A ​nagy fejedelem (Erdély-trilógia 2.) 38 csillagozás

Móricz Zsigmond: A nagy fejedelem Móricz Zsigmond: A nagy fejedelem Móricz Zsigmond: A nagy fejedelem Móricz Zsigmond: A nagy fejedelem Móricz Zsigmond: A nagy fejedelem Móricz Zsigmond: A nagy fejedelem Móricz Zsigmond: A nagy fejedelem Móricz Zsigmond: A nagy fejedelem Móricz Zsigmond: A nagy fejedelem Móricz Zsigmond: A nagy fejedelem Móricz Zsigmond: A nagy fejedelem Móricz Zsigmond: A nagy fejedelem Móricz Zsigmond: A nagy fejedelem Móricz Zsigmond: A nagy fejedelem

A ​legnagyobb szabású magyar történelmi regénytrilógia, a legjelentősebb Móricz-mű második része A nagy fejedelem 1927-ben jelent meg.

Az új fejedelem, Báthory Gábortól romokat és felfordult, megriadt, bizakodásra szinte már képtelen országot örökölt. Bethlen Gábor elhatározta, hogy föl fogja emelni Erdélyt. Ennek az emberfeletti, a magyar történelem egyik legjelentősebb, legnagyobbszabású vállalkozásának elbeszélését nyújtja a kötet. A történelmi regény azonban önéletrajzi elemekkel is gazdagodott. Elsősorban Bethlen házassága válságának rajzában. A robotos, kemény erkölcsiségű hitves, Zsuzsanna fejedelemasszony mellett megjelenik a puritán fejedelem életében egy izgató szexuális talány is, a démoni vonzású szerető, Báthory Anna. Bethlen két nő között osztja meg szívét. Felesége, Károlyi Zsuzsanna a jóságot, szeretője Báthory Anna a nagyvonalúságot, merészséget, szépséget és romlottságot képviseli. E szenvedély hatalmas erejű megjelenítése a regény egyik legnagyobb… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1934

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: A magyar próza klasszikusai Unikornis · Nemzeti Könyvtár Magyar Közlöny · Magyar Elbeszélők Szépirodalmi · Olcsó Könyvtár Szépirodalmi

>!
Lazi, Szeged, 2024
432 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632676326
>!
Adamo Books, 2016
372 oldal · ISBN: 9789634530145
>!
Adamo Books, 2016
ISBN: 9789634530152

13 további kiadás


Kedvencelte 3

Most olvassa 1

Várólistára tette 20

Kívánságlistára tette 12


Kiemelt értékelések

Roszka >!
Móricz Zsigmond: A nagy fejedelem

Fura egy időszak lehetett ez a kor. Egyik oldalról a török, másikról a német, mert hát nem volt elég bajunk. A magyarok pedig ölik egymást. Nem is tudom mi lett volna a helyes döntés. Még szerencse, hogy volt valaki, aki nem hagyta széthullani a dolgokat. Ha lehetett lelépett otthonról, amin én cseppet sem csodálkozom, hisz ki szeretne állandóan egy síró asszonyt nézegetni. Fura módon tudja magát vidámnak is érezni, ha egy régi ismerőst talál.
( Volt gyerekkoromban egy idős sváb néni, aki azt mondta:ha egy férfi nem kapja meg otthon, ami kell neki, akkor elmegy a szomszédba, és ott megkeresi. 8-9 éves fejjel nem értettem, később jöttem rá, miről is beszélt és mennyire igaza is volt! )
Nos a fejedelem is máshol kereste, amit nem kapott meg otthon. Hiszen nem csak fejedelem volt, hanem férfi is.

