Rab ​ember fiai 287 csillagozás

Móra Ferenc: Rab ember fiai Móra Ferenc: Rab ember fiai Móra Ferenc: Rab ember fiai Móra Ferenc: Rab ember fiai Móra Ferenc: Rab ember fiai Móra Ferenc: Rab ember fiai Móra Ferenc: Rab ember fiai Móra Ferenc: Rab ember fiai Móra Ferenc: Rab ember fiai Móra Ferenc: Rab ember fiai Móra Ferenc: Rab ember fiai Móra Ferenc: Rab ember fiai Móra Ferenc: Rab ember fiai Móra Ferenc: Rab ember fiai Móra Ferenc: Rab ember fiai Móra Ferenc: Rab ember fiai

Móra ​Ferenc elbeszélése az aranykort követő viszontagságos időkbe kalauzolja az olvasót. Mikor Apafi Mihályra került a fejedelemség sora, nehéz évek köszöntöttek az országra. Nagyváradon, Erdély kapujában a török volt már az úr. A Felső-Magyarországot és a fejedelemséget összekötő területsáv – az úgynevezett Részek, latinul Partium – nagy része a Habsburgok birtokába került. „Olyan világ járt akkor szép Erdélyországban – így az író , hogy mikor este lefeküdt a fejedelem, sose tudta bizonyosan, hogy fejedelem lesz-e még reggel, mire felébred? A német volt annak a megmondhatója, meg a török.” A Szitáry testvérek története egy kalandos nyomozás fordulatait követi. A fejedelem palotájában látjuk őket először, majd elkísérjük a két fiút keresztül-kasul az országban. Bepillanthatunk velük az udvar hétköznapi életébe, a nagyurak világába, de megismerhetjük a rongyos bujdosók sorsát is. Szemügyre vehetjük a ravasz görög kereskedő házát csakúgy, mint a váradi basa fényűző palotáját.… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1909

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Talentum diákkönyvtár, Filléres Könyvtár

>!
Pro-Team, Nyíregyháza, 2010
120 oldal · ISBN: 9789639952690
>!
Corvin, Déva, 2009
256 oldal · ISBN: 9789736225512
>!
Móra, Budapest, 2009
ISBN: 9789638809971

22 további kiadás


Enciklopédia 21

Szereplők népszerűség szerint

Hajdár basa · Pipitér · Piszliczár · Piszliczár Iluci · Szitáry Ádám · Szitáry Kristóf · Szitáry Tamás

Helyszínek népszerűség szerint

Nagyvárad · Kolozsvár · Erdélyi Fejedelemség · mocsár · Piszliczár-kastély


Kedvencelte 12

Most olvassa 6

Várólistára tette 55

Kívánságlistára tette 6

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
pannik P
Móra Ferenc: Rab ember fiai

Kedves, szerethető történet ez egy olyan korból, a török világból, aminek a nehézségeit az események során jól érzékeljük de mégsem olyan nyomasztó. Könnyedebb a hangvétele annak ellenére, hogy a történet véresen komoly.

Olyan világba csöppenünk, ahol a becsület szónak még más töltése volt, pontosabban volt neki súlya rendesen.

A legjobban az a rész tetszett, amikor a bujdosók közé érkeznek, a természet befogadja a nehéz sorsú, vélt vagy valós bűnökért menekülni kényszerülőket. Elképesztő messze kerültünk a természet ismeretének ilyen mélységétől, hogy ha a szükség úgy hozza, megéljünk néhány napig egy láp, egy nádas területén. Persze tudom, most nincs szükség erre, jóléti társadalomban élünk, minden van a polcokon csak le kell emelni, de valahogy mégis az az érzésem volt, rengeteget veszítünk azzal, hogy nem tudunk a természetről rengeteg mindent amit apáink, nagyapáink, dédapáink még jól tudtak.
Jó volt olvasni ezeket a részeket, meg az egész könyvet.

