Rab ​ember fiai 247 csillagozás

Móra Ferenc: Rab ember fiai Móra Ferenc: Rab ember fiai Móra Ferenc: Rab ember fiai Móra Ferenc: Rab ember fiai Móra Ferenc: Rab ember fiai Móra Ferenc: Rab ember fiai Móra Ferenc: Rab ember fiai Móra Ferenc: Rab ember fiai Móra Ferenc: Rab ember fiai Móra Ferenc: Rab ember fiai Móra Ferenc: Rab ember fiai Móra Ferenc: Rab ember fiai Móra Ferenc: Rab ember fiai Móra Ferenc: Rab ember fiai Móra Ferenc: Rab ember fiai Móra Ferenc: Rab ember fiai Móra Ferenc: Rab ember fiai Móra Ferenc: Rab ember fiai

Móra ​Ferenc elbeszélése az aranykort követő viszontagságos időkbe kalauzolja az olvasót. Mikor Apafi Mihályra került a fejedelemség sora, nehéz évek köszöntöttek az országra. Nagyváradon, Erdély kapujában a török volt már az úr. A Felső-Magyarországot és a fejedelemséget összekötő területsáv – az úgynevezett Részek, latinul Partium – nagy része a Habsburgok birtokába került. „Olyan világ járt akkor szép Erdélyországban – így az író , hogy mikor este lefeküdt a fejedelem, sose tudta bizonyosan, hogy fejedelem lesz-e még reggel, mire felébred? A német volt annak a megmondhatója, meg a török.” A Szitáry testvérek története egy kalandos nyomozás fordulatait követi. A fejedelem palotájában látjuk őket először, majd elkísérjük a két fiút keresztül-kasul az országban. Bepillanthatunk velük az udvar hétköznapi életébe, a nagyurak világába, de megismerhetjük a rongyos bujdosók sorsát is. Szemügyre vehetjük a ravasz görög kereskedő házát csakúgy, mint a váradi basa fényűző palotáját.… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1909

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

>!
Pro-Team, Nyíregyháza, 2010
120 oldal · ISBN: 9789639952690
>!
Corvin, Déva, 2009
256 oldal · ISBN: 9789736225512
>!
Móra, Budapest, 2009
ISBN: 9789638809971

20 további kiadás


Enciklopédia 12

Szereplők népszerűség szerint

Hajdár basa · Pipitér · Piszliczár · Piszliczár Iluci · Szitáry Ádám · Szitáry Kristóf · Szitáry Tamás

Helyszínek népszerűség szerint

Nagyvárad · Kolozsvár · Piszliczár-kastély


Kedvencelte 11

Most olvassa 6

Várólistára tette 40

Kívánságlistára tette 1

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
Csoszi P
Móra Ferenc: Rab ember fiai

Sajnálom, hogy ez a könyv nem tartozott a kötelező olvasmányok közé. Azt hiszem, szívesebben olvastam volna, mint a Kincskereső kisködmönt. Ez az ifjúsági kalandregény a 17. században játszódik Erdélyben, amikor a török még javában szorongatta az országot. Sok olyan elem található benne, ami izgalmassá teszi. Legjobban a lápon játszódó részek tetszettek, amelyekből megismerhetjük az ottani gazdag növény- és állatvilágot. Kedvenc szereplőm Pipitér, a hűséges öreg cseléd. Bár a regény nyelvezete régies, jó szívvel ajánlom a történelmi és kalandregény kedvelők figyelmébe.

>!
Móra, Budapest, 1976
118 oldal · ISBN: 9631105393 · Illusztrálta: Reich Károly
>!
Ez_elment_vadászni
Móra Ferenc: Rab ember fiai

Vmikor ált. suliban kötelező olvasmány volt,szerettem,többször olvastam,nemrég újra elővettem,még mindig szeretem. :)

1 hozzászólás
>!
KingucK P
Móra Ferenc: Rab ember fiai

Valódi történelmi események közé beékelt kitalált történet.
Abafi Mihály fejedelemsége idején játszódik Nagyvárad, Sárvár és Kolosvár környékén.
Aranyos ifijúsági történet, ahol a rabul ejtett apát a fiai próbálják kiszabadítani.
Általános iskolában az egyik regény volt, amire kellemesen emlékszek vissza.

