Kincskereső ​kisködmön 1491 csillagozás

Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön

A ​Kincskereső kisködmön Móra gyermekek számára írt művészi önéletrajza. Fény-árnyék váltakozása, világosság harca a sötéttel, látszólagos idillek, a mélyükön meghúzódó tragédiákkal; Móra varázsos művének témája végső soron az emberi élet. Hősies küzdelem ez a lét: naponként megújuló harc a szegénység és annak talaján fakadó szomorúság ellen.
Az immár klasszikussá vált történet gyermekhőse a kis Gergő, akinek világra csodálkozó töprengései, majd tapasztalással felhős tekintetét álombeli tünemények, tündérek, nagy képességű vajákos (kuruzslással, jóslással foglalkozó) öregek vagy gyöngéd és bölcs szülők éppúgy őrzik és irányítják, mint az élet szigorú törvényeire figyelmeztető kudarcok és új látásokra sarkaló csalódások. Elsősorban azonban szüleinek állít emléket az író ezekben a kedves elbeszélésekben, akik jószívű, becsületes, de nagyon szegény emberek, és szeretettel, játékossággal igyekeznek ellensúlyozni a nagy nyomort. Édesanyja a befagyott ablakon tanítja meg… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1918

Kiadói ajánlás: 8 éves kortól · Tagok ajánlása: 10 éves kortól

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Talentum diákkönyvtár Akkord · Heted7világ · Kötelezők (m)értékkel M-érték · Könyvkincstár Konsept-H · Az én olvasmányaim Forum · Móra Ferenc művei - válogatás az ifjúság számára Ifjúsági

>!
Kreatív, Marosvásárhely, 2021
146 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786066468718
>!
Maxim, Szeged, 2020
96 oldal · ISBN: 9789634993056
>!
PairDime, Szeged, 2020
ISBN: 9786155950995

83 további kiadás


Enciklopédia 16


Kedvencelte 94

Most olvassa 34

Várólistára tette 99

Kívánságlistára tette 28

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

MissFortune>!
Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön

Nos, ez egyáltalán nem olyan volt, mint amire emlékeztem. Azon kevés kötelezőkhöz tartozik ugyanis, amit elolvastam. Gyerekfejjel nem igazán értettem meg a mondanivalóját.. Most viszont már igen. Ennek felnőtt kötelező olvasmánynak kéne lennie. Ahogy Móra Ferenc bán a szavakkal, az egyszerűen lenyűgöző. Ilyen igényes, ennyire bő szókincsű írótól nem igazán olvastam még.

8 hozzászólás
Levandra P>!
Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön

Mindig megdöbbenek, amikor egy könyvet azért húznak le, mert kötelező olvasmány volt és akkor nem értették, nem gyerek kezébe való volt. Erről nem a könyv tehet.

Én sem értettem, miért kellett Marikának Gergő körtemuzsikája. Haragudtam a haldokló kislányra és fogalmam sem volt, mi az a torokgyík, amivel ez az akaratos kislány megfertőzte a testvérét galád módon. Az én gyerek fejemben így állt össze kép. És persze az a gonosz Küsmödi, aki képes volt megenni a beteg gyerek vacsoráját, számomra vérlázító volt.

De ott volt Malvinka, Messzi Gyurka, Gáborka, Bicebóca, mind olyan kedves alak, akiket gyerekként a szívembe zártam, és ha hullott is egyikükért másikukért a könnyem, nem tudtam nem szeretni ezt a könyvet. Hittem a tündérben, a ködmönben és hittem az emberek jó szívében is.

Felnőtt fejjel olvasva elámultam, mennyire gyönyörű könyv ez. Talán még több könnycsepp csordult ki, mert most már értem a történetet és mert… egy nagyszerű író tollából megelevenedő valóságot fogadhattam be. Hol vannak ma ilyen írók, akik így tudják csűrni-csavarni a szót, ilyen tehetséggel, szókinccsel és alázattal?

11 hozzászólás
Qedrák P>!
Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön

A Kincskereső kisködmön az első olvasásaim egyike, amellyel kapcsolatban már konkrét érzések maradtak meg bennem még gyermekkoromból. És azon kevés kötelező olvasmányok egyike, amelyet nem biztos, hogy kivennék a listából. Kb. harminc évvel később a Molyklub alkalmából olvastam újra a kissé megszürkült lapjait annak a könyvnek, amelyet ki tudja már, milyen apropóból kaptam.