>!
Csoszi
Móra Ferenc: Rab ember fiai

Sajnálom, hogy ez a könyv nem tartozott a kötelező olvasmányok közé. Azt hiszem, szívesebben olvastam volna, mint a Kincskereső kisködmönt. Ez az ifjúsági kalandregény a 17. században játszódik Erdélyben, amikor a török még javában szorongatta az országot. Sok olyan elem található benne, ami izgalmassá teszi. Legjobban a lápon játszódó részek tetszettek, amelyekből megismerhetjük az ottani gazdag növény- és állatvilágot. Kedvenc szereplőm Pipitér, a hűséges öreg cseléd. Bár a regény nyelvezete régies, jó szívvel ajánlom a történelmi és kalandregény kedvelők figyelmébe.

>!
Móra, Budapest, 1976
118 oldal · ISBN: 9631105393 · Illusztrálta: Reich Károly
>!
Kek P
Móra Ferenc: Rab ember fiai

Gyerekkoromban biztos olvastam, de semmire nem emlékeztem belőle, mert valljuk be: a történet maga egy rövidke, jelentéktelen mese a török világból, most éppen Erdélyből. Bár, ennyi erővel játszódhatna a Duna-Tisza közén is (csak épp milyen várat oroznának el így ukk-mukk-fukk?), Móra szülőhelye vagy Szegede tájékán, hiszen az itteni „hírös” városok (Kecskemét, Nagykőrös, Cegléd) is épp erről váltak legendássá: hogyan csapták be hol a törököket, hol a labancokat, kik adóztatni akarództák őket. Szóval, a történet amolyan jókais kis bájoska, tétje nem sok, hacsak nem a magyaros életrevalóság, hűség, gyermeki ragaszkodás és harcias rátermettség ifjúsági példaolvasmányát látjuk benne. Más kérdés, hogy milyen uralkodóhoz (az Előszót író Hegedűs Géza szerint Móra írása meglehetősen szeretetreméltónak írja le a gyenge Apafiakat, szerintem meg ugyanúgy gúnyosan, ahogy Piszliczárt is), s engem csak az rőkönyít meg, hogy milyen ostoba ez a Szitáry Kristóf, aki le se ellenőrzi reggel továbbinduláskor, hogy meg van-e még a sólyom szárnyainak aranya. Vessen magára! No, ennyit a mese komolyan vehetőségéről és példázatosságáról. spoiler Kuruc előtti kort idéz, de nekem kimondottan A Tenkes kapitánya humora sugárzik belőle és Fekete István természetszeretete. No igen, őt jobban ismerjük a természetleírásairól (szerintem kicsiny hazánkban Ő áll e képzeletbeli poszton legelöl minden olvasónál), Mórát meg a földben kutakodásáról és vajazásáról. A humora ismerős volt, és közvetlenül a régészeti novellái után jól is esett, hogy történelmi meséjében is ugyanúgy visszaköszön. Csak széles vigyorral lehet olvasni ezt is, azt is.

>!
Habók P
Móra Ferenc: Rab ember fiai

Móra, és azt hiszem, ezzel mindent megmondtam. Kedves, mosolyogtató, könnyeztető. A címke szerint történelmi regény, de történelem, az nem sok van benne – legfeljebb a kor, amelyikben játszódik, és néhány szereplő. De – a fiúkon és Pipitéren kívül – a legfontosabb szereplő Erdély és az Ecsedi láp.

>!
KingucK
Móra Ferenc: Rab ember fiai

Valódi történelmi események közé beékelt kitalált történet.
Abafi Mihály fejedelemsége idején játszódik Nagyvárad, Sárvár és Kolosvár környékén.
Aranyos ifijúsági történet, ahol a rabul ejtett apát a fiai próbálják kiszabadítani.
Általános iskolában az egyik regény volt, amire kellemesen emlékszek vissza.

>!
konyvolvaso 
Móra Ferenc: Rab ember fiai

Kedves történelmi regény az erdélyi fejedelemség korából. Kedvencem a kis herceg, a 2 Szitáry fiú és a Pipitér. Tetsztett a lápnál a tájleírás, az állatvilág jellemzése, akár biológiai előadásnak is elmehet. Szép a nyelvezete, nagyon tetszettek a kifejezések és az irodalmi, választékos nyelve. Reich Károly rajzai is sokat emelnek a színvonalon, én ezeken a könyveken nőttem fel. Ajánlom kisdiáknak, nagydiáknak, felnőttnek aki ezen korba szeretne betekintést nyerni.

