Ez a novella művészi erejével világirodalmi szinten is számottevő alkotás. Móricz egy tragikus, halállal végzőgő konfliktust dolgoz fel. A mű három részre, mintegy három felvonásra tagolódik. Az első felvonás „a veres juhász” és Bodri juhász kettős gyilkossággal végződő összetűzése, a második Bodri juhász feleségének kutatása eltűnt férje után, a harmadik veres juhász leleplezése a bíróság előtt.
Az elbeszélés a „rideg pásztorok” kemény, majdnem embertelen világát mutatja be, hiszen például veres juhász és kísérője nyugodtan és jóízűen megvacsoráznak áldozatuk friss sírgödre felett. Látszólag igazságos tehát a vizsgálóbíró novellazáró megjegyzése: „Barbárok”.
Ez az egyetlen szó azonban lényeges társadalmi mondanivalót rejt magában: vádat emel egy olyan világ ellen, amely a szegénységet ebbe a nyomorúságba süllyeszti, és amelynek hatalmon lévő osztálya ilyen értetlenül áll szemben a szegényemberek világával.
Barbárok 242 csillagozás
Eredeti megjelenés éve: 1932
A következő kiadói sorozatban jelent meg: Kriterion kincses könyvtár Kriterion
Kedvencelte 8
Most olvassa 6
Várólistára tette 42
Kívánságlistára tette 36
Kölcsönkérné 1
Kiemelt értékelések
Ami először eszembe jutott olvasás közben, az az ijesztő kifejezés volt.
„Ez az egyetlen szó azonban lényeges társadalmi mondanivalót rejt magában: vádat emel egy olyan világ ellen, amely a szegénységet ebbe a nyomorúságba süllyeszti, és amelynek hatalmon lévő osztálya ilyen értetlenül áll szemben a szegényemberek világával.”
Ez a fülszöveg utolsó mondata, amellyel abszolút nem értek egyet, vagy csak én értelmeztem rosszul dühödt fájdalmamban.
Micsoda kegyetlen világ az, ahol a magányos, de a végtelenségig becsületes embert, és főleg annak tehetetlen gyermekét egyetlen botütéssel el lehet pusztítani?
Tisztelet és becsület illeti a feleséget, aki embert próbáló, férfinak is beillő, halált megvető bátorsággal szállt szembe gyilkos férfiakkal.
Az ízes szavakat olvasva szinte éreztem a bográcsban főtt off gulyás füstös, telt illatát, hallottam a nyáj kolompolását, no, meg persze tisztán láttam magam előtt a falu kerítőjének, az öreg Süllőnének a fondorlatoskodását. És még valami: senki nem tudja olyan egyszerű gyönyörűséggel leírni a puszta csodáit, egy kiscsikó születését vagy a naplementét; illetve az emberi természetet, a pásztorok hallgatását vagy egy lány pirulását, mint Móricz. Igazi hungarikum!
Móricz novellái nagyszerűek. Nem csak a népi világ naturalista bemutatása miatt, hanem a szereplők lélektani ábrázolásmódja miatt is kiválónak gondolom őket. Móricz emellett gyakran használ irodalmi vándormotívumokat is, amiket imádok! Gyönyörűen építi be ezeket egyfajta móriczi környezetbe. Megunhatatlan.
Népszerű idézetek
Mán lassan lefelé konyult a nap. Az is kíváncsian nézte a három
embert, a se tudta, kik ezek s mit akarnak. Sajnálta is, hogy neki
mán el kell menni a maga nyájával az akolba. Vajjon odáig kisül-e?
A kaszás ránézett az úrra.
– Ez a munka uram… Nem olyan ez, mint mikor a nagyságos úr odaül a gép mellé és el kezdi pergetni, hogy úgy szól, mint a fecskecsicsergés.
Az úr nevetett.
A kaszás azonban félt, hogy meg ne sértse az úriembert, aki neki napszámot fizet, hát csöndesebben hozzá tette:
– Csak a cigány, az azt mondja: „kaszálás, sétálás, – kapálás, ácsorgás… vályogvetés az a munka”.
– No látja, minden mesternek a maga mestersége a legnagyobb.
Az úr komolyan nézett a kaszásra és arra gondolt, hogy ezeknek ez még ma is szent hitük és meggyőződésük. Micsoda világ van ebben a mai életben még mindig a mélyben, a falusi lelkekben.
Ritkán történik, hogy bele lehessen látni ezekbe az életekbe s ezekbe a gondolkodásokba. Az ember egy egészen más világban él a kultúra magaslatán s íme, még ma is itt az évezredek csodálatos mítosza, mint tényező valóság, ami befolyásolja a cselekedeteket és a népakaratot.
[…]
— Lehet, — mondta a kaszás — ezt már nem tudom, ezt nem hallottam. De hogy ez a bizonyos Hadadi élt, azt tudom, ő maga mondta el édesapámnak az egészet.
Az úr érezte, hogy a hittel szembe szállani, ennek az egyszerű embernek a lelkében úgysem lehet. Hagyta hát és arra gondolt, hogy az élet lassan szűri ki a lelkekből a régi babonát. Ennek a kaszásnak a gyermeke már más lesz, már nem fog hinni ezekben az ősi mesékben, de mért bontsa meg s mért rombolja le annak a naiv hitét és bizodalmát, aki ily egyszerű mesékkel tudja megmagyarázni az emberi élet titkait és csodáit.
Aki az új szövetkezetnél aláírta a szerződést, az mind rendeletet kapott az igazgatóságtól, hogy paradicsomtermését szállítsa be a kikötött négy és félfilléres áron. Aki nem teljesíti, szerződésszegést követ el s mint sikkasztó, a törvényes következményekkel számoljon.
A gazdák nagyon rossz néven vették ezt a hangot, mert hiszen akik szerződést kaptak, azok a hű párttagok voltak: aki választáson az ellenpártra szavazott, az egyáltalán nem is kapott szerződést. Hogy lehet a párt oszlopaival így beszélni?
Hasonló könyvek címkék alapján
- Örkény István: Egyperces novellák 93% ·
Összehasonlítás - Kosztolányi Dezső: Esti Kornél kalandjai 92% ·
Összehasonlítás - Kosztolányi Dezső: Kínai kancsó 93% ·
Összehasonlítás - Örkény István: Válogatott egyperces novellák 91% ·
Összehasonlítás - Gárdonyi Géza: Mi erősebb a halálnál? ·
Összehasonlítás - Gárdonyi Géza: Hosszúhajú veszedelem 91% ·
Összehasonlítás - Gárdonyi Géza: A báró lelke / Tizenkét novella 90% ·
Összehasonlítás - Krúdy Gyula: Régi pesti históriák ·
Összehasonlítás - Krúdy Gyula: Isten veletek, ti boldog Vendelinek! ·
Összehasonlítás - Gárdonyi Géza: Szívlobbanás ·
Összehasonlítás