2 hozzászólás
kaporszakall>!
Móricz Zsigmond: A nagy fejedelem

Az Erdély-trilógia második része nekem jobban bejött, mint az első. Bethlen, a pályakezdő fejedelem első szolgálati éveit mutatja be, Lippa bevételéig. Udvari intrikák a királyi Magyarországon, a lassan magára találó Erdély, diplomáciai ravaszkodások és az egyszerű emberek élete – mindebből kóstolót kapunk, s az elbeszélő hangja nem olyan egzaltált, túlfűtött, mint a Tündérkertben. Persze Bethlen alakja kissé idealizált, de nem annyira, hogy zavaró legyen. Viszont a magánéleti gondok, s főleg a Báthory Annához fűződő felemás viszony nekem gyanús: itt a történelmi hűség szerintem csorbát szenvedett. Egészében véve mégis jó korképet ad, s kedvet csinál a harmadik részhez.

Zöldövezet>!
Móricz Zsigmond: A nagy fejedelem

Báthory Gábor után is van élet. Erdély története a tündérkirályfi egykori mentorával, volt főkapitányával, a következő fejedelemmé választott Bethlen Gáborral folytatódik. Bethlent a Tündérkert már bemutatta annyira, hogy sejthettem, milyen lesz az új fejedelem: mindenben ellentéte Báthorynak. Tetteiben higgadt, megfontolt, gondoskodó, pragmatikus, felelősségteljes, ám hűséges érzelmeiben megingó, küszködő férje Károlyi Zsuzsannának. Az aggódó, egyben vívódó férj azonban nem csirkefogó. A legrátermettebb ember ült személyében a fejedelmi székbe, akinek esélye lehetett egy egérfogóból kiverekednie magát. spoiler
Móricz behatóan és érdekesen, lendülettel meséli el Bethlen Gábor harcát önmagával, a vággyal és a politikai ellenfelekkel. Nagyon megkedveltem a fejedelmet, megsüvegelendő mindaz a rengeteg munka és fáradozás, amit végbe vitt. Nem pusztán a hatalomért ült a pozícióba, hanem őszinte szívvel és segítő szándékkal, hogy jobbá tegye az emberek, az ország sorsát. Lehet, hogy a regény idealizálja alakját, de eredményei vitathatatlanok. Uralkodását Erdély aranykorának nevezik. A felesége viszont kiborító volt. Végig siránkozott, panaszkodott, féltékenykedett, sajnálta magát, és ugyan értettem a problémáját, de a fejedelemasszony viselkedése a legjobb férjelhárító volt.
Az első részhez képest a regény nyelvezete és a cselekmény egyaránt gördülékenyebb, könnyebben haladtam vele, és jobban is tetszett. Báthory Gábor nevezte Károlyi Zsuzsannát a nap árnyékának. Remélem, hogy a záró kötetben nem egy megkeseredett, sötét árnyék rajzolódik majd ki.

Kovács_Heni>!
Móricz Zsigmond: A nagy fejedelem

Az Erdély-trilógia második részében megtudhatjuk mindazt, amit az elsőben még csak sejtettünk, tehát: 1.) Bethlen éppoly jellemtelen figura, mint az előzőleg sárga földig hordott Báthory, 2.) Zsuzsanna meg akar halni, Anna nem 3.) a főurak egyetlen érdeke, hogy jóllakjanak, a nép dögöljön csak meg nyugodtan.

Persze, vehetjük kissé részletesebben is a történteket, azok kedvéért, akik úgy akarnak beszélni erről a könyvről, hogy még sosem olvasták (@Aigi, abban a bizonyos könyvben nem volt olyan, hogy fuss át napi 20-25 Moly-értékelést?)

1. A Tündérkert alapján Báthory Gábort utálnunk kell, mert a nőket, az italt és egyéb önös érdekeit a haza elé helyezi, miatta éheznek a szegények, miatta inog a béke a
törökök és magyarok között, bezzeg Bethlen, az egy igazi becsületes államférfi, ha ő lenne a fejedelem, aranykor köszöntene az erdélyiekre. A második kötetben megkapja a címet, és tessék: oda a szép elvek, a rengeteg terv és jócselekedet, mihelyst kezében érzi a hatalmat, Bethlen éppúgy a saját érdekei szerint cselekszik, mint Báthory, nem ad mások véleményére, visszaél a szerepével, lop, csal és hazudik. A politikusok, úgy tűnik, négyszáz éve sem voltak különbek.
Persze, javára legyen szólva, tényleg nehéz helyzetben van az országot illetően, ha odaad két erdélyi várost a töröknek, akkor a az erdélyiek gyűlölik meg végleg, ha nem adja oda, akkor lerohanja őket a török sereg – nincs jó megoldás. De ha lenne, Bethlen akkor is csak azt nézné, neki mi a jó, és közben nem átallná azt hazudni magának, hogy az erdélyiek javát akarja.

