Rózsa ​Sándor (Rózsa Sándor 1-2.) 35 csillagozás

Móricz Zsigmond: Rózsa Sándor Móricz Zsigmond: Rózsa Sándor Móricz Zsigmond: Rózsa Sándor Móricz Zsigmond: Rózsa Sándor Móricz Zsigmond: Rózsa Sándor Móricz Zsigmond: Rózsa Sándor Móricz Zsigmond: Rózsa Sándor Móricz Zsigmond: Rózsa Sándor Móricz Zsigmond: Rózsa Sándor Móricz Zsigmond: Rózsa Sándor

Móricz Zsigmond Rózsa Sándora a magyar irodalom egyik legtökéletesebben megformált paraszti alakja, a megtaposott, elnémított nép legjobb tulajdonságainak megtestesítője, a népi vágyak összesítője egy személyben, valóságos mesehős bátor igazságtevő, hibátlan férfi, gáncstalan gavallér. Ezért számíthat mindig a nép támogatására, ha másra nem, hát cinkos hallgatására. És ezért szólnak róla népdalok, ezért dicsőítik minden tettét, eszményítik alakját. Lelkesítő, ihlető népi hős, s az író mesélő kedve is talán ebben a regényben bontakozik ki a legszebben. Varázslatosan örökíti meg a természetet, csodálatosan szép csínekkel festett tájakon, vad nádasokban, végeláthatatlan mezőkön bonyolódik az izgalmas, eseményekben, kalandokban gazdag cselekmény. S minden alakját utolérhetetlen művészettel mintázza meg, a hős betyárvezért éppúgy, mint az esett szegényparasztot, a furfangos polgárparasztot éppúgy, mint a finomkodó urat vagy a bárdolatlan dzsentrit.

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Helikon klasszikusok · Móricz Zsigmond regényei és elbeszélései Magyar Helikon

>!
Adamo Books, 2017
ISBN: 9789634531074
>!
Adamo Books, 2017
ISBN: 9789634531081
>!
Szépirodalmi, Budapest, 1987
692 oldal · keménytáblás · ISBN: 9631533778

7 további kiadás


Enciklopédia 9

Helyszínek népszerűség szerint

Szeged · Kistelek


Kedvencelte 3

Most olvassa 2

Várólistára tette 21

Kívánságlistára tette 9


Kiemelt értékelések

DrEmergencyGrooveHouse>!
Móricz Zsigmond: Rózsa Sándor

Zseniális betyárregény. Aki szerint az Móricz unalmas, ne a Légy jót meg a Pillangót olvassa, hanem ezt.

Brigi>!
Móricz Zsigmond: Rózsa Sándor

Nagyon imádom Móricz bárdolatlan paraszti humorát. Talán a Rózsa Sándorban jelenik ez meg leginkább.


Népszerű idézetek

Nazanszkij >!

Valaki jön.
Felemeli a fejét az asszony s az urára támaszkodva figyel.
Ijedten fülel a távolba. Csak nem lódobogás?
Jóságos isten, ki jön erre lovon? Eltévedt valaki biztosan. Tán Halasra akar menni s nem tudja az utat. De ki lehet?
Nem akar nyugodni az a gyalázatos kutya se, már az öreget is felkőtötte, a Marost, pedig az már nagyon öreg, csupa fogatlan s még ugatni se szeret.
– Apjuk. Hallod?… Embör!
Ébren van már az apjuk is, de szeretne úgy tenni, hogy nincs semmi baj. Nem jön ide senki, csak a kutya álmodik.
Milyen ijedten ugat a kutya – gondolja az asszony. Éccaka megijed az ember. Még a kutya is. Ez az ember meg nem akar mozdulni. Ez is figyeli, mit beszél a kutya.
A kutya azt mondja, hogy valaki jön… Lehet róka is, vagy valamilyen állat… De nem: ember. Itt ember jön.

76. oldal, Rózsa Sándor a lovát ugratja, Lókötés (Magyar Helikon, 1964)

Kapcsolódó szócikkek: Kiskunhalas
ponty>!

– Na hát, azt úgy értsd, hogy engöm mög ne próbáljon leckéztetni még az Úristen se, mert lábánál fogva tépöm le az égbűl!

558. oldal

Mária P>!

Szuszogtak, utálatosak voltak: emberek voltak.

