Kiserdei ​angyalok 10 csillagozás

Móricz Zsigmond: Kiserdei angyalok Móricz Zsigmond: Kiserdei angyalok

„Móricz Zsigmond a legeseményesebb életű, legtöbbet szenvedett, legkeserűbb, legbölcsebb, legmagyarabb magyarságnak szívbéli látója, vérbeli írója. S ez a józan, bátor, bölcs, néha-néha szinte koldus őszinteségű író, ez a kemény, kálvinista, magyar fiú olykor olyan titkos izgalmakat kelt s olyan végtelenségeket tárít föl akaratlan vagy nagyon akart szimbólumaival, mint senki eddig. S a történetei. Rosszmájú s elrontott ember olykor kimondaná már róla, hogy írójuk a tyukodi Maupassant, mikor egy legoriginálisabb, senkihez nem hasonlító művészet hirtelen közbeszól: óvakodjunk nagy irodalmi nevekkel tréfálkozva játszani ütősdit. Ez a falu, ez a magyarság, ez a népiesség, ez az élet átélő látása, ez a művészet, a Móricz Zsigmondé. Századok ős érzései s a mai európai magyar művész-ember differenciáltsága házasodtak benne össze. Móricz egy-két olyan típust ad a magyar parasztról, hogy tapsolva kérjük – a többit. Móricz Zsigmond egyedül fölér egy forradalmi szabad csapattal.” (Ady Endre)

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Diákkönyvtár Móra · Olcsó Könyvtár Szépirodalmi

>!
Móra, Budapest, 1987
296 oldal · puhatáblás · ISBN: 9631151980
>!
Szépirodalmi, Budapest, 1961
326 oldal · puhatáblás

Most olvassa 1

Várólistára tette 2


Kiemelt értékelések

Dénes_Gabriella>!
Móricz Zsigmond: Kiserdei angyalok

Meglepő módon nagyon is tetszett a válogatás. Hamisítatlan végtelen és örök szenvedés, amitől „a” magyar soha és semmikor sem tud megszabadulni. Mi így örülönk, kérem alásssssan. Ezért szeretem és gyűlölöm Móriczot, mert realistának pesszimista, pesszimistának realista, de legalább [irónia!] se öröm, se vidámság nincs benne, remény egy csepp se. Tényleg, ha öngyilkos akarnék lenni, előtte csak Móriczot olvasnék. Annyira nyersen és életszerűen ábrázolja a nihilt, és ami vicces is, inkább csak groteszk és ironikus, hogy gyengébb napokon simán depresszióba esnék tőle.

2 hozzászólás

Népszerű idézetek

Dénes_Gabriella>!

A püspök már három órakor fent volt. Pálinkát ivott, s kiment felverni a hadat.

164. oldal, A vaskereszt (Móra, 1987)

Dénes_Gabriella>!

Ő nem tudja még, mi az, hogy ő állami gyerek, csak nála ez a dolog technikája, hogy ha verik, nem sír. Ha ételt lel, megeszi, ha ütik, hallgat.
De most valami csoda történt.
Megjelent a helyszínen az állam.
A Néni jött, a felügyelő néni, aki meg van bízva a kiadott lelencnek a gondozásával, és kijött most a tanyára, és megnézte, hogy kis Rozival mi van, s mi lesz húsvétkor, és véletlenül éppen rajtakapta, hogy a kedves anyám verte az állami gyereket.

270-271. oldal, A világ végén már szép és jó (Móra, 1987)

Dénes_Gabriella>!

Nagyot kacagott hozzá. Ahogy egészséges emberek, akik sose voltak harctérnek felé sem, nagyot tudnak nevetni azoknak a harctéri adomáknak, amelyektől, ha komolyan veszi az ember, egy kicsit a hátába áll a hideglelés.

120. oldal, Szegény emberek

just_aGirl P>!

– De jó ez, tudod, jó a fájás, elfelejti tőle az ember a nagyobb bajokat.
Judit dermedten nézett rá. Igen, ez sokszor eszébe jutott aztán, hogy jó a testi fájás, attól felejti el az ember a nagyobb bajokat…

A tüzesgép


Hasonló könyvek címkék alapján

Fekete István: Régi karácsony
Kosztolányi Dezső: Esti Kornél kalandjai
Fekete István: Tíz szál gyertya
Kosztolányi Dezső: Kínai kancsó
Gárdonyi Géza: Ida regénye / Szerelmi történetek
Gárdonyi Géza: Mi erősebb a halálnál?
Gárdonyi Géza: Hosszúhajú veszedelem
Mikszáth Kálmán: A dzsentri fészek
Mikszáth Kálmán: Galamb a kalitkában / Páva a varjúval / A szelistyei asszonyok / A sipsirica / Akli Miklós
Gárdonyi Géza: A báró lelke / Tizenkét novella