Az ​Isten háta mögött 281 csillagozás

Móricz Zsigmond: Az Isten háta mögött Móricz Zsigmond: Az Isten háta mögött Móricz Zsigmond: Az Isten háta mögött Móricz Zsigmond: Az Isten háta mögött Móricz Zsigmond: Az Isten háta mögött Móricz Zsigmond: Az Isten háta mögött Móricz Zsigmond: Az Isten háta mögött Móricz Zsigmond: Az Isten háta mögött Móricz Zsigmond: Az Isten háta mögött Móricz Zsigmond: Az Isten háta mögött Móricz Zsigmond: Az Isten háta mögött Móricz Zsigmond: Az Isten háta mögött Móricz Zsigmond: Az Isten háta mögött Móricz Zsigmond: Az Isten háta mögött Móricz Zsigmond: Az Isten háta mögött

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Az ​1911-ben írt Az Isten háta mögött című mű egy felvidéki kisváros értelmiségének egyhangú, kiúttalan életét mutatja be. A regény három fő alakja más-más módon próbál kitörni ebből a világból. Veresnét csak egy szabadító szerelem menthetné ki érzelmi sivárságából. Az albíró az „outsiderek” életét éli, ugyanakkor kapkodva keresi a különböző kisvárosi csoportok között a maga társaságát. Veres Laci mindvégig passzív szereplő. Ilosván minden nevelői hivatástudat, nevelési eszmény megkopott, fegyelmezéssé, magoltatássá szürkült, s Laci csak vergődik ebben a világban (Nyilas Misi és a későbbi regényekben ábrázolt kiábrándult értelmiség előképe ez a fiatalember).

A regény mesterien szerkesztett. Az első harmadban az író mesterségesen szürkíti az eseményeket, a másik két harmad egyetlen drámai jelenet, amelyben az eddig külön szálon futó sorsok összefonódnak. A jelenetben Veresné a kisváros legfontosabb asszonya. Ilosva minden jelentős embere – a pap, az igazgató, az albíró, a… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1911

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Millenniumi Könyvtár Osiris · Olcsó Könyvtár Szépirodalmi

>!
Fapadoskonyv.hu, Budapest, 2012
168 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633441138
>!
Európa, Budapest, 2009
176 oldal · ISBN: 9789630787383
>!
Osiris, Budapest, 1999
142 oldal · ISBN: 9633796016

11 további kiadás


Enciklopédia 10


Kedvencelte 4

Most olvassa 8

Várólistára tette 66

Kívánságlistára tette 24


Kiemelt értékelések

reccs P>!
Móricz Zsigmond: Az Isten háta mögött

Németh László azt írja róla: „Minden Móricz-regény közt a legnyugateurópaibb.” Számos újítással eltávolodik elődei (Jókai, Gárdonyi, Mikszáth) realista prózájától, ami háttértudás nélkül is azonnal érezhető. Nincs meg a történet hőse, nem látjuk át az események és a társadalom nagy egészét, de még a szereplők lelki világából is csak morzsákat kapunk. Pár jelenet, néhány gondolat és sok sikert az olvasónak az megfejtésükhöz!
Az eseményeket egy-egy kiragadott jeleneten és párbeszédeken keresztül ismerhetjük meg. Nincs a történetnek főhőse, kicsit mindenkinek a lelkébe belelátunk, sok nézőpont megjelenik, de közben meg mintha senkiről se tudnánk meg eleget. Nem ismerjük meg a múltjukat, és az sem derül ki, hogy a történet után mi lesz velük. Olyan, mintha nem is konkrét szereplők, hanem inkább csak szerepkörök lennének benne. Senkit sem ismerünk meg igazán, és senkihez se kötődünk annyira, hogy különösebben érdekeljen a későbbi sorsa. Még a nevük sem derül ki. Persze lehet, hogy mindez nem is fontos, hiszen pont azt mutatja be Móricz, hogy milyen egyhangú és jelentéktelen az életük ott az Isten háta mögött eldugva. És közben mégis kissé gúnyosan, de megmutatja, hogy nekik is vannak gondjaik, még ha ez kívülről nézve jelentéktelennek is tűnik.
Van néhány dolog ebben a könyvben, amitől nagyon nehéz szeretni és élvezettel olvasni. Például, hogy semmi másról nem szól, mint hogy a városban az összes férfi egyetlen nőt akar (azt persze nem igazán tudják, miért pont őt…), de az sem igazán szimpatikus, ahogy Móricz ennek a nőnek a lelkéhez viszonyul. Minden szereplőt olyan szánalmasnak mutat, ettől olyan fanyarrá válik az egész regény. Aztán a végére egyben látva mégis érthető, hogy a saját elfojtott vágyaik miatt kínlódó szereplőket nem lehetne máshogy bemutatni, hiszen igaza van Móricznak, szánalmasan gondolkodnak, viselkednek. De nekem mégis valahogy csak hiányzik belőle az író, a narrátor vagy bárki empátiája irántuk. off Valószínűleg a Bovaryné olvasása után érthetőbb a társadalomkritika, az irónia benne, ahogy ahhoz hasonló sorsokat mutat be, de egy beszűkültebb, kicsinyesebb világban. Az a fajta regény, ami az irodalomtörténeti hátterét és az intertextualitását megismerve válik igazán érthetővé.

