A ​gondolkodás forradalma 7 csillagozás

Hogyan alakítja a matematika a világot?
Mosóczi András: A gondolkodás forradalma

Lehet-e ​még hely a végtelen szállodában, ha minden szoba foglalt? Hogyan viselkednek a skizofrén nullák? Mi történt Steve Jobs garázsában? Miféle egyenletek működtetik a világot? Mi a különbség a Notre-Dame és egy nanoűrhajó között? Van-e közös vonás Newton fluxióelméletében és a Mona Lisában? Nem kell matematikusnak lennünk ahhoz, hogy mindezeket megértsük.
A matematika olyan absztrakt fogalmakkal kapcsolatban mond ki örök érvényű igazságokat, amelyek nélkül sosem tudtunk volna választ találni számos gyakorlati kérdésre. Hogyan mérhetnénk precízen az időt, miképpen építhetnénk biztonságos függőhidat, hogyan juthatnánk el a Holdra? Amikor már nem kellett más, csak papír, ceruza és persze sok számítás, hogy kiderüljön, valóban működnek-e az elképzeléseink, hirtelen képessé váltunk megjósolni a jövőt. A könnyed, világos stílusban megírt könyv érdekes paradoxonokon, fontos tudományos felfedezéseken és izgalmas problémákon keresztül világítja meg: az emberiség története… (tovább)

>!
Typotex, Budapest, 2020
236 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634930877
>!
Typotex, Budapest, 2020
236 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634930877

Kedvencelte 1

Most olvassa 2

Várólistára tette 16

Kívánságlistára tette 29


Kiemelt értékelések

Dórica P>!
Mosóczi András: A gondolkodás forradalma

Mosóczi András: A gondolkodás forradalma Hogyan alakítja a matematika a világot?

A dolog ott kezdődött, hogy én, a bölcsész megvettem magamnak ezt a könyvet. Merthogy a matematika és az emberiség közötti kapcsolattal kecsegtet a fülszöveg. Történelem mindörökké. Rögtön el is orozta előlem a művet a férjem, aki elolvasta, megállapította, hogy 1. ez nagyon jó könyv; 2. nem fogom érteni a felét sem, mert ez tele van matematikával (ő értette, hisz mérnök az istenadta). Nem volt ebben semmi lekezelés, csupán megállapítás. Gondoltam is, hogy meg nem hátrálok! Így elkezdtem olvasni. Nos, bizony helyenként elvéreztem, és nem vagyok rá büszke. Jót mosolyogtam a szerző incselkedésén egy helyen, hogy „akinek már tényleg sok a számolás, most nyugodtan átlapozhatja ezt az alfejezetet, nem érdekes, hogy lemarad az emberiség létezésének egyik legfontosabb matematikai törvényéről” – aha. Nos, vannak korlátaim…
DE:
Mondhatom, roppant érdekfeszítő és lebilincselő volt az összes rész, ami a tudománytörténeti vonatkozásokat fejtegette. Nekem pontosan erre volt szükségem! Teljesen hasra estem azoktól a kultúrtörténeti utalásoktól, leírásoktól, amiket e könyvben olvastam. Képletek ide vagy oda – számomra a körítés is fontos: mindaz, ami elvezetett egy fontos felfedezésig, mindaz, ami emberi oldalról meghatározza a „nagy ugrásokat”. Lényeges hallanunk azokról a személyekről, akik megalkották a mai alapvetéseinket. Úgy gondolom, mindez továbbvihet minket az egyéni fejlődésünk során.

2 hozzászólás
dorkabuba>!
Mosóczi András: A gondolkodás forradalma

Mosóczi András: A gondolkodás forradalma Hogyan alakítja a matematika a világot?

