Négy ​apának egy leánya 31 csillagozás

Móra Ferenc: Négy apának egy leánya Móra Ferenc: Négy apának egy leánya Móra Ferenc: Négy apának egy leánya Móra Ferenc: Négy apának egy leánya Móra Ferenc: Négy apának egy leánya Móra Ferenc: Négy apának egy leánya Móra Ferenc: Négy apának egy leánya

Móra Ferencnek ez a kedves, bájoshangú regénye négy különböző korú, felfogású és életkedvű emberről szól. A négy apa: a regényírás mesterségével bajlódó író-régész, a hol bolondos, hol mogorva falusi orvos, a hírnévre áhítozó jegyző és a pap. Az egy leány: a falusi postáskisasszony, akiért a „négy apa” verseng. Mellettük felsorakoznak a falu figurái: az árva, pajkos harangozófiú, a szép férfiszíveket hódító menyecske.

Eredeti megjelenés éve: 1921

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: A magyar próza klasszikusai Unikornis · A regényírás művészei Genius · Olcsó Könyvtár Szépirodalmi

>!
ISBN: 9789633879733
>!
Holnap, Budapest, 2002
372 oldal · puhatáblás · ISBN: 9633465079
>!
Unikornis, Budapest, 1996
270 oldal · ISBN: 9634271030

9 további kiadás


Enciklopédia 8


Kedvencelte 1

Most olvassa 1

Várólistára tette 25

Kívánságlistára tette 6


Kiemelt értékelések

KingucK P>!
Móra Ferenc: Négy apának egy leánya

Kellemes könnyed olvasmány a vidéki környezetben humorral és személyes tragédiákkal. A karakterek szerethetők és emberiek, viszont a cselekménye nagyon lassú és rá kell hangolódni. Az elején nem tudjuk ki a negyedik apa, bár így utólag a fülszöveget olvasva lelövi a poént (amit nem olyan nehéz kitalálni).
Örültem, hogy kaptunk egy kis betekintést a kor „régészetébe” (közel áll a.szívemhez egy régi munkám miatt), de elkeserítő volt olvasni, hogy ennyire kontárok módjára művelik, és valószínüleg sok ehhez hasonló vállalkozás volt a múltban, ami rengeteg műemléket / leletet tönkretett, eltüntetett.
Azoknak ajánlom, akik nyugodt, ráérős hangulatban vannak. (Nálam most ez nem jött össze.)

szucsiani P>!
Móra Ferenc: Négy apának egy leánya

Szeretem Móra Ferenc írásait, ez a regénye azonban nem ragadott magával. Többször félretettem és inkább mást olvastam helyette. A cselekménye rendkívül lassan bontakozik ki, csapongó, vontatott. Az első ötven oldal, csak arról szól, hogy egyáltalán miről írjon regényt, mi legyen a témája. Végig az az érzésem volt, hogy az író a főhős alakját valószínűleg saját magáról formázta. Hosszan részletezi a régészeti kutatásokat, ásatásokat, s az életrajza alapján ezzel is foglalkozott.
A gyönyörű nyelvezete, a finom humora és derűs hangulata miatt mégsem bántam meg, hogy elolvastam, de nem lesz a kedvencem.

Erázs>!
Móra Ferenc: Négy apának egy leánya

Nagyon jó kis olvasmány volt, kedves kis szatíra a 20-30as évek vidéki településeinek társadalmi rétegeiről. A mesélő amatőr régészt Móra saját magáról mintázta. A történet néhol terjengős anekdótázós, de akkora csattanóval zárul, hogy öt csillagnál kevesebbet nem tudok adni. Hatalmasat nevettem a végén.

Devalyn>!
Móra Ferenc: Négy apának egy leánya

"No, majd valamelyik regényemben lelkemre kötöm a professzoroknak, hogy énbelőlem csak jelest szabad adni. Mert különben visszajárok a másvilágról, és a tanárokat examinálom meg az irodalomtörténetből.

A Kincskereső kisködmön körüli újabb felhajtás miatt támadt kedvem olvasni valamit az írótól, mert eszembe juttatta, hogy mennyire szerettem a könyveit anno. Ezzel a regénnyel korábban még nem találkoztam, szerencsére a MEK révén könnyen elérhető volt.
Már a címe megfogott, de ez alapján inkább amolyan „Három férfi és egy bébi” típusú történetre számítottam. Hát, nem egészen, a négy „gyámapából” ugyanis legalább három másként keresi a címszereplő leány, Angyél kisasszony kegyeit. Humoros, könnyed darab, tele megmosolyogtató idézetekkel, jó volt olvasni.

