„Móricz Zsigmond a legeseményesebb életű, legtöbbet szenvedett, legkeserűbb, legbölcsebb, legmagyarabb magyarságnak szívbéli látója, vérbeli írója. S ez a józan, bátor, bölcs, néha-néha szinte koldus őszinteségű író, ez a kemény, kálvinista, magyar fiú olykor olyan titkos izgalmakat kelt s olyan végtelenségeket tárít föl akaratlan vagy nagyon akart szimbólumaival, mint senki eddig. S a történetei. Rosszmájú s elrontott ember olykor kimondaná már róla, hogy írójuk a tyukodi Maupassant, mikor egy legoriginálisabb, senkihez nem hasonlító művészet hirtelen közbeszól: óvakodjunk nagy irodalmi nevekkel tréfálkozva játszani ütősdit. Ez a falu, ez a magyarság, ez a népiesség, ez az élet átélő látása, ez a művészet, a Móricz Zsigmondé. Századok ős érzései s a mai európai magyar művész-ember differenciáltsága házasodtak benne össze. Móricz egy-két olyan típust ad a magyar parasztról, hogy tapsolva kérjük – a többit. Móricz Zsigmond egyedül fölér egy forradalmi szabad csapattal.” (Ady Endre)
Kiserdei angyalok 10 csillagozás
A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Diákkönyvtár Móra · Olcsó Könyvtár Szépirodalmi
Most olvassa 1
Várólistára tette 2
Kiemelt értékelések
Meglepő módon nagyon is tetszett a válogatás. Hamisítatlan végtelen és örök szenvedés, amitől „a” magyar soha és semmikor sem tud megszabadulni. Mi így örülönk, kérem alásssssan. Ezért szeretem és gyűlölöm Móriczot, mert realistának pesszimista, pesszimistának realista, de legalább [irónia!] se öröm, se vidámság nincs benne, remény egy csepp se. Tényleg, ha öngyilkos akarnék lenni, előtte csak Móriczot olvasnék. Annyira nyersen és életszerűen ábrázolja a nihilt, és ami vicces is, inkább csak groteszk és ironikus, hogy gyengébb napokon simán depresszióba esnék tőle.
Népszerű idézetek
A püspök már három órakor fent volt. Pálinkát ivott, s kiment felverni a hadat.
164. oldal, A vaskereszt (Móra, 1987)
Ő nem tudja még, mi az, hogy ő állami gyerek, csak nála ez a dolog technikája, hogy ha verik, nem sír. Ha ételt lel, megeszi, ha ütik, hallgat.
De most valami csoda történt.
Megjelent a helyszínen az állam.
A Néni jött, a felügyelő néni, aki meg van bízva a kiadott lelencnek a gondozásával, és kijött most a tanyára, és megnézte, hogy kis Rozival mi van, s mi lesz húsvétkor, és véletlenül éppen rajtakapta, hogy a kedves anyám verte az állami gyereket.
270-271. oldal, A világ végén már szép és jó (Móra, 1987)
Nagyot kacagott hozzá. Ahogy egészséges emberek, akik sose voltak harctérnek felé sem, nagyot tudnak nevetni azoknak a harctéri adomáknak, amelyektől, ha komolyan veszi az ember, egy kicsit a hátába áll a hideglelés.
120. oldal, Szegény emberek
– De jó ez, tudod, jó a fájás, elfelejti tőle az ember a nagyobb bajokat.
Judit dermedten nézett rá. Igen, ez sokszor eszébe jutott aztán, hogy jó a testi fájás, attól felejti el az ember a nagyobb bajokat…
A tüzesgép
Hasonló könyvek címkék alapján
- Fekete István: Régi karácsony 95% ·
Összehasonlítás - Kosztolányi Dezső: Esti Kornél kalandjai 92% ·
Összehasonlítás - Fekete István: Tíz szál gyertya 92% ·
Összehasonlítás - Kosztolányi Dezső: Kínai kancsó 93% ·
Összehasonlítás - Gárdonyi Géza: Ida regénye / Szerelmi történetek 93% ·
Összehasonlítás - Gárdonyi Géza: Mi erősebb a halálnál? ·
Összehasonlítás - Gárdonyi Géza: Hosszúhajú veszedelem 91% ·
Összehasonlítás - Mikszáth Kálmán: A dzsentri fészek ·
Összehasonlítás - Mikszáth Kálmán: Galamb a kalitkában / Páva a varjúval / A szelistyei asszonyok / A sipsirica / Akli Miklós ·
Összehasonlítás - Gárdonyi Géza: A báró lelke / Tizenkét novella 90% ·
Összehasonlítás