    Szeretem, amikor okos emberek okosan rendszereznek valamennyit a minket körülvevő világból. Ebben a könyvben pontosan ez történik. Gyakorlatilag azt veszi végig, hogy az emberi problémamegoldás milyen nagy mérföldköveken haladt végig. Az első harmadában-felében még jóval több a matematika is, konkrét egyenletek, egyenletrendezések. Igénybe vette az agyamat, még úgy is, hogy ezeket anno fakton mind tanultam (deriválást-integrálást is). De megérte, főleg, hogy ebben a könyvben van idő arra, amire még matekfakton sincs, kontextusban szemlélni a dolgokat. Mert amíg az órán a matematika készségszintű elsajátítása a cél, Mosóczi célja az ember mint faj tudományos gondolkodásának megért(et)ése. Persze a teljesség igénye nélkül, de 240 oldalba limitált mennyiségű információ fér bele.
    Elindulunk a logaritmustól, deriválunk kicsit, integrálunk, megértjük a differenciálegyenletek alapjait. Utána fordulunk a kicsit kevésbé, de még mindig matekos témák felé mint az információelmélet, eloszlások, végtelenek. Majd elérkezünk a döntéselmélethez, amivel egyébként már számtalanszor találkoztam a tanulmányaim során, csak sosem a matekosabb-közgazdászosabb irányból, sokkal inkább a pszichológiaiból. A fraktálokat már abszolút matekmentesen érthetjük meg, végül a számítógépek történetét követhetjük végig megfűszerezve némi Steve Jobs-szal és Bill Gates-cel.
    A tartalmon kívül egyedi és magával ragadó a stílus is. Amellett hogy tényleg okos, szórakoztató is. Egyértelműen tudomány (azon belül is matematika-)népszerűsítő céllal. Színtiszta entellektüell szórakozás. Nagyon élveztem, csak ajánlani tudom.

1 hozzászólás
czenegabi>!
Mosóczi András: A gondolkodás forradalma

Mosóczi András: A gondolkodás forradalma Hogyan alakítja a matematika a világot?

Furcsa, de elsőre tartottam a könyvtől: attól féltem, hogy a sok részletben elveszik az élvezet. Most úgy gondolom: Ezt a könyvet a könyvespolcomon szeretném (mit szeretném, akarom! :) ) tudni.
Némelyik ismeretterjesztő könyv értékelésénél azt olvasom az értékelésénél miszerint: „Nekem miért nem ilyen matematikatanárom volt?” Bennem is ilyen érzések munkálkodnak most.
Kedvcsináló és motiváló. A kettő ugyanaz is lehetne, de mégsem ugyanaz. Na jó: ne merüljek el a magyar nyelv egyébként csodálatos útvesztőjében, igaz-e?
A könyvvégén nagyon tetszett a kis összefoglaló a számítástechnikáról és az internetről. Fel is merült bennem a kérdés, több kérdés miszerint mi lesz a fejlődés következő fokozata. Talán a mesterséges intelligencia robbanásszerű fejlődése? Talán a biológiai élet digitalizálása, mint a Tron c. filmekben? Betekintés más dimenziókba?
Persze azért élvezzük emellett a számunkra fizikai valóságot, madárcsicsergést, a naplemente csodálatos színpalettáját. :)

Luca535>!
Mosóczi András: A gondolkodás forradalma

Mosóczi András: A gondolkodás forradalma Hogyan alakítja a matematika a világot?

Ott kezdődött a dolog, hogy én tizenegyedikesként vettem meg ezt a könyvet, és matek fakt ide vagy oda én a legtöbb dologgal még nem vagyok tisztában (integrálás, deriválás). Ezek ellenére elképesztően jó könyv volt, pont ez a része marad ki mindig órákon, hogy mit mire használnak, miért akart bárki rájönni ezekre. A tartalmon túl nagyon jó stílusban is ír, képes néha úgy bemutatni a témát, mintha a világ legegyszerűbb dolga lenne, ami szerintem főleg ilyen matekos témáknál nagyon nagy teljesítmény.


Hasonló könyvek címkék alapján

Brian Greene: Az elegáns univerzum
Simon Singh: A nagy Fermat-sejtés
Rényi Alfréd: Dialógusok a matematikáról
Mike Goldsmith: Tudomány 30 másodpercben
James Gleick: Káosz
Carol Vorderman: Matek lépésről lépésre
Edward Frenkel: Csók és matek
Lawrence M. Krauss: Kvantumember
Hargittai István – Hargittai Magdolna: Szimmetriák a felfedezésben
Alessandro Vespignani: A jóslás algoritmusa