Az ​Isten háta mögött 236 csillagozás

Móricz Zsigmond: Az Isten háta mögött Móricz Zsigmond: Az Isten háta mögött Móricz Zsigmond: Az Isten háta mögött Móricz Zsigmond: Az Isten háta mögött Móricz Zsigmond: Az Isten háta mögött Móricz Zsigmond: Az Isten háta mögött Móricz Zsigmond: Az Isten háta mögött Móricz Zsigmond: Az Isten háta mögött Móricz Zsigmond: Az Isten háta mögött Móricz Zsigmond: Az Isten háta mögött Móricz Zsigmond: Az Isten háta mögött Móricz Zsigmond: Az Isten háta mögött Móricz Zsigmond: Az Isten háta mögött

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Az ​1911-ben írt Az Isten háta mögött című mű egy felvidéki kisváros értelmiségének egyhangú, kiúttalan életét mutatja be. A regény három fő alakja más-más módon próbál kitörni ebből a világból. Veresnét csak egy szabadító szerelem menthetné ki érzelmi sivárságából. Az albíró az „outsiderek” életét éli, ugyanakkor kapkodva keresi a különböző kisvárosi csoportok között a maga társaságát. Veres Laci mindvégig passzív szereplő. Ilosván minden nevelői hivatástudat, nevelési eszmény megkopott, fegyelmezéssé, magoltatássá szürkült, s Laci csak vergődik ebben a világban (Nyilas Misi és a későbbi regényekben ábrázolt kiábrándult értelmiség előképe ez a fiatalember).

A regény mesterien szerkesztett. Az első harmadban az író mesterségesen szürkíti az eseményeket, a másik két harmad egyetlen drámai jelenet, amelyben az eddig külön szálon futó sorsok összefonódnak. A jelenetben Veresné a kisváros legfontosabb asszonya. Ilosva minden jelentős embere – a pap, az igazgató, az albíró, a… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1911

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Millenniumi Könyvtár Osiris · Olcsó Könyvtár Szépirodalmi

>!
Európa, Budapest, 2009
176 oldal · ISBN: 9789630787383
>!
Osiris, Budapest, 1999
142 oldal · ISBN: 9633796016
>!
Móra, Budapest, 1980
146 oldal · ISBN: 9631120643

8 további kiadás


Enciklopédia 9


Kedvencelte 4

Most olvassa 8

Várólistára tette 67

Kívánságlistára tette 18


Kiemelt értékelések

Timár_Krisztina I>!
Móricz Zsigmond: Az Isten háta mögött

Nem könnyű olvasni ezt a könyvet, ha az ember feltételezi, hogy minden, amit olvas, (a mű világán belül) igaz.
Nagyon könnyű olvasni, ha az elején észreveszi, hogy itt mindenki mindent puszta pletykából tud, amelyek egymásnak is ellentmondanak, azért, mert ők pletykák. És úgy is kell komolyan venni őket.
Egymást megérteni véletlenül se próbálják az emberek, bár azt nem lehet mondani, hogy nem figyelnek egymásra, óóó, nem, hát ezek egyebet se csinálnak, csak figyelnek: akármit tesz valaki, azt holtbiztos, hogy legalább ketten hallják vagy látják, és a lehető legrosszabb következtetést vonják le belőle, mert mindenki a saját kis frusztrációit igyekszik kompenzálni.

Itt olvasható tovább:
https://gyujtogeto-alkoto.blog.hu/2020/02/22/moricz_zsi…

>!
Osiris, Budapest, 1999
142 oldal · ISBN: 9633796016
Roszka>!
Móricz Zsigmond: Az Isten háta mögött

Egy kisváros, ahol mindent tudnak az emberek, vagy ha mégsem, akkor kitalálják és terjesztik. Természetesen egymásról. Hogy végül is ennek mi a következménye, az nem igazán érdekel senkit. De a fő szál persze az örök téma, a nő és a szerelem. Vagy ennek hiánya.

lzoltán IP>!
Móricz Zsigmond: Az Isten háta mögött

úgy hallottam görbe tükröt használ isten hogy ami a szeme előtt zajlik az a háta mögé kerüljön

>!
Móra, Budapest, 1978
150 oldal · puhatáblás · ISBN: 9631112403
n P>!
Móricz Zsigmond: Az Isten háta mögött