Szabóné_Erdős_Gyöngyi >!
Móra Ferenc: Négy apának egy leánya

Az iskolapadból kikerülve sosem olvastam Móra Ferenctől, így nem nagyon tudtam előre, most mit is várhatnék. A sokkal csendesebb, nyugodalmasabb ritmusú, rég letűnt világ megelevenedése ellen semmi kifogásom nem volt, az ízes alföldi és paraszti beszéd népies, színes fordulatait, gyakorlatiasan furfangos észjárásuk megnyilvánulásait pedig kifejezetten nagy élvezettel, szinte külön jutalomként olvastam. A meglett, megállapodott férfiemberek belső világába ugyan nem volt egyszerű beleélnem magam, de a szerelem az bizony ugyanolyan csalfa képeket festegetett már akkor is mindenki elébe, mint mostanság. Szegény író főhősünket, aki nagy „ártatlanul” lépre ment, azért sajnáltam is egy kicsit, habár szinte gőgősen büszkén hangoztatta híresen jó emberismeretét….

>!
Szépirodalmi, Budapest, 1965
384 oldal · puhatáblás
XX73>!
Móra Ferenc: Négy apának egy leánya

Ez a könyv valahogy kimaradt gyermek/ifjúkoromból. Amolyan se kép/se hang módon. A COVID-karantén kapcsán kaptam kölcsön egy kedves családtagtól. Az értékelések azt mondják, hogy kb. az első száz oldalig dögunalom a könyv. Hát nem teljesen, de valljuk be, ez nem egy akciódús iromány.

Mire idáig eljutunk, többen, közülünk én is, beleszeretünk ebbe a könyvbe. De igazából miért is? Mert annyira emberi?!

Annyira más, hogy ki mit tekint családnak. Annyira eltérő, hogy ki milyen környezetben él.

Eltér, hogy ki mennyire tud egyedül élni. Ettől független, de ez is eltérő érzékenységű, hogy lesz-e utódod ezen a földön. (Akár vér szerinti, akár szív szerinti.)

Ez a könyv elsősorban a szív szerinti utódlásban utazott.

Praktikus megjegyzés: ha valahogy eljutsz a 80-100. oldalig, akkor már kíváncsi leszel a végére. Hidd el, hogy erősen kíváncsi leszel.

Nagyon tetszett a könyv, és a baráti/családi vonatkozásai is.

nagy_anikó >!
Móra Ferenc: Négy apának egy leánya

Nos igen, ezzel a könyvvel bajban voltam, az elején…
Hol is az a lány, hol a négy apa? Mikor mást sem olvasok oldalakon keresztül, hogy miről, miért nem lehet könyvet írni.
De ezt oldalakon keresztül, ilyen jól és kitartóan, ilyen pozitív hangulatban, ilyen szóhasználattal, indoklásokkal, kifogásokkal? írók tömkelegét felsorolva, csak is Móra Ferenc tudja.
Aztán lassan kialakul a cselekmény is, ez szerintem kiszámítható volt, ezért is a négy csillag.
Összességében nem egy pörgős cselekményű, picit kesze-kusza, de mindenképpen olvasásra érdemes könyv.

Ditke22>!
Móra Ferenc: Négy apának egy leánya

Elég ironikus mű a regényírás és a régészet nehézségeiről… Meg persze néhány „klisés” szereplő, akik szerethetőek, vagy lelkesen utálhatóak. Érdekes felállás a szerelmes középkorú úriemberek és a fiatal postáskisasszony kapcsolata. A régi öngyilkosság-gyilkosság kiderítése, mint ihlet a regényíráshoz… Van benne kapzsiság, van paraszti logika, van egy kis politika, van egy kis osztálykülönbség. Na meg féltékenység, és szerelem, minden formában, viszonzottan, viszonzatlanul, beteljesülten. Regény, de igazából mégsem az. Picit fura volt Mórától számomra ez a stílus, de élvezhető.

Ygritte>!
Móra Ferenc: Négy apának egy leánya

Az írónak ritka jó humora volt. Máskülönben, anélkül ez a történet laposra és egyhangúra sikeredett volna. De hát ilyet is csak Móra tudott írni.
Szeretem, mikor egy író úgy elevenít meg előttem karaktereket, hogy szinte magunk között érzem őket. Így igazán könnyű a saját fantáziámat is beleépíteni az olvasásba.


Népszerű idézetek

ppeva P>!

A vérző ujját pedig beledugta a nyirkos agyagba. Ha pókháló nincs, az a legjobb vérzéscsillapító. (Legföljebb tetanuszt kap az ember, de a vérzés akkor is eláll.)

Kapcsolódó szócikkek: pókháló · tetanusz
4 hozzászólás
ppeva P>!

