Hogyan boldogul – boldogul-e egyáltalán – egy faluról Pestre került család „első generációs” városi gyereke az úgynevezett modern élet elvárásai és erkölcsei szerint? És ha ez a gyerek fiatal lány, akinek száz évnyi elmaradást kellene behoznia a hagyományos női gondolkodást és életvitelt illetően? Jobb mint otthon című regényében Móricz kedvelt témáját bontja ki: világváltozás és asszonyi sors összefonódását.
Jobb, mint otthon 16 csillagozás
Enciklopédia 4
Helyszínek népszerűség szerint
Várólistára tette 15
Kívánságlistára tette 4
Kiemelt értékelések
Annak ellenére, hogy nem ez Móricz legjobbjainak egyike, nekem nagyon tetszett.
Annyira jól és érdekes-szépen ábrázolja a ’30-as éve megváltozott társadalmi viszonyait, s főleg a korabeli Budapestet, hogy ezzel teljesen elvarázsolt. Bár témája a nagyváros, és osztályainak helyzete, azon belül pedig a VIII. kerület, a „Csikágó” bugyraiba kalauzol el, van benne csipetnyi romantika, rejtély és detektívregényekre emlékeztető fíling. A tisztviselői lét minden mozzanatát rendkívül tárgyilagosan és hűen tükrözte vissza. Szerettem.
Nem volt számomra eddig ismerős az írónak ez a műve, de ez is lehengerelt. A pesti „Csikágó” regényében, a VII. kerületi milliő jelenik meg, a lányát egyedül nevelő intelligens, dekoratív özvegy életén keresztül. Hihetetlen, ahogy az író a feszültséget megteremti, a titokzatosság végig kíséri a cselekményt. Irodalmi Nobel díjat érdemelt volna Móricz.
valóban nem a legsikerültebb Móricz-mű ez, cserébe itt játszódik a Csikágóban, és mivel az utóbbi időben nagyon rákaptam az olyan (szép)irodalmi művek felkutatására, olvasására, amelyek itt játszódnak (vagy legalább említés szintjén felbukkan a Csikágó), ezt nekem feltétlenül el kellett olvasni (ti. mert itt élek, ez a hazám :)).. nem bántam meg, sőt, apró Móricz-morzsákért érdemes volt bogarászgatni, de olvasás közben és végeztével is az volt az érzésem, hogy ha egy kicsit több időt/energiát feccölt volna bele, egész jó regény is kerekedhetett volna ebből
Befejeztem. Nem volt rossz ugyan, de a kedvencem nem lesz. A befejezése nagyon meglepett. Móricz meg a romantika? Na bumm. Azért adtam mégis négy csillagot, mert a sorok közül csak úgy lüktet az élet. Nagyon érti a mester, hogyan kell élettel megtölteni a sorokat.
Népszerű idézetek
– Mit keres?
– Embert… De nem találok, csak fenevadakat… Tudja, hogy ezek ellen a háborús uszítások ellen egyetlen védekezés van a jövőben… Az ijesztés… Le kell leplezni, hogy a haditechnika megérett arra, hogy az egész emberiséget kiirtsa… Érti?
– Gondolom, arra céloz, hogy a gáztámadások…
– Igen, gáz és más vegyszerek… A régi háború az az individuum számára bizonyos férfias felszabadulást hozott. Lelkesedést és virtuskodást jelentett. A férfiak elindultak, hogy hírt és dicsőséget szerezzenek… Én még emlékszem a Nagy Háború kitörésére, az egész világ meg volt bolondulva, már régen nem volt háború. Felvirágozták a katonákat és a vasúti kocsikat. Az asszonyok ennivalót hordtak a katonavonatokhoz, és a bakterházaknál is feladták a kupékba. Akkor abban a tévedésben voltak az intézők, hogy a haditechnika elég lesz arra, hogy napok alatt végezzenek az ellenfelekkel. Ez egy nagy tévedés volt. Azok az ágyúk csak egy bizonyos emberi távolságban tudtak dolgozni, és nehezen mozogtak. A repülőgép még csak gyermekcipőben járt… Az a háború egykettőre átalakult szuronyrohammá, s akkor a Napóleon manővereihez kellett visszatérni… A huszárnak le kellett szállani a lóról, és el kellett bújnia a lövészárkokba…
224. oldal
– Mondja, micsoda maga?