Timár_Krisztina I>!
Móricz Zsigmond: Az Isten háta mögött

Nem könnyű olvasni ezt a könyvet, ha az ember feltételezi, hogy minden, amit olvas, (a mű világán belül) igaz.
Nagyon könnyű olvasni, ha az elején észreveszi, hogy itt mindenki mindent puszta pletykából tud, amelyek egymásnak is ellentmondanak, azért, mert ők pletykák. És úgy is kell komolyan venni őket.
Egymást megérteni véletlenül se próbálják az emberek, bár azt nem lehet mondani, hogy nem figyelnek egymásra, óóó, nem, hát ezek egyebet se csinálnak, csak figyelnek: akármit tesz valaki, azt holtbiztos, hogy legalább ketten hallják vagy látják, és a lehető legrosszabb következtetést vonják le belőle, mert mindenki a saját kis frusztrációit igyekszik kompenzálni.

Itt olvasható tovább:
https://gyujtogeto-alkoto.blog.hu/2020/02/22/moricz_zsi…

>!
Osiris, Budapest, 1999
142 oldal · ISBN: 9633796016
Roszka>!
Móricz Zsigmond: Az Isten háta mögött

Egy kisváros, ahol mindent tudnak az emberek, vagy ha mégsem, akkor kitalálják és terjesztik. Természetesen egymásról. Hogy végül is ennek mi a következménye, az nem igazán érdekel senkit. De a fő szál persze az örök téma, a nő és a szerelem. Vagy ennek hiánya.

Lunemorte P>!
Móricz Zsigmond: Az Isten háta mögött

A könyv olvasása előtt mindenképp érdemes lesz Gustave Flaubert: Bovaryné című kötetével megismerkedned… Milyen lehetett Móricz korában tanítónak lenni Magyarországon? És tanítófeleségnek? Vannak párhuzamok és különbségek a fent elmített mű között: spoiler… Ehhez a kötethez kell némi érettség.

lzoltán IP>!
Móricz Zsigmond: Az Isten háta mögött

úgy hallottam görbe tükröt használ isten hogy ami a szeme előtt zajlik az a háta mögé kerüljön

>!
Móra, Budapest, 1978
150 oldal · puhatáblás · ISBN: 9631112403
Ibanez P>!
Móricz Zsigmond: Az Isten háta mögött

Ez sajnos nekem sem talált be, igazából kevés a cselekmény és az is unalmas, talán csak a nagyszerű (móriczos) karakterábrázolásokat lehet értékelni. Igazából nem derült ki pontosan, miért is van oda mindenki (még az öreg pap is, a vén kujon!) ezért az asszonyért, okés, azt hiszem, az idomai (főleg a melle, hehe) igencsak nagy szerepet játszanak benne (az esze nem nagyon, mert azt nem villogtatta a történet során). Úgy tűnik, mindenki mást lát benne, ő meg csak vívódik nagy hűségében, hiszen sosem adta be senkinek a derekát (csak két gombja látta kárát), s mikor végre eldöntené, hogy megteszi (ki mással, ha nem a legfrissebb hússal), akkor már késő. Bele is öregszik másnapra és fújhatja az ifjúságát :-D