Mesebeszéd, hogy nem volna hozzá tehetségem. Inkább az a baj, hogy túlságosan nagy és súlyos tehetség vagyok. Ha olyan író volnék, akiből tizenkettő tesz egy tucatot, akkor egy hét alatt összefütyölnék egy regényt. De hát a tehetség kötelez. Az óriás nem ülhet le a homokba rózsaszín kavicskákkal tipló-taplózni. A pálmafa nem teremhet potyókaszilvát. Én valami szerelmi lirum-lárumra nem tehetem rá a nevemet. Nem akarom letagadni, hogy szerelem is van a világon, de az a regényírók bűne, hogy úgy láttatják, mintha egyéb se volna. (A lírikusok ártatlanok benne, mert azokat már úgyse olvassák). A szerelem csak étvágycsináló az élethez, az ember fölhajt belőle egy-két pohárral, aztán megy dolgára. Hiszen vannak részeges emberek is, az igaz, de hol van az megírva, hogy minden regénynek azokról kell szólni, akik korcsmából ki, korcsmába be, végigtántorogják az életet?

Zsucsima>!

… három dolog van a világi életben, amiken halandó ember el nem igazodik. Az szelek fúvása az első, amelyekről senki sem tudhatja, honnan jönnek és hová mennek: az németeknek beszédje az második, akik akkor is fáért kiabálnak, mikor tüzet akarnak oltani […]: harmadiknak és mindeneken följülvalónak pedig az asszonyoknak eszükjárása mondatik, akik akkor is nemet mondanak, mikor igent cselekszenek.

1. fejezet

nagy_anikó >!

Valami idézet – német azt mondja, az emlékek vízinövények, amelyek könnyekből élnek.

ppeva P>!

Borzadok a cukros langyos tejtől, s ha én kormány volnék, minden asszonytól elvenném a választójogot, aki a tejbe cukrot tesz. (S ez olyan atrocitás volna, aminek még az ellenzék is tapsolna.)

Kapcsolódó szócikkek: tej
metahari P>!

Ami a legszebb a mi falusi templomainkban, az nem emberi munka: az a vidám napsugár, amely itt is aranyosan patakzik be a pókhálós ablakokon. Amit az emberek csináltak, az mintha mind azt akarná igazolni, hogy a vallás alapja a félelem.

A mennyezet négy evangélistája mintha négy hóhér volna, pirosban, zöldben, kékben és sárgában. A nagy oltár Szentháromság-képén a szentjózsefsárga palástú atyaisten úgy néz, mint aki már megint megbánta, hogy embert teremtett, és most töri a fejét egy új vízözönön; a szűzmáriakék köntösű Fiúistent mintha a baloldali latorral cserélte volna el a „művész”; fölöttük a fehér galambot mintha bicskával festették volna. Alattuk olyan mennyországa a mellből kinövő fejeknek, a kancsal szemeknek, a kicsavart tagoknak, hogy ez lepipál minden futurizmust és kubizmust, de nagyon kétségbeesett léleknek kell annak lenni, amelyik ebbe a paradicsomba belekívánkozik. Ezekhez az ijesztő szentekhez képest valóságos enyhülés az ördög, akin egy arkangyal taposkál a prédikálószék oldalán. Szent Mihály olyan spádéval döfködi a gonoszt, amilyent Mária Terézia idejében viseltek a sábeszdeklihez, s a szerecsenfejű sátánnak nagyon gusztusa szerint való lehet a csiklandozás, mert úgy elvigyorítja a száját, hogy majd kiejti rajta a fejét. Van neki lapátja is, tudnivaló, hogy azon hajigálja be a kárhozott lelkeket a Belzebub sütőkemencéjébe.

Kapcsolódó szócikkek: templom
ppeva P>!

Ami az örömöt illeti, úgy voltam vele, mint az egyszeri inasgyerek a veréssel: szerettem volna már rajta túllenni. Mindenféle balsejtelmeim voltak.

Kapcsolódó szócikkek: öröm
ppeva P>!

– Öreg embernek már egészen mindegy, hogy mivel üti agyon az idejét, míg kilép a csizmából.

_Andi>!

Ahol nevetnek, ott elkotródik a halál az ajtóból, és azt mondja, hogy „ide majd máskor jövünk!”

298. oldal

ppeva P>!

Régi dolog, hogy a törökök a bolondokat szent embereknek tartják, mi keresztények pedig, isten bocsássa meg, a szent embereket tartjuk bolondoknak.

Kapcsolódó szócikkek: törökök

Említett könyvek


Hasonló könyvek címkék alapján

Sánta Ferenc: Az ötödik pecsét
Szabó Magda: Pilátus
Rejtő Jenő (P. Howard): Vesztegzár a Grand Hotelben / A szőke ciklon
Gárdonyi Géza: Mai csodák
Gion Nándor: Virágos katona
Gárdonyi Géza: A kapitány
Zsoldos Péter: Távoli tűz
Jókai Mór: Mire megvénülünk
Rejtő Jenő (P. Howard): A három testőr Afrikában
Jókai Mór: Az elátkozott család