2. Zsuzsanna tulajdonképpen az egyetlen jelentősebb női főszereplő a kötetben, és ha Móricz célja az volt vele, hogy megmutassa, Bethlen nem csak az országot vezeti rosszul, hanem a házasságát is, akkor remekül csinálta. Ez a szerencsétlen nő szinte végigsírja az egész regényt, utálja Bethlen hatalmát, utálja a magányt, azt hiszem, a végén már Bethlent is utálja, amiért odadobja a becsületét. Az lenne neki a legjobb, ha meghalna. Akkor Bethlennek sem kellene titokban csalnia az előző fejedelem húgával, ha már nem bír a vérével.

3. A főurakat valószínűleg nem kell bemutatni, az első kötethez hasonlóan habzsolnak, élnek és mindig ahhoz húz a szivük, akitől több donációt remélnek. Egyébként, van valami különös erdélyi fétisük, miszerint állandóan meg kell ölni az aktuális fejedelmet és újat választani helyette, hogy egy év múlva már annak is a halálát tervezhessék. A fejedelmekből soha nem elég.

A történet kissé lelassul a második részre, Móricz valószínűleg szeretné jobban bemutatni a karaktereket, mielőtt áttérünk a harmadik részre, mert végig a lélektani elemekre összpontosít, pillanatnyi képeket mutat a szereplők életéből, olyan mindennapi dolgokat, amiktől ők is hús-vér emberré válnak. Ez a realizmus, vagy mifene, mindenestre ugyanazt kell mondanom, mint a Tündérkert kapcsán, a romantika kézjegye csak ottmarad a trilógián.

1 hozzászólás
Erázs>!
Móricz Zsigmond: A nagy fejedelem

Az első kötet nekem jobban tetszett, Bethlen Gábor alakját nem érzem eltúlzottnak, sőt kifejezetten tetszettek azok a részek ahol a nagy fejedelem esendő emberi arcát mutatja.
A problémám a női alakok elnagyoltságával volt, egyedül Zsuzsanna alakja van szépen megrajzolva. Báthory Anna olyan semmilyen szereplő, mint aki kettőig se tud számolni és legnagyobb erénye a szépsége és egyetlen szerencséje, hogy Bethlen Gábornak tetszik -ennél azért többet vártam.
A történelmi korszak leírasa tetszett, a fejedelem nehéz helyzete is jól alá volt támasztva.
Viszont azt nehezen tudom megérteni, hogy egy ilyen okos művelt haladó gondolkodású férfi egy üres szépség miatt megcsalná a feleségét.

Sheeana>!
Móricz Zsigmond: A nagy fejedelem

Sokkal jobban tetszett, mint az előző kötet. Lehet, ez abból adódik, hogy mindig jobban szerettem az építést, mint a rombolást.Tetszett a fejedelem tetterejének, és vívódásainak ábrázolása. Zsuzsanna siránkozását és nyafogását erősen untam.

dwistvan P>!
Móricz Zsigmond: A nagy fejedelem

Erdély történelme ebben a könyvben is folytatódott. Itt nem csak az uralkodó történetéről és az országról tudhattunk meg többet, hanem az egyszerű nép élete is elevenen élt a regényben. Néha kicsit állni láttszott a cselekmény, de visszatekintve amit erről az időről és úgy tűnik nem csak arról Móricz el akart mesélni, az kerek egész lett. Kíváncsi vagyok, a harmadik részben mit lehet Erdélyről még elmondani. Mindjárt kiderül.