n P>!
Móricz Zsigmond: Az Isten háta mögött

Laci, Te hallod-e, jer ide…vagy ne, inkább ne gyere, mert rossz hírbe kever minket ez a letye-petye népség ok nélkül…
Ármány és szerelem 1910-es években.
Ilosva az Isten háta mögött él…és valóban, ezt jól ki is használja.
A „Bováry” házaspár boldogtalan életének szinte mindenki részese így vagy úgy.
De ki boldog – ha egy ,csak egy asszony van a vidéken – aki szép is fiatal is, kacér is, de hát szó mi szó asszony is. Hiába a vágyódása, Isten háttal áll és nem látja őt.
Laci, Te hallod-e?
Két nap az élet, tudod-e?
Bolond népség, ne törődj velök'
Isten előtt vagy , s nem mögött.
(népies saját vers, így hirtelen)

19 hozzászólás
ppeva P>!
Móricz Zsigmond: Az Isten háta mögött

Ááááá, kisváros!!! Hát ez az, amit utáltam benne. Az állandó lesést, kombinálást, hírharangozást. Mikor előbb tudták, mit teszel, mint te magad. Mikor mindennek megvolt az ideje és módja, aztán ha nem úgy csináltad!… Ne húzd be a függönyt délután… Ne ácsorogj az ablakban este… Mikor már az is gyanús volt, ha két ellenkező nemű személy a tér két oldalán, egymástól tíz méterre megállt… Ha szólnak egymáshoz, jóban vannak. Ha nem szólnak, na, már össze is vesztek!
A másik borzasztó volt a regényben a korabeli házassági erkölcsök. Valamelyest pénzzel, pozícióval rendelkező, idősödő (már nem) férfiak elvesznek dísznek fiatal gyanútlan kis pipiket (igen, a századelőn még többségben voltak az „elméletileg és gyakorlatilag” is teljesen gyanútlan lányok), és aztán féltékenykednek meg csodálkoznak. A közönség meg csámcsogva figyeli a valós vagy elképzelt kis drámákat, és álszenten csapkodja össze a kezét: „nézzenek már oda, csak nem testi vágyai vannak, nő létére!”
Bizony, Bovari úr, Veres Pálnak lenni mégis nagy különbség… :)

avidreader>!
Móricz Zsigmond: Az Isten háta mögött

Az elso otven oldal szamomra szenvedes volt, de ez csakis a duzzogasomnak koszonehto, mert ezen a regenyen mulik a felevi jegyem irodalombol, es a hatam kozepere sem kivantam most ezt az olvasmanyt az ev vegi oruletben, a 79%-ot meglatva pedig jol ketsegbeestem, pedig nem kellett volna. Meglepoen jo volt, elgondolkodtato, nyers es oszinte.

Frank_Waters I>!
Móricz Zsigmond: Az Isten háta mögött

Móricz megint csak „elvarázsolt.” De ne képzeljetek semmiféle tündérkertet, idilli környezetet, boldogságot, szépséget, erényt, erkölcsöt, tiszta szerelmet. Inkább mindezek ellentétét. Ilosván, a történet színhelyén nem lehet élni, de vajon miért nem? A hely szelleme? Ugyan már, olyan nincs. Az állam hibája? Egy fenét, még a gimnáziumépítést is támogatják. Hát akkor? Egész egyszerűen az emberek miatt. Milyenek itt az emberek? Nagyjából olyanok, mint mindenhol máshol. Mégis, mégis van valami… kicsinyesség bennük. Az albíró (aki nemrég érkezett a kisvárosba) találóan megjegyzi, hogy itt a leghétköznapibb dolog, ha valaki megcsalja a házastársát… A bujaság, érzékiség forrong a regény egészében, az ember teljesen megundorodik saját fajától, és kopulációs szokásaitól.
Mi van itt? Szex, vagyis leginkább az arra való vágyakozás. Egy gyönyörű nő (szépséges aranyfoggal…), akit hatan zsonganak körbe, mindannyian meg akarják őt kapni, nem törődve azzal, hogy mindez a férj, Veres Pál láttára történik. Szóval ezek az emberek szánandó módon csak a testiséget ismerik, ami valóban állatias, alantas érzések, szerelem nélkül. Mindez pontosan száz évvel ezelőtt (Móricz 1911-ben írta ezt a regényt), amikor még nem vált általánossá ez a tendencia, amitől úgy megiszonyodunk az Isten háta mögött olvasása közben.
Ennek az egész városnak a legnagyobb tragédiája Veres Lacival történik, szerintem. Tizennyolc éves korában elveszti minden illúzióját, és hamis képet alakít ki a (főleg testi) szerelemről, a nőkről, az életről. Ez nem az ő hibája. A pozitív oldallal nem is tud találkozni, és nem is képzeli, hogy van ilyen.
Később maga Móricz is ledöbbent azon, hogy milyen lesújtó véleménye volt itt az emberiségről, de ennek ellenére ez a regénye is mestermű.