>!
Lunemorte MP
Móra Ferenc: Rab ember fiai

Sajnálom,hogy ez nem volt kötelező irodalom. Nagyon izgalmas kis történelmi kalandregény! Szerencsére anno megtaláltam apám könyvespolcán és ő ajánlotta nekem,hogy olvassam el. Nem is bántam meg. Szinte már-már külföldi írók műveivel vetekszik. A különbség csak az,hogy ez eleve Magyarországon játszódik. Történelmet és kalandregényeket szeretőknek ajánlom sok szeretettel.

>!
Zsoofia
Móra Ferenc: Rab ember fiai

Szeretném jelezni, hogy semmi szükség arra, hogy a kisiskolásokat a Kincskereső kisködmönnel terrorizáljuk, lelkileg jóval megterhelőbb olvasmány mint amire abban a korban szükség van. A Rab ember fiai simán elmehetne helyette kötelezőnek ajánlott helyett. (Legalábbis nálunk „bezzegazénidőmben” csak ajánlott volt, lehet máshol kötelező.)

Halvány emlékeim szerint ez volt az egyik kedvenc iskolai olvasmányom, és újraolvasva pontosan értem, hogy miért. Felnőtt fejjel talán túl egyszerű a történet, de arra, hogy kisgyerekek olvassák, tökéletesen alkalmas. Egy bájos történelmi mese.

>!
Erithacus
Móra Ferenc: Rab ember fiai

Felnőtt fejjel is nagy élmény volt olvasni a Szitáry fiúk történetét, bújdosni velük a lápon, hallgatni, mit válaszol a nádirigó énekére a nádiposzáta, nézni a kócsagok röptét, elfoglalni Sárvár várát, felkutatni az ellopott aranyat. Vannak történetek, amelyek örök életűek.

>!
Briza
Móra Ferenc: Rab ember fiai

Igazán kellemes kis kalandregény volt. Legjobban a görög kereskedő, Piszliczár szövegét csíptem. Egy kicsit az Egri csillagokból ismert cigány Sárközi beszédére hajazott, de még annál is szebben hangzott.
Olvasmányos, bár az elején kicsit nehezen emészthetőnek tűnt a régies nyelvezet. Szerettem a csavaros eszű Pipitért. (Erről eszembe jutott, hogy talán kézbe kéne vennem a régi pöttyös könyvemet is…Kincskereső Pipitér.)
A két Szitáry fiút csak később sikerült megkedvelnem, valamiért a kis herceghez húzott a szívem. Kellőképpen tekervényes, szép párbeszédekkel tarkított szerethető rövidke történet.

>!
Eva62
Móra Ferenc: Rab ember fiai

Szórakoztató, kedves kis ifjúsági regény. Kicsit meseszerű és meglehetősen humoros. Valamennyire megismerteti a gyerekekkel Erdély történelmét, a lápok növény- és állatvilágát.

>!
gesztenye11
Móra Ferenc: Rab ember fiai

Ez egy nagyon kedves történet, igazából ifjúsági történelmi regény az erdélyi fejedelem, Apafi Mihály korából. Azt nem tudom, hogy maradhatott ez ki a gyerekkori olvasmányaim közül, de nálunk biztosan nem volt sem kötelező, sem ajánlott olvasmány. Nemrég került elém, amikor könyveket kerestem az évszázados kihívás egyes évszámaihoz, majd letöltöttem a MEK/OSZK hangoskönyvtárából. Most este hallgattam végig, nagyon ízes, régi magyar beszéd (1909-ben jelent meg először), pozitív hősök a Szitáry testvérek, Apafi kisherceg, és persze Pipitér, aki úgy ismeri az ecsedi lápot, mint a tenyerét. A cselekmény is élvezetes, Sárvár elfoglalása olyan, mintha kabaréban hallgatnánk várostromot, és persze a végkifejlet nyomán a bűnös spoiler, Tamás és Ádám pedig spoiler. Ajánlom nem csak a fiatal korosztálynak, hanem azoknak az idősebbeknek is, akik akarnak egy könnyed kikapcsolódást!

>!
alaurent P
Móra Ferenc: Rab ember fiai

Nagyon kedves ugyanakkor mélyen hazafias kis mese, sosem értettem, miért nem ezzel vagy más hasonlóval próbálnak kedvet csinálni az olvasáshoz (akár a Kincskereső kisködmönhöz is)? Jó a szereplők jellemrajza Piszliczártól Buzád uramig, a természetleírások, beleértve a lápi szegények életmódját is, nagyon érdekesek. Nagyon élveztem, minden mondatát érdemes alaposan megnézni, megérteni.