Laci, Te hallod-e, jer ide…vagy ne, inkább ne gyere, mert rossz hírbe kever minket ez a letye-petye népség ok nélkül…
Ármány és szerelem 1910-es években.
Ilosva az Isten háta mögött él…és valóban, ezt jól ki is használja.
A „Bováry” házaspár boldogtalan életének szinte mindenki részese így vagy úgy.
De ki boldog – ha egy ,csak egy asszony van a vidéken – aki szép is fiatal is, kacér is, de hát szó mi szó asszony is. Hiába a vágyódása, Isten háttal áll és nem látja őt.
Laci, Te hallod-e?
Két nap az élet, tudod-e?
Bolond népség, ne törődj velök'
Isten előtt vagy , s nem mögött.
(népies saját vers, így hirtelen)

19 hozzászólás
Ibanez P>!
Móricz Zsigmond: Az Isten háta mögött

Ez sajnos nekem sem talált be, igazából kevés a cselekmény és az is unalmas, talán csak a nagyszerű (móriczos) karakterábrázolásokat lehet értékelni. Igazából nem derült ki pontosan, miért is van oda mindenki (még az öreg pap is, a vén kujon!) ezért az asszonyért, okés, azt hiszem, az idomai (főleg a melle, hehe) igencsak nagy szerepet játszanak benne (az esze nem nagyon, mert azt nem villogtatta a történet során). Úgy tűnik, mindenki mást lát benne, ő meg csak vívódik nagy hűségében, hiszen sosem adta be senkinek a derekát (csak két gombja látta kárát), s mikor végre eldöntené, hogy megteszi (ki mással, ha nem a legfrissebb hússal), akkor már késő. Bele is öregszik másnapra és fújhatja az ifjúságát :-D

ppeva P>!
Móricz Zsigmond: Az Isten háta mögött

Ááááá, kisváros!!! Hát ez az, amit utáltam benne. Az állandó lesést, kombinálást, hírharangozást. Mikor előbb tudták, mit teszel, mint te magad. Mikor mindennek megvolt az ideje és módja, aztán ha nem úgy csináltad!… Ne húzd be a függönyt délután… Ne ácsorogj az ablakban este… Mikor már az is gyanús volt, ha két ellenkező nemű személy a tér két oldalán, egymástól tíz méterre megállt… Ha szólnak egymáshoz, jóban vannak. Ha nem szólnak, na, már össze is vesztek!
A másik borzasztó volt a regényben a korabeli házassági erkölcsök. Valamelyest pénzzel, pozícióval rendelkező, idősödő (már nem) férfiak elvesznek dísznek fiatal gyanútlan kis pipiket (igen, a századelőn még többségben voltak az „elméletileg és gyakorlatilag” is teljesen gyanútlan lányok), és aztán féltékenykednek meg csodálkoznak. A közönség meg csámcsogva figyeli a valós vagy elképzelt kis drámákat, és álszenten csapkodja össze a kezét: „nézzenek már oda, csak nem testi vágyai vannak, nő létére!”
Bizony, Bovari úr, Veres Pálnak lenni mégis nagy különbség… :)

avidreader>!
Móricz Zsigmond: Az Isten háta mögött

Az elso otven oldal szamomra szenvedes volt, de ez csakis a duzzogasomnak koszonehto, mert ezen a regenyen mulik a felevi jegyem irodalombol, es a hatam kozepere sem kivantam most ezt az olvasmanyt az ev vegi oruletben, a 79%-ot meglatva pedig jol ketsegbeestem, pedig nem kellett volna. Meglepoen jo volt, elgondolkodtato, nyers es oszinte.

Frank_Spielmann I>!
Móricz Zsigmond: Az Isten háta mögött

Móricz megint csak „elvarázsolt.” De ne képzeljetek semmiféle tündérkertet, idilli környezetet, boldogságot, szépséget, erényt, erkölcsöt, tiszta szerelmet. Inkább mindezek ellentétét. Ilosván, a történet színhelyén nem lehet élni, de vajon miért nem? A hely szelleme? Ugyan már, olyan nincs. Az állam hibája? Egy fenét, még a gimnáziumépítést is támogatják. Hát akkor? Egész egyszerűen az emberek miatt. Milyenek itt az emberek? Nagyjából olyanok, mint mindenhol máshol. Mégis, mégis van valami… kicsinyesség bennük. Az albíró (aki nemrég érkezett a kisvárosba) találóan megjegyzi, hogy itt a leghétköznapibb dolog, ha valaki megcsalja a házastársát… A bujaság, érzékiség forrong a regény egészében, az ember teljesen megundorodik saját fajától, és kopulációs szokásaitól.
Mi van itt? Szex, vagyis leginkább az arra való vágyakozás. Egy gyönyörű nő (szépséges aranyfoggal…), akit hatan zsonganak körbe, mindannyian meg akarják őt kapni, nem törődve azzal, hogy mindez a férj, Veres Pál láttára történik. Szóval ezek az emberek szánandó módon csak a testiséget ismerik, ami valóban állatias, alantas érzések, szerelem nélkül. Mindez pontosan száz évvel ezelőtt (Móricz 1911-ben írta ezt a regényt), amikor még nem vált általánossá ez a tendencia, amitől úgy megiszonyodunk az Isten háta mögött olvasása közben.
Ennek az egész városnak a legnagyobb tragédiája Veres Lacival történik, szerintem. Tizennyolc éves korában elveszti minden illúzióját, és hamis képet alakít ki a (főleg testi) szerelemről, a nőkről, az életről. Ez nem az ő hibája. A pozitív oldallal nem is tud találkozni, és nem is képzeli, hogy van ilyen.
Később maga Móricz is ledöbbent azon, hogy milyen lesújtó véleménye volt itt az emberiségről, de ennek ellenére ez a regénye is mestermű.