És csak 145 oldal, szóval tessék elolvasni! :)

7 hozzászólás

Népszerű idézetek

fülcimpa>!

Akkor látszik meg, milyen gazdasszony valaki, ha váratlan vendégei jönnek.

85. oldal Móra, Bp. 1978

8 hozzászólás
fülcimpa>!

Az már igaz, hogy az asszonyokról sose lehet tudni, mikor mi történik velük! Hajjaj, mintha mindig tűzhányó hegyen sétálna a szegény férj, sose tudja, mikor robban fel a sarka alatt valami dinamit.

113. oldal Móra, Bp. 1978

Amadea>!

– Nagysád, maga szebb minden nőnél.
– Tudja is maga mit beszél.
– Igenis tudom, nagysád. Maga szebb minden nőnél, akit én valaha megöleltem.
– Na, az nem lehetett nagy választék.

40. oldal (Osiris kiadványa)

Lunemorte P>!

– A disznó szégyellje magát, mert bort se iszik, mégis lefekszik a sárba! Ember nem szégyellheti! Az ember bortól fekszik le!… Az nem szégyen, amit borosan tesz valaki!

1 hozzászólás
lzoltán IP>!

     A káplán fölvette a poharát, odakoccintotta az asszonyéhoz, aki szembenézett vele, erre mind a ketten elmosolyodtak.
     Megízlelte.
     – Szilvórium!
     – Hát persze!
     – Törköly!
     – Na, jó is volna!
     Újra megízlelte.
     – Borovicska!
     A tanító hatalmasat kacagott.
     – Csipkepálinka! – kiáltotta boldogan. – Nem ért maga, barátom, csak a Bibliához!

51. oldal

1 hozzászólás
fülcimpa>!

Csikorduló foggal vicsorgott, s lihegve szerette volna lábikrán harapni a sorsot, amely idevetette a földre, hogy legyen az élet kapcája.

135. oldal Móra, Bp. 1978

3 hozzászólás
Lunemorte P>!

Abban a percben rémes gyönyört érzett. A fiatal férfi keze hozzáért. Valami örvénylő, kábuló szédülés fogta el s átvillant benne minden keserűség, minden hiány, amit valaha életében érzett, a fejébe vér tódult, s megszűnt az ellenállása… Nincs itt senki… Nem kaphatja rajta senki… Az, aki bűntársa, az nem fog emlékezni semmire… Csak egy szempillantásba kerül, s nem is fogja elhinni önmagának sem, hogy volt valami. …És most elégtételt kaphat a sorstól… mindenért, mindenért…

Lunemorte P>!

De ő a maga csendes elzárkózottságával, egy kis család és egy csomó könyv közé való betemetettségével, mintha nem is tartozott volna közéjük.

1 hozzászólás
Frank_Waters I>!

Úgy látszik, a halál után jön az élet.

12. oldal

Kapcsolódó szócikkek: élet · halál
Lunemorte P>!

‑ A bor ‑ hebegett a házigazda –, a bor az olyan állat, olyan állat, olyan veszedelmes vadállat, hogy mi harapjuk meg őtet, mégis ő harap meg minket…

Kapcsolódó szócikkek: bor

Említett könyvek


Hasonló könyvek címkék alapján

Örkény István: Tóték
Rejtő Jenő (P. Howard): Vesztegzár a Grand Hotelben
Babits Mihály: Hatholdas rózsakert
Sütő András: Anyám könnyű álmot ígér
Rejtő Jenő (P. Howard): Vesztegzár a Grand Hotelben / A szőke ciklon
Agatha Christie – Charles Osborne: Pókháló
Rejtő Jenő (P. Howard): A tizennégy karátos autó / Piszkos Fred, a kapitány
Gaskellné: Cranford
John Kennedy Toole: Tökfilkók szövetsége
Vaszary Gábor: Monpti