Volt egyszer egy Mari nevű szekrény – így kezdődik e pompás gyermekkönyv mind a harmincöt meséje. Ezt a szekrényt mesehősök és képzelt lények népesítik be: Birsképű Herceg és hajóskapitány, a jó sós, ropogós kiflikirály, a piros gomb és a Szép Hercegnő, a nyomozó és a varázsbéka, a bableányok és egy japánka, valamint a kis papír tudod-mik. Az abszurd humorral átitatott történetek további szereplői a Pontos Idő Néni, az aranykörmű malac, az Anette nevű pók és P’Almoliva gróf, valamint egy pogácsás doboz, egy boszorkánysíp és egy lekváros bukta. Mosonyi Aliz meséi és Háy Ágnes rajzai együtt olyan felejthetetlen mesevilágot teremtenek, aminek kedvéért még egy szekrénybe is érdemes belebújni.
Szekrénymesék 27 csillagozás
Eredeti megjelenés éve: 1985
Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?
Kedvencelte 4
Most olvassa 1
Várólistára tette 25
Kívánságlistára tette 22
Kölcsönkérné 1

Kiemelt értékelések


Hogyan is fogalmazzak…
Egyedül fejeztem be. Kislányom szinte mindegyik mesére ezt mondta: Furcsa volt, de nem rossz.
Amelyikre nem ezt mondta, arra meg azt mondta: Hát öööööööö…
Szóval egyedül fejeztem be. Közös véleményünket fejezi ki a csillagozás.
Ha egy mondattal kéne megfogalmazni, családi aranyköpésünkhöz folyamodnék: Nem rossz, csak a jó nem ilyen.


Volt egyszer egy Mari nevű szekrény. És ebben a szekrényben lakott az egész világ. Benne volt minden, ami szép, szomorú, mulatságos, titokzatos, szívhez szóló vagy félelmetes. Benne lakott még Anette, a pók, ja nem, Aliz, az írónő, aki darabkánként felvillantotta nekünk ezt a világot, és ott lakott Ágnes is, aki meg térképet rajzolt róla. És a kettőt egymás mellé tették, a mesét meg a térképet, mi meg elindultunk mindenfele. És három meg harminchárom évesen nagyon jót mulattunk. A falánkoló nagypapán, meg a szorongásoktól gyötört medvén, meg P'Almoliva grófon, meg azon, hogy TILOS TILOS TILOS!
Andris azt mondta, hogy kedvenceljem, mert neki ez a kedvenc könyve. :)


Hát ez nagyon jó!
És azt hiszem, nem gyerekeknek, ill. nem elsősorban gyerekeknek való.
Mosonyi Alíz nevét megjegyzem magamnak!
Nagyon bírom a humorát!
Többet nem is írok, csak azt, hogy melyik mese tetszett, ill. szereplő lopta be magát a szívembe. Első számú a lyukas cipőben bujdosó Birsképű Herceg, meg a végtelen türelmű Szerelmes Hercegnő; a magát felszabadító nagymama, a Hümmögő Király meséje, és a végén a zöld rágógumikat rágó maci – haláli, meg a magában őszintén morfondírozó grófné – haláli, meg a bukta!
Altatónak kiváló: a babra bab és a sovány kisegér mondókája: „Két köcsög aludttej. Három köcsög aludttej. Négy köcsög aludjel. Öt köcsög…”
… meg még azt, hogy szeretném a könyvet magamnak. Hogy máskor is felviduljak.
Most komolyan… ;-)
Hogy mi minden fér el ebben a Mari nevű szekrényben!
Minden fáradt szülőnek ajánlom esti mese gyanánt… nevetni fogtok, sokat, meg a fejetekhez kapni, meg elgondolkozni, de eközben is nagyokat nevetni.


Az elején csak pislogtam, hogy mi ez a hülyeség, aztán magával ragadott. Ha nem lesz fantáziája a gyerekeimnek, majd ebből fogok nekik estimesélni, meg a Kobak könyvéből, és akkor lehet, hogy majd játszunk a villamoson mi is szuperhősöst a szuperhősfigurával és a csodamotorjával, mint tegnap a 3-ason az anyuka és a fia.


Talán nem is baj, hogy kimaradt a gyerekkoromból, és csak ma találtam rá egy könyvesboltban a magvetős kiadás szépsége miatt. Tök durva, hogy egyetlen (szekrényben) bekezdésben milyen sok dolog tud történni Mosonyi Aliznál, illetve hogy egyszerű szavakkal, repetitív mondatokkal milyen fantáziadús eseményeket sző. Egészen meghozta a kedvem a gyerekvállaláshoz, hogy mesélhessem őket valakinek lefekvés előtt.