És csak 145 oldal, szóval tessék elolvasni! :)

7 hozzászólás
hdavid89>!
Móricz Zsigmond: Az Isten háta mögött

Olyan rég volt a kezemben Móricz-kötet, hogy szinte már el is felejtettem, mennyire szeretem a regényeit. Ezek az ízes-zamatos, színes leírások valahogy mindig utat találtak hozzám, szerencsére most is – sok év kihagyás után. Van ebben a könyvben minden, ami kitűnő alapanyag a regényíráshoz: szerelem, kisvárosi lét, a századforduló korának „torlódó társadalmára” jellemző szinte összes fonákság, a serdülőkor pszichológiája/kamaszkori krízisek stb. Olvasás közben a legerőteljesebb érzésem megint csak az volt, hogy miközben minden megváltozott a regény keletkezése óta eltelt idő alatt, a dolgok „esszenciája” valahogy mégis ugyanaz maradt. Az ember alaptermészete nagyjából ugyanúgy működik tértől és időtől függetlenül. Ugyanakkor egy letűnt korszak kulturális sajátosságai, másfajta társadalmi dimenziói is hozzáadják azt a pluszt, ami a mából visszatekintve már a gondolatilag nehezebben (re)konstruálható darabkákat jelenti. Hiszen a századforduló „vidéki” Magyarországának kisvárosi/falusi provincializmusát a napjainkban is hasonló provincialitás-tapasztalatok miatt tökéletesen értheti a könyvet 2021-ben olvasó egri gimnazista, szentendrei fogorvos vagy újlipótvárosi marketing menedzser, viszont azt érteni és érezni, hogy „belülről” milyen lehetett az a világ, ahol borbélyok és gubacsapók társaloghattak az ortodox zsidó rabbival; ahol a magyar szolgabíró kissé rosszallóan pillanthatott a magyar nyelvet nehezebben bíró tót cselédre; ahol a pápista fiatalember a legkülönbözőbb családi és felekezeti nehézségekkel nézett szembe, ha kálvinista lánykába habarodott bele. Szóval hiába ismerjük az adott kort objektíve, hiába telt el „mindössze” egy évszázad a „boldog békeidők” k.u.k. világa óta, mégis egy ugyanolyan elsüllyedt világ ez, mint a császárkori Róma, a képromboló Bizánc vagy a Valois-k Franciaországa. Ám itt van nekünk Móricz, aki segítségünkre siet. Voltaképpen nem csak történetet ír, hanem kritikai kiadást készít, előszót ír, lábjegyzetel – csak épp mindezt a főszövegbe építve. Az ő egyszerre modern és népies realizmusa, ez a valódi időgép, ami segít megérteni azt, amit máshogy már lehetetlen lenne. Móricz valóban óriás volt, egyszerre klasszikus és kortárs, népies és urbánus, magyar és egyetemes. Mindenféle nevetséges nacionalista vágyakozás vagy álmodozó sovinizmus nélkül írom: legalább Móricz miatt lenne világnyelv a magyar!