>!
Andrée P
Móra Ferenc: Rab ember fiai

Gyerekként nagyon szerettem, aztán most felnőtt fejjel egy rendrakás alkalmával bukkant elő. Gondoltam arra jó lesz, hogy az ebédidőben legyen valami olvasmányom.
Ahogy régen úgy felnőtt fejjel is az egyik legemlékezetesebb része Psizliczár és az „Áj-háj, enim szép aránim!” Emlékszem anyámat hetekig ezzel fárasztottam anno. Mostanra sikerült „felnőnöm” és csak az ebédet nyeltem félre a nagy röhögés közben. :)
Amúgy a könyv tipikus gyerekeknek való, szerethető, történelmi köntösbe bújtatott a jó úgyis győzedelmeskedik történet.

>!
Lunemorte MP
Móra Ferenc: Rab ember fiai

Sajnálom, hogy ez nem volt kötelező irodalom. Nagyon izgalmas kis történelmi kalandregény! Szerencsére anno megtaláltam apám könyvespolcán és ő ajánlotta nekem, hogy olvassam el. Nem is bántam meg. Szinte már-már külföldi írók műveivel vetekszik. A különbség csak az, hogy ez eleve Magyarországon játszódik. Történelmet és kalandregényeket szeretőknek ajánlom sok szeretettel.

>!
Zsoofia
Móra Ferenc: Rab ember fiai

Szeretném jelezni, hogy semmi szükség arra, hogy a kisiskolásokat a Kincskereső kisködmönnel terrorizáljuk, lelkileg jóval megterhelőbb olvasmány mint amire abban a korban szükség van. A Rab ember fiai simán elmehetne helyette kötelezőnek ajánlott helyett. (Legalábbis nálunk „bezzegazénidőmben” csak ajánlott volt, lehet máshol kötelező.)

Halvány emlékeim szerint ez volt az egyik kedvenc iskolai olvasmányom, és újraolvasva pontosan értem, hogy miért. Felnőtt fejjel talán túl egyszerű a történet, de arra, hogy kisgyerekek olvassák, tökéletesen alkalmas. Egy bájos történelmi mese.

>!
anesz P
Móra Ferenc: Rab ember fiai

borító:4
tartalom:4
szereplők: 5
stílus:5
élmény: 5

Láttam a címkék között a kötelezőt. Nos, nekem ez kimaradt. Eddig nem igazán nyerték el a tetszésemet Móra Ferenc könyvei. Ez viszont tetszett. Főleg a nádi részek voltak szemléletesek és gyönyörűek. Rövid, frappáns, mégis tele történéssel és jellegzetes, felejthetetlen szereplőkkel. Nagy tartozás volt már az elolvasása.
A borító nem éppen egyedi, bár a vár emlékeztet Sárvárra a történetből. Mély jellemfejlődés nincs, de örülhetünk, hogy a fejedelemnek jobb a kedve a végén, mint az elején. :-)) Ebből az eseménysorból egy hosszabb regény is kijött volna. Örülök, hogy egy kihívás miatt elolvashattam.


Népszerű idézetek

>!
Wilsonné

… kapta magát a kis herceg, s egy gránátalmamaggal úgy odatalált a homloka közepére Apafi Mihálynak, hogy csak úgy koppant.
Olyan csend lett, hogy a tornácról behallatszott a légydongás. Még Szitáry Tamás is elfehéredett az ijedtségtől. Bezzeg nem ijedt meg a kis herceg! Mire az apja körülnézett, már akkor ott ült az ölében, s vékony kis kezével végig-végigcirógatta az édesapja deresedő szakállát.
– Ne haragudjál, édes jó apámuram, csak ezt a csúnya nagy ráncot akartam elkergetni a homlokodról.

1. A fejedelem rosszat álmodott

>!
Wilsonné

– Csak ulan szegines, ulan piszliczárus – mentegette magát jó előre a görög.
Pedig annyi volt ott a drága jó étel, a fejedelem udvarában sátoros ünnepkor se esznek olyat. Báránypecsenye zsályával, őzcímer mandulatejjel, császármadár almakásával, fácánpástétom, ostyásbéles, koszorúfánk; sose látott gyümölcsök, sose ízlelt torták csupa arany-, ezüsttálakban; drága jó borok, sose hallott édes italok csupa metszett kristálybillikomokban.