2 hozzászólás

Népszerű idézetek

>!
Wilsonné

… kapta magát a kis herceg, s egy gránátalmamaggal úgy odatalált a homloka közepére Apafi Mihálynak, hogy csak úgy koppant.
Olyan csend lett, hogy a tornácról behallatszott a légydongás. Még Szitáry Tamás is elfehéredett az ijedtségtől. Bezzeg nem ijedt meg a kis herceg! Mire az apja körülnézett, már akkor ott ült az ölében, s vékony kis kezével végig-végigcirógatta az édesapja deresedő szakállát.
– Ne haragudjál, édes jó apámuram, csak ezt a csúnya nagy ráncot akartam elkergetni a homlokodról.

1. A fejedelem rosszat álmodott

>!
Emmi_Lotta IMP

– Aludjunk, édes mézeim, aludjunk. Nincs annál jobb nyugasztaló a kerek világon, mint az álom. Hátha még tanácsot is ad az éjszaka. Ne féljetek, fiaim: ahogy lesz, úgy lesz, libából lúd lesz.

8. A Bujdosók

1 hozzászólás
>!
Emmi_Lotta IMP

Megesik biz az a szegény emberen is, hogy rosszat álmodik, de hát mi veszedelem van abban? Örül neki, hogy csak álom volt, s hálát ad az Istennek, hogy már elmúlt. Ha pedig még azután is nyomja lelkét az aggodalom, azon is tud segíteni. Akkorát üt az üllőre a kalapáccsal, hogy az aggodalom menten elijed tőle. Vagy keményebben vágja a kapát a földbe, haragosabban rángatja a fűrészt, sebesebben döföli a tűvel a posztót, kinek hogy hozza magával a mestersége.

(első mondat)

5 hozzászólás
>!
Gólyanéni

Jóravaló méhecske a gyim-gyomban is megtalálja a mézet.

>!
Emmi_Lotta IMP

Ej, ej, úrfi – rázta meg a vállán a subát az öreg Pipitér –, jó lesz, ha beabroncsoltatod a fejed, hogy szét ne vesse a nagy bölcsesség. Hát azt gondolod te, hogy most már nincs gondja ránk a jó Istennek, mert másfelé néz egy kicsinység? Ne félj, szemmel tart az Isten azért minket is. Én is mindig előre nézek birkanyíráskor, de azért meglátom, ha a hátam megett megdézsmálja a gyapjút a juhász.

6. Az öreg Pipitér

>!
Emmi_Lotta IMP

De csak olyan volt ez a jókedv, mint amikor az ólmos őszi felhők közül egy szempillanatra kikukucskál a nap: utána még nagyobb lesz a sötétség.

1. - A fejedelem rosszat álmodott

>!
Emmi_Lotta IMP

Apafi Mihály uram a török árnyékában nyugodott, de bizony gonosz nyugodalom is volt az. Mint mikor valami szegény kis bokor megbújik a terebély fa tövében, aki nem ereszti ugyan hozzá a szelet, de elfogja tőle a napot is.

2. A basa sólyma

>!
Wilsonné

– Csak nagy kópénak adsz te enni, Tamás fiam!

1. A fejedelem rosszat álmodott

>!
Wilsonné

– Csak ulan szegines, ulan piszliczárus – mentegette magát jó előre a görög.
Pedig annyi volt ott a drága jó étel, a fejedelem udvarában sátoros ünnepkor se esznek olyat. Báránypecsenye zsályával, őzcímer mandulatejjel, császármadár almakásával, fácánpástétom, ostyásbéles, koszorúfánk; sose látott gyümölcsök, sose ízlelt torták csupa arany-, ezüsttálakban; drága jó borok, sose hallott édes italok csupa metszett kristálybillikomokban.

3. A vendégszerető Piszliczár

>!
Emmi_Lotta IMP

No, oda egészen jó helyre mentek! Olyan zsibongás volt ott, mint mikor az odvas fából kifüstölik a vadméheket, s a sok nekibőszült méhecske mind a két Szitáry szívébe eresztette a fullánkját.

5. A rab ember fiai


Hasonló könyvek címkék alapján

Barabás Tibor: Végvári legenda
Robin LaFevers: Halandó szív
Sztefan Dicsev: Ráli, a törökverő
Retkes Tamás: Örök újrakezdés
Menyhárd Sebestyén: Robin Hood
Celia Rees: Sovay – Az útonálló úrilány
Fekete István: A koppányi aga testamentuma
Mikszáth Kálmán: A beszélő köntös
Budai Lotti: Shirzan bosszúja
Umberto Eco: A tegnap szigete