RKAti>!
Móricz Zsigmond: Az Isten háta mögött

Őszintén szólva ez most nem tetszett annyira. Nagyon jó volt, de a Magyarok c. novellás kötete után csak egy erős négyes!
Egyébként riasztóan jól ábrázolja az embereket – minket. Ráadásul igazolva látom magam, amit az erkölcs változásáról tartok. Mindig azt mondják, hogy ma szabadosabbak az emberek, gyakoribbak a házasságtörések, mint régen. Én erre azt szoktam mondani, hogy az emberek nem változnak, csak a körülmények. Ma motel szoba, régen szalmakazal. Régen is inkább csak a nőket ítélték el a házasságtörésért, a férfiakkal kapcsolatban akkor is csak somolygás volt a bajusz alatt… mekkora kujon felkiáltással!
Amiben én változást látok az a kommunikációja a dolognak, ma szabad róla beszélni, nem szégyen! Ma egy nő egyedül is képes fenntartani magát, sőt még gyermekeit is, vagyis ez a visszatartó erő megszűnt,(a lebukástól való félelem), hiszen nincsenek kiszolgáltatva annyira.
Vagyis én azt gondolom, hogy ugyanolyan emberek vagyunk, nem változott semmi, ma is ugyanúgy (talán ösztönösen) :"És legalább hétszer megkívántam
Más kocsiját, házát, nőjét" (Kispál és a borz)
(Szóval Móricz ebben a regéynében ezt támasztotta alá! Nekem! :) Egyébként @Tíci kedvenc könyve!)


Népszerű idézetek

fülcimpa>!

Akkor látszik meg, milyen gazdasszony valaki, ha váratlan vendégei jönnek.

85. oldal Móra, Bp. 1978

8 hozzászólás
fülcimpa>!

Az már igaz, hogy az asszonyokról sose lehet tudni, mikor mi történik velük! Hajjaj, mintha mindig tűzhányó hegyen sétálna a szegény férj, sose tudja, mikor robban fel a sarka alatt valami dinamit.

113. oldal Móra, Bp. 1978

Amadea>!

– Nagysád, maga szebb minden nőnél.
– Tudja is maga mit beszél.
– Igenis tudom, nagysád. Maga szebb minden nőnél, akit én valaha megöleltem.
– Na, az nem lehetett nagy választék.

40. oldal (Osiris kiadványa)

Lunemorte P>!

– A disznó szégyellje magát, mert bort se iszik, mégis lefekszik a sárba! Ember nem szégyellheti! Az ember bortól fekszik le!… Az nem szégyen, amit borosan tesz valaki!

1 hozzászólás
lzoltán IP>!

     A káplán fölvette a poharát, odakoccintotta az asszonyéhoz, aki szembenézett vele, erre mind a ketten elmosolyodtak.
     Megízlelte.
     – Szilvórium!
     – Hát persze!
     – Törköly!
     – Na, jó is volna!
     Újra megízlelte.
     – Borovicska!
     A tanító hatalmasat kacagott.
     – Csipkepálinka! – kiáltotta boldogan. – Nem ért maga, barátom, csak a Bibliához!

51. oldal

1 hozzászólás
fülcimpa>!

Csikorduló foggal vicsorgott, s lihegve szerette volna lábikrán harapni a sorsot, amely idevetette a földre, hogy legyen az élet kapcája.

135. oldal Móra, Bp. 1978

3 hozzászólás
Lunemorte P>!

De ő a maga csendes elzárkózottságával, egy kis család és egy csomó könyv közé való betemetettségével, mintha nem is tartozott volna közéjük.

1 hozzászólás
Lunemorte P>!

‑ A bor ‑ hebegett a házigazda –, a bor az olyan állat, olyan állat, olyan veszedelmes vadállat, hogy mi harapjuk meg őtet, mégis ő harap meg minket…

Kapcsolódó szócikkek: bor
Lunemorte P>!

Abban a percben rémes gyönyört érzett. A fiatal férfi keze hozzáért. Valami örvénylő, kábuló szédülés fogta el s átvillant benne minden keserűség, minden hiány, amit valaha életében érzett, a fejébe vér tódult, s megszűnt az ellenállása… Nincs itt senki… Nem kaphatja rajta senki… Az, aki bűntársa, az nem fog emlékezni semmire… Csak egy szempillantásba kerül, s nem is fogja elhinni önmagának sem, hogy volt valami. …És most elégtételt kaphat a sorstól… mindenért, mindenért…

Frank_Spielmann I>!

Úgy látszik, a halál után jön az élet.

12. oldal

Kapcsolódó szócikkek: élet · halál

Hasonló könyvek címkék alapján

Krúdy Gyula: A vörös postakocsi
Lázár Ervin: A Négyszögletű Kerek Erdő
Szabó Magda: Az ajtó
Gárdonyi Géza: Az a hatalmas harmadik
Márai Sándor: Az igazi
Örkény István: Macskajáték
Rejtő Jenő (P. Howard): A tizennégy karátos autó
Örkény István: Tóték
Babits Mihály: Hatholdas rózsakert
Babits Mihály: Halálfiai