28-29. oldal, 3. A vendégszerető Piszliczár

>!
Emmi_Lotta I

Megesik biz az a szegény emberen is, hogy rosszat álmodik, de hát mi veszedelem van abban? Örül neki, hogy csak álom volt, s hálát ad az Istennek, hogy már elmúlt. Ha pedig még azután is nyomja lelkét az aggodalom, azon is tud segíteni. Akkorát üt az üllőre a kalapáccsal, hogy az aggodalom menten elijed tőle. Vagy keményebben vágja a kapát a földbe, haragosabban rángatja a fűrészt, sebesebben döföli a tűvel a posztót, kinek hogy hozza magával a mestersége.

(első mondat)

5 hozzászólás
>!
Emmi_Lotta I

– Aludjunk, édes mézeim, aludjunk. Nincs annál jobb nyugasztaló a kerek világon, mint az álom. Hátha még tanácsot is ad az éjszaka. Ne féljetek, fiaim: ahogy lesz, úgy lesz, libából lúd lesz.

8. A Bujdosók

1 hozzászólás
>!
Gólyanéni

Jóravaló méhecske a gyim-gyomban is megtalálja a mézet.

>!
Emmi_Lotta I

Apafi Mihály uram a török árnyékában nyugodott, de bizony gonosz nyugodalom is volt az. Mint mikor valami szegény kis bokor megbújik a terebély fa tövében, aki nem ereszti ugyan hozzá a szelet, de elfogja tőle a napot is.

2. A basa sólyma

>!
konyvolvaso 

Tudta, hogy a nádirigó azt mondja: te-ri, te-ri, amire a nádiposzáta azt feleli: gye-re, gye-re, gye-re! Tudta, hogy szipákol a zsezse, hogy kopácsol a csencsege, hogy citteg a szakállas cinege. Amelyik madár azt kiáltja: kölyök, kölyök! – az a cerkő; amelyik úgy tesz: mér-mér – az a széki csér. Tudta, hogy köhög a libuc, hogy sípol a gyöngyvér, hogy fütyül a csörgőréce. Amelyik szalad az ingoványon: az a zöld lábú vízityúk; amelyik nehézkesen tappog: az a vöcsök; amelyik ügyetlenül ugrik: az a szárcsa; amelyik bohókásan bukdácsol: az a vakvarjú. Ahol nagy, fehér felhők lebegnek, mintha valami óriási lisztes zsákokat rázogatna valami láthatatlan kéz: ott a sirályok repülnek, a halászkák úgy cikáznak, mint a fecskék; fejüket, hosszú nyakukat előre-, lábukat hátrafeszítve, méltóságosan húznak a darvak. A kanálorrú gémek akkor is kelepelnek, mikor röpülnek, a gólyák úgy úsznak a kék magasban, hogy a tolluk se lebben.

73. oldal, Isten szigete

Kapcsolódó szócikkek: csörgő réce · nádirigó · székicsér · vízityúk
>!
Emmi_Lotta I

Ej, ej, úrfi – rázta meg a vállán a subát az öreg Pipitér –, jó lesz, ha beabroncsoltatod a fejed, hogy szét ne vesse a nagy bölcsesség. Hát azt gondolod te, hogy most már nincs gondja ránk a jó Istennek, mert másfelé néz egy kicsinység? Ne félj, szemmel tart az Isten azért minket is. Én is mindig előre nézek birkanyíráskor, de azért meglátom, ha a hátam megett megdézsmálja a gyapjút a juhász.

6. Az öreg Pipitér

>!
Wilsonné

– Csak nagy kópénak adsz te enni, Tamás fiam!

1. A fejedelem rosszat álmodott

>!
Amapola P

… jó lesz, ha beabroncsoltatod a fejed, hogy szét ne vesse a nagy bölcsesség.

53. oldal

2 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Mikszáth Kálmán: A két koldusdiák / Beszterce ostroma
Jókai Mór: Törökvilág Magyarországon
Benkő László: Táltosidők
Jean M. Auel: A Barlangi Medve népe
Móricz Zsigmond: Tündérkert
Jókai Mór: A lőcsei fehér asszony
Mikszáth Kálmán: A két koldusdiák / A beszélő köntös
Budai Lotti: A kegyencnő hálószobája
Donászy Ferenc: Szigetvár és Eger hősei
Salamon Ferenc: Bátor Márkó