MortuusEst>!
Móricz Zsigmond: A nagy fejedelem

Az ember azt hinné, hogy a karakterek jellemábrázolásánál a jófiúk csak unalmasak lehetnek. Ez biztosan így is van egy mese esetében, ahol túl sok meglepetés nem vár ránk. Meg hát amúgy is a rossz fiúk izgisek mindig, nem? Ez a regény ismét megerősítette bennem a Móricz iránti rajongást. Ő pontosan olyan bravúrt produkált itt, amire nem számítottam. (Tudniillik egy borzasztóan izgalmas jófiú(?) jellemrajzát.) A regényt nem önmagában olvasom, hanem a trilógia második köteteként, így óhatatlan az összehasonlítás. Az első miatt nyafogtam is eleget:http://moly.hu/ertekelesek/1384919
Úgy tűnik, hogy @nyerw-nek igaza lett. A történelmi regény jellegével annyira nem is szeretnék törődni, mert ugyanazokat érdemes megjegyezni róla. Itt is alapos, lelkiismeretes alapkutatás, tényszerűség jellemzi, amennyire meg tudom ítélni, elég hiteles a kor ábrázolása. Ami igazán erős a kötetben, az a lélektan. (Szerintem ha megvizsgálnám azt a szógyakoriságot, amit Móriczcal kapcsolatban használok, szinte biztos, hogy a lélektan előkelő helyen végezne.) Szóval mi is a helyzet azokkal a jófiúkkal? Bethlen nekem mindig is valamiféle idealizált "didaktikusan a szánkba rágott kötelező tisztelni mert nagy magyar államférfi a történelemkönyv oldalán a festményről összeszorított ajkakkal néz a bölcsen megálmodott jövőbe aranykor Tündérkert etc" alaknak tűnt. A tiszteletre méltó történelmi személy. Hős. Államférfi. Móricz csinált belőle egy hús-vér embert. (Ráadásul ezt sok más szereplőről, például Zsuzsannáról is elmondhatnám.) Egy igazi hőst. Aki rengeteg csatát megvív, győz is, veszít is becsülettel… de a csaták nagy részét vagy saját magával vívja, vagy a feleségével, vagy az emberi alaptermészettel. Lehet-e valaki az emberek közül egyáltalán „jófiú”? Békés kisemberi élet, vagy karrier? Belesimulni a rosszba, vagy a hazáért elégni? Boldogtalan hűség, vagy boldog kárhozat? Azok a kérdések, amiket élete során igazából mindenki feltesz magának. (így, vagy úgy, de válaszol is rá.) Móricz zseniálisan körít egy történelmi díszletet az igazi lényeg, az ember köré. A lélektani hitelesség megítélése már nem biztos, hogy kiállná mindenhol(Néhány helyen, erős monologizáló jelleg mellett…) egy objektív vizsgálat próbáját. De amellett, hogy egy ilyen vizsgálat mennyire képtelenség lenne, nincs is rá szükség. Néhány helyen ugyanis elég egyértelműen azonosítható anakronizmusok vannak. Erre pedig elég egyszerű meglelni a választ: Móricz néhol bizony szócsőnek használja Bethlent. Ezzel az értékrenddel ugyanakkor nem nehéz azonosulni, hiszen voltaképpen az emberek közötti egyenlőtlenség, a békés(építő) agresszív(harcos) embertípus örökös szembenállása és egymásrautaltsága jelenik meg ebben, de Móricz humanizmusától átitatva.

