Sok mindenben takarékosabb szemléletet valló eleink már-már babonás hittel vigyázták, hogy
az asztalról ne kerülhessenek morzsaféleségek a földre, mert az étel pazarlása szegénységet hoz a házra. Ezért mindig kéznél voltak az ennek megelőzését szolgáló, igencsak becses kefék és lapátok. Nem takarékoskodott viszont a 19. század végén a »Vasárnapi Ujság« irodalmi szerkesztôje a rosszalló szavakkal a laphoz beküldött »olvashatatlan« művekre adott válaszaiban. A megjelenésben reménykedő, ám kirostált szerzőket anno csúnyán lelombozhatták – a mi olvasóinkat viszont remélhetőleg feldobják – ezek a »morzsányi« terjedelmű ironikus kritikák.
Morzsakefék és morzsalapátok 1 csillagozás
A következő kiadói sorozatban jelent meg: Anno Tandem Grafikai Stúdió
Várólistára tette 1
Kívánságlistára tette 2
Kiemelt értékelések
A morzsalapát és morzsakefe érdemtelenül túldíszített műfajnak tűnik – igazi iparművészeti alkotásokat láthatunk a lapokon. Az ezt magyarázó érvelés furcsának tűnik számomra: egy régi babona szerint ha a morzsákat lesöpörjük az asztalról, vagy kirázzuk az abroszból, azzal szegénységet hozunk a családunkra. spoiler Ezért az úri-polgári asztalhoz tartoztak ezek a díszes tárgyak. Nehéz elhinnem, hogy valóban használatban voltak, de ki tudja.
A kötet szövegezése megint inkább zavaró, nem áll kapcsolatban a képekkel – Vasárnapi Újság szerkesztőségébe beküldött amatőr alkotásokra adott vitriolos válaszokból szerepel itt egy válogatás. Borzasztó negatívak és rossz érzés olvasni őket.
Népszerű idézetek
Falusi románcz. Hogy két legény forró nyárban fürödni ment a Tiszába és bele fúlt, szomorú történet, de nem románcz.
13. oldal
Estharang szó. Erkölcsi iránya helyes, de kidolgozása gyenge. Az efajta kifejezések: „Borulj arczra gyarló pára”, „De jaj annak, ki tévelygett ocsmány bűnök rút ösvényén” stb. nem versbe valók.
16. oldal
Bíró Erzsi. Ami egyszerre versírásra ösztönözte, valami pajkos manó incselkedése lehetett, de nem a múzsa csókja.
44. oldal
Téli éj. Egészen logikátlan. Elmondja, hogy a föld néma halott, mely nem érez, mégis erdő, mező, völgy és halom, azt sóhajtja: „jöjj tavasz langyos fuvalma”, Hogy értsük ezt? A néma halott sóhajt, vagy egyes részei? Így is, úgy is képtelenség.
48. oldal
Hasonló könyvek címkék alapján
- Ambrus Zoltán: Színház ·
Összehasonlítás - Robert Schumann: Válogatott írások ·
Összehasonlítás - Kerényi Ferenc – Biernaczky Szilárd (szerk.): A magyar színikritika kezdetei I-III. ·
Összehasonlítás - Vörösmarty Mihály: Vörösmarty Mihály munkái ·
Összehasonlítás - Anatole France: Arcképek ·
Összehasonlítás - Hammerstein Judit: A márki és az orosz bárka ·
Összehasonlítás - Hász-Fehér Katalin: „…hogy kegyed észre nem vette, csodálom” ·
Összehasonlítás - Hatvany Lajos: Szalontától Pestig ·
Összehasonlítás - Domokos Mátyás: Ugyanarról másképpen ·
Összehasonlítás - Fábri Anna: Mi ez a valósághoz képest? ·
Összehasonlítás