Ami feltűnt most, hogy mennyire megkapóan szép nyelvezettel ír Móra Ferenc. Némelyik szava már kihullott a mindennapi használatomból, jól esett újra felidézni. És azt is felfedeztem, hogy milyen jól tudott hatni az érzelmekre, legyen szó szégyenről, csalódásról vagy szeretetről.

És halálról.

Ez volt az első könyv, amelyik szembesített azzal, hogy egyszer mind meg fogunk halni. Ehhez a tényhez manapság nem nagyon van viszonyunk. A könyv ezen nem segít sokat, ám bemutat néhány gyakorlati esetet is, hogy miként küzdöttek meg a szereplők egy-egy szerettük hiányával. Az újraolvasásnál állapítottam meg, hogy ebben a könyvben tényleg sokan halnak meg. Felnőttek és gyerekek is, olyanok, akikkel kapcsolatban az író élményeket ad a főhősnek, Gergőnek, és egyszer csak szembesülnie kell a halálával. A ködmönbe szállt tündér kiváló metaforája Gergő apjához fűződő viszonyának, és nehéz volt ezt a momentumot nem érzelmesen kezelni.

És emlékszem arra, hogy mennyire megrázó volt gyerekként olvasni a körtemuzsikás részt, ahol a főhős testvérét elviszi a torokgyík. Még az is megmaradt bennem, hogy utána az órán beszéltünk a fertőző betegségekről, hogy a torokgyíkot vélhetően a körtemuzsikával sikerült Gergőnek begyűjtenie, és hogy milyen halálos betegség is volt ez akkoriban. No meg arról is, hogy nekünk már nem kell félni tőle, mert kapunk ellene oltást. (Milyen hasznos tudás ez manapság…)

Az is igaz, hogy a könyv atmoszféráját részben nagyon távolinak éreztem magamtól, mintha egy másik világban játszódna. Azért részben, mert azért fel tudtam fedezni a kapcsolódásokat. Egyrészt Móra Ferenc Kiskunfélegyházán született, ahol apám is. Másrészt apám is elveszítette az egyik húgát torokgyíkban, ahogy a főhős is. És egyszer-kétszer apám mesélt a gyerekkoráról, ami nem sokban különbözött attól a miliőtől, amit a könyvben láttunk, tehát szereztem egy olyan élményt vele, hogy „aha, hát ilyen volt az iskola meg a gyerekélet akkoriban!”.

Ugyanakkor persze azt is tudom, hogy manapság nem övezi túl nagy szeretet a Kincskereső kisködmönt. Egyrészt a távolság miatt, hiszen én városi gyerekként nőttem fel, azok a problémák és konfliktusok nem nagyon emlékeztettek arra, amivel nekem kellett szembesülnöm. És az a helyzet, hogy a mostani gyerekek tőlem legalább olyan messze vannak, ha nem messzebb, mint én apám generációjának iskolaéletétől. Sőt, egy kicsit le is néztem a főhőst, hogy tündéreket meg mesebeli lényeket lát minden sarokban és tárgyban, az állatok nyelvéből emberi közléseket olvas ki, és így tovább. Holott én már tudtam ezekről, hogy butaságok, elzárva magam a főhős gazdag képzeletvilágának az azonosulhatóságától.

Ráadásul többnyire az idősebbek szeretik ezt a történetet, mert él bennük egyfajta városi parasztromantika, hiszen ők vagy a szüleik még vidéken nőttek fel, és ezt az érzést akarják megadni a könyv segítségével a legifjabbaknak. (Ehhez pedig nagyban hozzájárultak a 19. századi vidéki életet romanticizáló ifjúsági filmek, amelyek a kor kötelező olvasmányaiból készültek). Ha valaki ezzel a motivációval szeretné olvastatni a Kincskereső kisködmönt, akkor azt javaslom, hogy ne tegye. Velem is így sikerült mindörökre megutáltatni a Tüskevárt apámnak. Bár nem vagyok pedagógus, inkább hangsúlyoznám a másik fajta világot és a másfajta életet.