>!
Kossuth, Szekszárd, 2014
448 oldal · ISBN: 9789630976787
1 hozzászólás
csillagka>!
Móricz Zsigmond: A nagy fejedelem

Alakul ez kérem szépen, mint púpos gyerek a prés alatt.
Erdélynek csudálatos nagy fejedelme vagyon, és éppen a sarokba szeretném hajítani a könyvet mert ennyi mocskosságot és álnokságot már nehezen viselek, még leírva is.
Régen nem háborogtam ennyit, mind ezen a könyvön, tudom a politika nem az úrilányok művészete, de hogy ennyire :(
Zsuzsannától egyszerűen ráz a hideg, Bethlent megértem de elfogadni nem tudom, egyedüli pozitív szereplő Anna akivel meg erősen ki van tolva .
Tudtam mire számíthatok az első rész után, itt is folytatódik a rémálom amit szeretünk Erdély dicső korszakaként emlegetni.
Tanulságok olvasmány, bár nem rázott meg annyira mint az első rész.

padamak>!
Móricz Zsigmond: A nagy fejedelem

A filmsorozat hatására, természetesen a folytatással…
Ez jobban tetszett az első résznél. Lehetségesen és elsődlegesen a főszereplő személye miatt, de az aprólékosság és kidolgozottság miatt is, és mivel az anabaptista hitelődeim, a habán agyagművesek is fel-feltünedeztek (ld. 276-278. oldal).
A befejező kötet szükségszerű. Ezt pedig ajánlom minden Erdély- és magyar történelem-szeretőnek.


Népszerű idézetek

HalmiBettina>!

De én neked csak annyit mondok: bizonnyal mondom, hogy én téged oly igen szeretlek s szeretélek s szeretni is foglak, hogy felőlem lehet ez világnak legszebbik némbere, én azt csak megnézem, mint festett képet; mert nem a szépség és nem a mulatság: az érzés a szívé.

22. oldal

HalmiBettina>!

Mindentől iszonyodott, ami más volt, mint a csendes egyszerűség és szerény gondolat.

93. oldal

HalmiBettina>!

Egészen más a lakás, ha a nap sugara be tud jönni, s a reggelinél bekopogtat az asztalra, mind a kis madár.

285. oldal

HalmiBettina>!

…kellett ez nekem, a tetejében ülni, s mihelyt valami szél jön, legelőször csak az én fészkemet dobálja s veti. Ott van csak a boldogság a bokorban s a csendes kis füvek közt…

354. oldal

HalmiBettina>!

Szép és jó szív. Ez a kettő az, ami nem kell a világ nagy harcához. A szépség az feléje vonzza, mint a lépes mézre, a csábító sziréneket, s a jó szív zsákmánya a gonoszoknak. Olyan, mint egy szál liliom a dudvák és bongáncsok közt…

423. oldal

HalmiBettina>!

Mindenki csak avval párosodjon, aki az ő fajja. Holló hollót szeressen, ne galambot, mert ha megéhül, semmi neki bekapni maga galambját, mert az mondja, ezt én találtam magamnak, s ha kell, van galamb és tollas állat örömömre mindig…

419. oldal

HalmiBettina>!

Mikor emberi dolgok jönnek, elül az ész és a gondolat, s csak akkor jön az újra meg, ha a vér duzzadtsága megcsillapul.

57. oldal

Lunemorte P>!

Soha józan elmével ezt elhinni nem lehetett volna, hogy az emberek a megtalált igaz útról ily könnyen fordíthatók a régi rossz, zavaros és sötét ösvényre. Most ennek van divatja.

>!

Valóban, itt nagyon nehéz valamit tenni, ebben az országban, mert itt mindenki csak enni és inni akar, de áldozni és dolgozni senki.

>!

– Ábel, Ábel, nagyon magános ember vagyok.
– Mindenki magános, aki él.
– Te is?
– Mindenki, mert az emberi lélek arra van, hogy magában s gondolatokban emésztődjék.


A sorozat következő kötete

Erdély-trilógia sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Sánta Ferenc: Az ötödik pecsét
Kodolányi János: Julianus barát
Passuth László: Fekete bársonyban
Eötvös József: Magyarország 1514-ben
Gyulai Pál: Egy régi udvarház utolsó gazdája
Lesznai Anna: Kezdetben volt a kert
Szabó Magda: A Danaida
Ghyczy-Dráveczky Zsuzsa: Asszony a fáraók trónján
Henryk Sienkiewicz: Quo vadis?
Jókai Mór: A Damokosok