Fess Feri ránézett, s egy pillanatig hallgatott. Akkor komolyan:
– Ember.
– Az mit jelent?
– Azt, amit mindenkinél: keresek és nem találok.
– Mit keres?
– Embert… De nem találok, csak fenevadakat… Tudja, hogy ezek ellen a háborús uszítások ellen egyetlen védekezés van a jövőben… Az ijesztés… Le kell leplezni, hogy a haditechnika megérett arra, hogy az egész emberiséget kiirtsa… Érti?
– Gondolom, arra céloz, hogy a gáztámadások…
– Igen, gáz és más vegyszerek… A régi háború az az individuum számára bizonyos férfias felszabadulást hozott. Lelkesedést és virtuskodást jelentett. A férfiak elindultak, hogy hírt és dicsőséget szerezzenek… Én még emlékszem a Nagy Háború kitörésére, az egész világ meg volt bolondulva, már régen nem volt háború. Felvirágozták a katonákat és a vasúti kocsikat. Az asszonyok ennivalót hordtak a katonavonatokhoz, és a bakterházaknál is feladták a kupékba. Akkor abban a tévedésben voltak az intézők, hogy a haditechnika elég lesz arra, hogy napok alatt végezzenek az ellenfelekkel. Ez egy nagy tévedés volt. Azok az ágyúk csak egy bizonyos emberi távolságban tudtak dolgozni, és nehezen mozogtak. A repülőgép még csak gyermekcipőben járt… Az a háború egykettőre átalakult szuronyrohammá, s akkor a Napóleon manővereihez kellett visszatérni… A huszárnak le kellett szállani a lóról, és el kellett bújnia a lövészárkokba… Annyit már mindenesetre elért a lőfegyvertechnika, hogy a Nádasdy huszárok lehetősége megszűnt… Már nem lehetett a Nagy Frigyeseket Csehország közepén úgy körülzárni, hogy a nagy vezérek úgy érezzék magukat, mintha várba volnának bezárva… Azóta eltelt húsz év, s ezalatt a háború szelleme óriásit fejlődött. A jövő háborúja valóban három napig fog tartani. London megsemmisítésére nem kell csak két nap előkészület, és egy fél nap alatt hat millió embernek vége…
Emma figyelmesen hallgatott.
– És hogy érti azt, hogy egyetlen elhárító fegyver az ijesztés?
– Ha az emberiség teljesen tisztába jön azzal, hogy itt nincs segítség: az összes metropolis halálra van ítélve, akkor meg fogják találni a megegyezést háború elkerülésével… Más módot találnak: a szerződést… Ez ellen nincs semmi kifogásom. Adják fel a kereti szempontokat… Küszöböljék ki a háború lehetőségét…
– Ezt hogy lehet? Az emberekben indulat van.
– Nézze kedves Emma: Európában harmincnyolc vámhatár van… Húzzák fel a sorompókat. Szüntessék meg a határokat… Csinálják meg az Európai Egyesült Államokat… Adják meg minden népnek a nemzeti és etnográfiai szabadságot, és állítsák fel a központi kormányzatot… Igaz, itt évezredes hiúságokkal kell megküzdeni, mert azon nem lehet megegyezni, hogy hol legyen a Fehér Ház?… Ragaszkodni fognak hozzá, hogy tengerparton legyen. Én nem bánom, ha Bretagne-ban építenek is egy új várost – mert nyilván legjobb hely az Atlanti óceán partja, de az ellen sincs kifogásom, ha Európa geometriai központján, Budapesten csinálják meg… Fontos, hogy a sorompóknak legyen vége. Képzelje el, hogy a levegőbe emelik az összes vám- és politikai határokat… Akkor nevetséges lesz elképzelni is, hogy az egyes területrészek külön hadifelszerelést építsenek egymás ellen…
224. oldal
A szegénység jobban összefűzi az embereket, mint a gazdagság. Ha az embernek pénze van, akkor könnyen elcsábíttatja magát mindenféle haszontalansággal. Ha nincs pénze, akkor szépen hazamegy este és kilenc órakor lefekszik. És nem kell hazudni, mindent el lehet egymásnak mondani, nincs titkolnivaló.
