amit pediglen Müller Péter személyében szeretek, az a mély, elfogadó szeretet, amellyel viseltet önmaga és mások iránt is, itt hatványozottan megjelenik. Mert végre egy könyv, amely nem szétválasztja a női és férfi értékeket és göröngyöket, hanem rávilágít azok szépségeire és a beakadások emberi, méltóságteljes feloldására. Megmutatja, hogy, ami eltérő a sajátunktól, az szép, azzal kiegészülhetek és ami bennem szép, arra vigyázzak, mert érték. Ahogyan mindannyian azok vagyunk. Értékesek. Éljünk (jól) vele!
Annyira nem áll közel hozzám Müller Péter. Voltak benne nagyon fontos és helytálló gondolatok, de a nagytöbbségével nem tudtam eggyé válni. Túl sok volt az isteni, bibliai magyarázat, ami nekem elcsépeltnek tűnik.
Azért a férfi-nő kapcsolatról több dologban igaza van, de minden változik, változott az ősember óta folyamatosan. Úgy érzem, hogy a nő mindig is „csak egy” nő marad :(
Nem tudom minek kell változni, hogy megszűnjön a férfiuralom…
Hogy egy férfi így lássa a dolgokat…nagyon érdekes volt egy férfitől „hallani” ezt a szemszöget! Nagyon tetszett!
Alapvetően, a mondanivalója terén nem volt túl sok gondom a könyvvel.
Müller Péter stílusa, szépen megválogatott szavai ezúttal is visszaadták azt amiről a könyv szólni akart. Egyet is tudtam érteni azzal az egyik fő gondolattal, hogy a férfinak valóban FÉRFInak, a nőnek pedig NŐnek kellene lennie. Ebben a világban azonban ahol egyre több a nőies férfi és a férfias nő, elég nehéz ezt megvalósítani. Nem lenne lehetetlen, de a mai társadalom nem nézné jó szemmel. A patriarchális világ egyáltalán nem vezet jóra, de nem hiszem hogy a matriarchális jobbat tenne. Valószínűleg ha minden összeomlik mi nők fogunk a sarkunkra állni és eltakarítani a férfiak által hátrahagyott romokat, de ezt remélhetőleg alázatosan és szeretettel telve tesszük majd. Én szeretem a férfiakat, mert olyanok amilyenek. Lehet hogy sokszor csinálnak őrültségeket, gyártanak buta teóriákat, és mindenféle zavaros eszmékért rajonganak. Lehet, hogy időnként erőszakosak és megszédíti őket a hatalom, DE képesek védelmezők lenni, gyengédek, viccesek és küzdeni tudnak akkor is amikor egy nő már feladná. Sőt, ha jobban belegondolok nekem kifejezetten szimpatikus a férfiakban az, ha lelkesednek valamiért. Szeretem látni ha felcsillan a szemük, mert akkor van bennük valami kisfiús szertelenség és báj. Az erőszakos, önmagától eltelve lévő férfiakkal van az igazi probléma szerintem. Azzal aki csak önmagának él, csak a mának, csak a pénznek, vagy ki tudja minek. A nőknél pedig azokkal, akik valódi női/emberi tartalom nélkül élnek nap mint nap. Akik a saját külsejük, a vásárlás vagy éppen egy férfi rabjai. Szóval nem hiszem,hogy ujjal kellene mutogatnunk a férfiakra. Mi is egyre jobban kezdünk meghülyülni, sajnos. Ezen a helyzeten pedig a férfiak és nők csak együtt változtathatnak,már ha képesek felismerni hogy ez sehová sem vezet.
A könyv felépítésével kapcsolatban viszont meg kell jegyeznem, hogy az író ezen művénél fordult először elő velem, hogy nem éreztem a gondolati láncot, nem láttam azt, hogy valami alapján követnék egymást a fejezetek. Többször előfordult, hogy egy gondolatnál arra eszméltem, hogy úgy X oldallal ezelőtt ez már le volt írva, csak lett hozzá rakva pár plusz gondolat! Ettől kicsit csapongónak tűnt nekem Müller, pedig nagyon kedvelem a műveit.
Sajnálom, hogy csak 3 csillagot adhattam, de sajnos nem azt adta amit vártam!
Népszerű idézetek
Amíg látom, hogy látsz, s látod, hogy látlak, amíg egymást nézzük, nincs még világvége.
Ha csak az egyikünk behunyja a szemét, mindketten elveszünk.
A simogatásról
Ha elfojtod a nemi vágyadat, még sok mást is elfojtasz magadban. És ha vallásos vagy, olyan leszel, mint egy égbe vezető létre, amelynek hiányoznak az alsó fokai.
El se tudsz indulni.
A simogatás, a csók, és az univerzális isteni szeretet között széttéphetetlen egység van.
Nem bízom abban, aki szeretetről beszél, és nem tud simogatni.
47. oldal
Ha sikerül egy szerelmespárnak egymás mellett jól megöregedni, rádöbbennek arra, hogy ami összekapcsolja őket, az nem a két test egymást kívánása, nem is a férfiúi és női lélek vonzalma és taszítása, hanem egy mély sorsközösség, mely több, mint szerelem, több, mint szeretkezés, több, mint barátság.
64. oldal
Hasonló könyvek címkék alapján
- Lukács Liza: Ne cipeld tovább! 95% ·
Összehasonlítás - Pál Ferenc: Ami igazán számít 94% ·
Összehasonlítás - Boldizsár Ildikó: Mesekalauz úton lévőknek 97% ·
Összehasonlítás - Edith Eva Eger: Az ajándék 94% ·
Összehasonlítás - Bánki György: A legnagyszerűbb könyv a nárcizmusról 94% ·
Összehasonlítás - Szántó Szilvia: Túlélésből kitűnő 95% ·
Összehasonlítás - Máté Gábor: A test lázadása 93% ·
Összehasonlítás - Tisza Kata: Most. 95% ·
Összehasonlítás - Vekerdy Tamás: Kicsikről nagyoknak 1. 93% ·
Összehasonlítás - Lukács Liza: Az éhes lélek gyógyítása 92% ·
Összehasonlítás