Kiskorom óta megvan, de nem emlékeztem rá. Kisfiammal a pocakomban gurultam a rötyögéstől, mikor olvastam. Nemrég, amikor négy éves volt, és épp egy gyermekirodalmi megmozdulásra tartottunk, (ahol Aliz néni dedikálta is neki :)) – a hosszú úton oda-vissza az egészet kiolvastam neki, azóta is újrázzuk…
Nagyon izgatja és elbűvöli, hogy mennyi minden kisülhet egy Mari nevű szekrényből… :)


Volt egyszer egy Mari nevű szekrény. És ebben a szekrényben lakott egy kislány a könyveivel. Ha születésnapja volt, könyvet kapott, ha névnapja volt, könyvet kapott, sőt még karácsonyra is könyvet kapott. Mindenét könyvekre cserélte, és minden könyvet begyűjtött, amit csak látott. Nem evett, nem ivott, csak olvasott. A végén olyan sovány lett, hogy befért egy könyv lapjai közé. Be is feküdt egy szépen illusztrált kötetbe, többé nem is látta senki.
Népszerű idézetek




Volt egyszer egy Mari nevű szekrény. És ebben a szekrényben, egy lyukas cipőben bujdosott a Birsképű Herceg: – Ki szeret engem? Senki – sóhajtozott. – Ki gondol rám? Senki. Ki mondja nekem, „kedves, kedves, kedves”? Senki.
Egy nap levelet kapott: „Kedves, kedves, kedves Birsképű Herceg! Csak rád gondolok. Szeretlek.” – Tréfa – gondolta a Birsképű Herceg, és még jobban sóhajtozott, és még jobban elbújt a lyukas cipőben. De másnap megint levelet kapott: „Nem tréfa.” – Nem? – gondolta a Birsképű Herceg. És ahogy ezt gondolta, már meg is kapta a harmadik levelet: „De nem ám!”
Akkor a Birsképű Herceg előjött a cipőből, hajóra szállt, és elhajózott. Bejárta az egész világot, járt Kínában, Indiában meg Párizsban, de hiába, azt, aki a levelet írta, sehol nem találta. – Sehol nem találom – mondta végül, hajóját lehorgonyozta, és mászott volna vissza a lyukas cipőbe. De akkor megint kapott egy levelet: „Itt vagyok.” Körülnézett a Birsképű Herceg, és meglátta a Szerelmes Hercegnőt – ült a szekrény sarkában, kezében toll. – Itt vagyok – mondta a Birsképű Herceg. – Végre – mondta a Szerelmes Hercegnő. – Épp kifogyott a levélpapírom.




Volt egyszer egy Mari nevű szekrény. És ebben a szekrényben lakott egy nagypapa és nagymama. A nagypapa rettentő falánk volt, mindent befalánkolt, amit csak ért. Hiába mondta neki nagymama: „De szívecském, legalább hívjunk vendégeket! Ne egymagadban zabálj, az nem szép!” A nagypapa erre csak annyit mondott: „Egy frászt!” És falánkolt tovább. Már megevett mindent a legfölső polcról, a lisztet, a rizst, a cukrot, a mazsolát, a mandulát, semmit se hagyott a fölső polcon, és máris rávetette magát a középső polcra. „A fűszereim!” – sóhajtott nagymama, amint nagypapa tömte magába a majorannát, a borsot, a sáfrányt. „Az angol tea megárthat, az angol tea nagyon erős!” – tördelte kezét a nagymama, mikor nagypapa csak úgy döntötte magába a finom angol teafüvet. „A cipőkanalamat ne!” – sikított nagymama, mikor nagypapa lemászott a szekrény aljába, és kezdte falni a cipőkenőcsöket. „Debizony!” – mondta nagypapa, és már nyúlt is a cipőkanálért. „Nem adom!” – visított nagymama, és kikapta nagypapa kezéből a cipőkanalat. „ÁÁÁ!” – ordította nagypapa, és nagymamára vetette magát. Csakhogy ezt elvétette, eltévesztette az ugrást, és beleesett a legalsó fiókba. Nagymama gyorsan rázárta, kulcsra zárta a fiókot, és aztán keringőzni kezdett az üres szekrényben.
37. oldal




Volt egyszer egy Mari nevű szekrény. És ebben a szekrényben üldögélt egy aranykörmű malac. Teltek-múltak a hónapok, üldögélt egy aranykörmű malac. Teltek-múltak a hónapok, teltek-múltak a hónapok, teltek-múltak a hónapok. Üldögélt az aranykörmű malac. Malac! Kismalac! Telnek-múlnak a napok!
34. oldal




Volt egyszer egy Mari nevű szekrény. És ebben a szekrényben egy kis piros gomb. A felső polcon lakott, de egyszer valahogy elgurult. – Segítség! Segítség, elvesztem! – kiabált a kis piros gomb. Éppen arra szállt a párizs-londoni repülőgép, és a pilóta meghallotta a kiabálást. Lenézett a repülőablakból, és lekiáltott: – PIROS GOMB! A legalsó polcon vagy, a jobb sarokban! – És aztán továbbrepült, elszállt London felé.
Hasonló könyvek címkék alapján
- Paulon Viktória: Kisrigók 98% ·
Összehasonlítás - Nagy Natália: A Nap születésnapja 95% ·
Összehasonlítás - Kolozsi Angéla: Bódog és Szomorilla 96% ·
Összehasonlítás - Stefanik Krisztina: Csillagbusz 95% ·
Összehasonlítás - Kántor Kata: A szagtalan betörő 99% ·
Összehasonlítás - Novák Vica: Minka és a felhőfoltozók 92% ·
Összehasonlítás - Kolozsi László: Apufa 93% ·
Összehasonlítás - Vázsonyi Endre: Fortélyos mester királysága 94% ·
Összehasonlítás - Buzás Kálmán – Nagy Krisztina (szerk.): Az én mesém 5. ·
Összehasonlítás - Szilágyi Lajos: Trixi és a Mikulás ·
Összehasonlítás