Az egyiket félreteszem magamnak, nagyságos asszony, kell az embernek egy kis elővaló ésszel bírni – mondta, és nagy kikötött bajusza mulatságosan mozgott hozzá. – Mióta a Csepreghy úr elment, azóta egy fillér különre sem lehet szert tenni… pedig van itten gazdag ember itt van a Ritter úr, háztulajdonos, csak azért lakik itt, hogy a lakói ne bosszantsák, hát inkább ő bosszant bennünket… Á, kérem – vitatkozott önmagával, ahogy szokott bőbeszédűségével mindig tette –, ez egy gyanús ember… olyan német erkölcsű, mint a nácik… nem akarok beszélni, de mindig fiúkkal jár… nőkkel egyáltalán nem is áll szóba… ettől soha egy fillért még nem láttam, pedig mindig én javítok neki mindent, fürdőt, villanyt, klozetot, vízcsapot, soha egy fillér borravalót nem ád. Pedig a markomban van, akkor törhetem ki a nyakát, mikor akarom… De minek, tessék mondani? Törje ki a nyavalya, én örülök, hogy van egy jól fizető lakóm, nem igaz?… No nem, nagyságos asszony?
212. oldal
A budapesti élet úgy tele van ma bajjal, mint a szivacs a tengerben vízzel. Spriccel belőle a fekete lé.
Első rész, 2.
Megjegyzem, nagyságos asszony, a Markó nem is olyan rossz hely egy férjnek. Vilma a könnyein át, nevetve bökte ezt ki. Oly hirtelen változik a hangulata, s oly könnyen mond furcsát, hogy Emma nem is tudta komolyan venni, csak mosolygott rajta. – Na igen, – folytatta Vilma – legalább, ha hazajönnek, megbecsülik a feleségüket… Kérem ez az én uram, ez már nem tudta mit csináljon… Szegénynek semmi se volt jó… Elkényeztetik őket a vendéglőkben, ott az étlap, tizenöt-húszféle sült, tészta, előétel, minden csoda. Erdélyi fatányéros, meg lacipecsenye… Kérem, ne gondolja, hogy én hibás vagyok abban, hogy… differenciák voltak az elszámolásaiban… Á, nem is került arra sor… Persze, ilyenkor az egész világ követ dob az asszonyra, hogy ő szédítette el az arcát, s rá költötte a pénzt… Énrám ugyan nem költött, hacsak másra nem. Ezt persze sose lehet tudni…
Hasonló könyvek címkék alapján
- Szobotka Tibor: Megbízható úriember 88% ·
Összehasonlítás - Hunyady Sándor: Téli sport / Nemes fém ·
Összehasonlítás - Kosztolányi Dezső: Nero, a véres költő / Édes Anna 89% ·
Összehasonlítás - Szerb Antal: Utas és holdvilág 87% ·
Összehasonlítás - Déry Tibor: A befejezetlen mondat 81% ·
Összehasonlítás - Körmendi Ferenc: A budapesti kaland 75% ·
Összehasonlítás - Krúdy Gyula: A vörös postakocsi 76% ·
Összehasonlítás - Békés Pál: Csikágó 95% ·
Összehasonlítás - Szabó Magda: Az ajtó 92% ·
Összehasonlítás - Szabó Magda: Katalin utca / Ókút 93% ·
Összehasonlítás