314. oldal, Rózsa Sándor a lovát ugratja - A sötétben (Szépirodalmi, 1983)

Kapcsolódó szócikkek: emberek
Mária P>!

Micsoda csöndes, szelíd, békességes város volt Mező-Szeged, ahogy a régi nevén nevezték.

271. oldal, Rózsa Sándor a lovát ugratja - Lármás utca (Szépirodalmi, 1983)

Kapcsolódó szócikkek: Szeged
Mária P>!

Még negyven évvel ezelőtt, mikor Ferenc császár trónra lépett, mindenki tudott magyarul.

285. oldal, Rózsa Sándor a lovát ugratja - A casino (Szépirodalmi, 1983)

Kapcsolódó szócikkek: I. Ferenc · magyar nyelv
Nazanszkij >!

Szennyes embernek szennyes a házatája.
Pisze Matyi morogva gorombán ért haza a hosszú gyaloglásból, mert csak gyalog kellett a tehenek után menni s a lovát kantárszáron vezette. Dél felé ért be Kistelekre.
Szélén volt a roggyant kis háza, se kerítése, se semmi. Se a kert fel nincs ásva, se valami munka ott meg nem látszik. A felesége kijött elibe s a csúnya veresképű szeplős asszony betegesen szorította hasára a kezét. Már hat esztendeje, hol felkél, hol lefekszik. Elnyűtte a sok gyerek, mert olyan szorgalmasan szült, kettőt, hármat is, mintha tengeri nyúl lett volna.
Az ura egy szót se szólott hozzá, mikor beért valahára a tanyába, a teheneket a kúthoz hajtotta, vizet húzott nekik, bekötötte őket az eperfa alá. E vót a nyári istálló. Lökött nekik valami rossz kórós füvet, maga ment a többi dolga után.
Az asszony se szólott hozzá egy szót se, mintha egy idegen jött volna. Csak nézett kitartóan, mindent megnézett, a teheneknek a legkisebb mozgását, az urának lassú jövését, menését, de úgy nézte, mint akinek mindehhez semmi köze sincs.
Megnézte azt is, hogy a teheneknek semmi tőgyük sincs. Szinte megörült neki, mert nem kellett fejni.
Oly gyönge volt az asszony, mint akibe hálni jár a lélek. Az udvaron néhány tyúk kapirgált, arra a hírre, hogy a gazdasszony előjött a házból, kezdtek előfele futni, de amikor látták, hogy semmit se kapnak, újra ellustultak, elszéledeztek, gyommagvakat szedegetni, más egyebet úgysem találnak.

150. oldal, Rózsa Sándor a lovát ugratja, Más ódalról fúj a szél (Magyar Helikon, 1964)

Kapcsolódó szócikkek: Kistelek
Mária P>!

A mieinket viszik Nápolyba, magyar baka szuronya tartja fönn a békét a nápolyi királyságban…

203. oldal, Rózsa Sándor a lovát ugratja - Perzekútorok (Szépirodalmi, 1983)

Kapcsolódó szócikkek: katonaság · Két Szicilia Királysága · Nápoly
ponty>!

Mintha más ember lett volna, mint eddig. A vezér tört fel benne.
Az emberben csak alszik a nagy tulajdonság. Veszély mög szeretet váltják ki belőle.

304. oldal

ponty>!

Piros? Ilyenekkel kell neki életét tölteni, mint a halászjány. Akinek mindegy akárki csak legyék.

98. oldal (1983-as kiadás)

cukkini>!

Hiába, a gyom, a dudva, a fű, paréj, az a földnek az édes gyermeke. Amit beletesznek, a búza, az árpa, a köles, meg kivált a káposzta, efféle, az csak igazán mostoha. Mit kell ahhoz dolgozni, hogy ezek a mostoha gyerekek meg tudjanak élni.

Szegény paraszt - szegény ország


Hasonló könyvek címkék alapján

Mikszáth Kálmán: Akli Miklós és más elbeszélések
Baráth Katalin: Az arany cimbalom
Szilvási Lajos: A bojnyik
Fekete István: Hajnal Badányban
Illés Sándor: Bakonyi legények
Cserna-Szabó András: Sömmi
Balogh Béni: Vidróczki a nevem!
Rozsnyai János: Betyárkaland
Győrei Zsolt – Schlachtovszky Csaba: Emmuska
Halász Margit: Vidróczki-kódex