Forr ​a bor / Rokonok 3 csillagozás

– […] a birkát ellopatom, evvel ne törődjetek… van nekem olyan juhászom, hogy kilopja a Szent Péter fogából az aranyplombát.

418. oldal, Forr a bor, Második könyv, Negyedik fejezet, 2 (Magyar Helikon, 1963)

– […] már Deák Ferenc megmondta, hogy: „szeretem az ellenzéket, ha borzas, csak akkor nem szeretem, mikor már kopasz”.

653. oldal, Rokonok, 23 (Magyar Helikon, 1963)

Órák után, mint szokta, elindult délutáni sétájára. Végig szokott rohanni a hosszú város főutcáján, amíg csak a város valamelyik végén ki nem ért a mezőre. A Városnak mindenik végén szélmalmok állottak, s ő szerette ezeket a kalimpáló furcsa alkotmányokat. Szinte szimbolikusnak érezte, hogy a széllel harcol ez a magyar malom, s szélből és szélnek veti erejét.
Az ő lelke is szelekkel harcolt. Ábrándok szeléből élt, és abból nyerte erejét.

123. oldal, Forr a bor, Első könyv, Második fejezet, 8 (Magyar Helikon, 1963)

Steiner belekezdett és a homéroszi sorok szorgalmasan és gördülékenyen csergedeztek a szájából.

263. oldal, Forr a bor, Második könyv, Első fejezet, 4 (Magyar Helikon, 1963)

– […] hogy ha a lyukas cipőbe nemzetiszín pántlikát fűznek, akkor is befolyik a víz[…]

653. oldal, Rokonok, 23 (Magyar Helikon, 1963)

Csak az öt fiú állott, mint egy külön sziget, amelyre nem tartozik, hogy háborog a tenger, a jelentéktelenek tömege, s vígan csacsogott.

257. oldal, Forr a bor, Második könyv, Első fejezet, 4 (Magyar Helikon, 1963)

– […] a mérlegkészítés sohasem a tények alapján történik, hanem a szükség szerint. Ami a cég érdeke. A jó főkönyvelő úgy csoportosítja az adatokat, hogy az az eredmény jöjjön ki, amire szüksége van.

619. oldal, Rokonok, 20 (Magyar Helikon, 1963)

Derék, erős, egészséges, eszes ember, s az egész életét elszórakozza. Mint a hal a kedves meleg vízben, csapkodnak és fickándoznak abban a társadalmi levegőben, amely körülveszi őket. Mindenütt ők az elsők, ők a hangadók, ők a döntők. Mindenütt van egy pont, ahol csak a kiválasztottak állhatnak meg, ülhetnek le, szólalhatnak meg: ezek ők. S tiszta fejjel, meleg szívvel, jóakarattal és vidám boldogsággal sütkéreznek a magaslati fényben, jó levegőben, melegben. Körülöttük az emberek légiója húzza az igát. Dolgoznak elkeseredetten, és bánatos ráncok támadnak az arcukon, nyakuk görbén hajlik a föld felé s robotolnak, robotolnak. Ők kövéren és vidáman csacsognak, csevegnek, kacároznak.

528. oldal, Rokonok, 13 (Magyar Helikon, 1963)

Aki legjobban hirdeti, hogy neki nem számít az egész érettségi, az legjobban magol.

351. oldal, Forr a bor, Második könyv, Harmadik fejezet, 1 (Magyar Helikon, 1963)

– Irodalom, művészet úgy fellendült, hogy arról eddig fogalma sem volt a magyar életnek. Hallatlanul szaporodik az intelligenciánk és annak újságra, könyvre van szüksége. Valósággal tömegfogyasztás van ezen a téren is. Már a Munkácsyaknak nem kell fiatalon elvándorolni az országból, ha meg akarnak élni, már itthon is karriert csinálhatnak, s a regényíróink olyan tömegben jelentkeznek, amiről még húsz-harminc évvel azelőtt álmodni sem lehetett.
[…]
– Éppen most hirdeti a Vígszínház – mondta a kormánybiztos –, hogy száz estére terjedő magyar ciklust rendez. Ki hitte volna ezt még nemrégen a mi fiatal korunkban, mikor még csak egy-egy drámaíró tudott kenyeret keresni a színpadon, előbb Szigligeti, aztán Csiky Gergely. Ma már száz író is meg tud élni, s boldogulni tud a magyar színpadon.

437. oldal, Forr a bor, Második könyv, Negyedik fejezet, 6 (Magyar Helikon, 1963)