Mert manapság a gyerekek többsége városban nő fel és a mai vidéki élet is messze van már a 19. század második felének világától (hál’istennek, tegyük hozzá). Egészen más ingerek érik a fiatalokat. Amikor gyerek voltam, a könyvnek és az olvasásnak a tévével kellett versenyeznie, manapság meg az okostelefonnal. Nem biztos, hogy ez a könyv sikerrel csábít el bárkit is az olvasásra, de megvan például az az előnye, hogy a történetei kifejezetten rövidek. És arra is alkalmasak talán, hogy beszélgessünk róluk. Szóval ezek miatt én hagynám a kötelezők között, ott sokkal rosszabb művek is megtalálhatóak.

5 hozzászólás
Tilla>!
Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön

Ez a történet szívmelengető és szívszorító egyszerre, egy bekezdésen mosolyom kél, a másikon gombóc nő a torkomban. Gyönyörűen egymás mellé fűzött, régen hallott szavakból áll elejétől a végéig, s olvasás közben valahogy büszkén ültem a helyemen, amiért érthetem mindezt, hogy ugyanaz az anyanyelvem, mint Mórának, hogy nekem mesél. Alig várom, hogy megoszthassam majd ezt az élményt a gyermekeimmel, hogy ők is megismerjék ezt a babonáktól szivárványos kemenceillatú régivilágot.
Nem értek egyet azokkal, akik szerint nem szabad kötelezővé tenni ezt a könyvet egy kisiskolásnak, igaz, nem midegy, hogyan ismerkednek meg vele. Anyukám mindig maga olvassa fel az osztályának, amikor ideje jön, együtt sírnak-mosolyognak rajta és még évek múlva is felemlegetik.

15 hozzászólás
gazibla IP>!
Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön

Azt hiszem 10 vagy 11 éves voltam, amikor először olvastam ezt a könyvet. Emlékszem, hogy nagyon büszke voltam és örültem, mert ez volt az első könyv, amit életemben elolvastam.
18 évvel később újra a kezembe akadt és nem bántam meg hogy újra olvastam. Most értettem meg igazán, hogy mekkora érték ez a könyv. A történet egyetlen mondata beszéljen helyettem:
„-A szeretet az élet.”

Lunemorte P>!
Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön

Tisztán emlékszek arra, amikor 8 évesen olvastam nagymamám foteljében ezt a könyvet. Mellettem a kályhában lobogott a tűz. Én pedig elindultam életem egyik legnagyobb könyves kalandjára. Annyira meghatott ez a történet, hogy a végén bele is könnyeztem. Sajnáltam, hogy olyan hamar vége volt…Örök kedvenc marad mindig. Hogy lehet nem szeretni ezt a nagy klasszikust?

4 hozzászólás
Sapadtribizli P>!
Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön

Fájdalmasan szép, szomorúan bájos mesék a szeretetről, szegénységről és önfeláldozásról. Kár, hogy mivel kötelező, ráadásul az alsó korosztályoknál, a gyerekek óckodnak ettől a halállal teli, komor világtól, még ha fénycsóvaként világít is át a művön a szeretet.


Újraolvasás, 2020.

Most leginkább a varázs, a mesei motívumok fogtak meg a könyvben, hogy a legnagyobb szegénység és kilátástalanság között is hisznek – mert hinni kell – a tündérekben, a beszélő kövekben, csizmákban, a varázslatban, a ködmönben, a szeretetben – mert csak így lehet mindent kibírni és szépen élni.

3 hozzászólás
clarisssa P>!
Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön

Huszon-akárhány év után olvastam most újra ezt a könyvet, de az ötcsillagos értékelésemen nem kell változtatnom egy csillanásnyit sem. Tudom, hogy sokan szeretik szidni ezt a történetet, de nekem nem sikerült átéreznem ennek okát: már gyerekként is kedves volt számomra, felnőttként pedig talán csak még jobban értem és még többre tudom értékelni. Ez ugyanis egy csodaszép mese, gyönyörű szavakkal, hétköznapi varázslatokkal és rengeteg szeretettel bemutatva az életet – annak minden örömével, fájdalmával, boldogságával és könnyével.
Persze lehet, hogy csak nekem volt nagy szerencsém vele. A téli szünetre volt feladva kötelező olvasmánynak, én pedig tisztán emlékszem, ahogy a nagymamámnál, a konyhaasztal melletti hokedlin ülve írom belőle az olvasónaplót. Fejezetenként, minden fejezet végére egy-egy pici rajzot is kanyarítva, miután fejezetenként elolvastam és fejezetenként megbeszéltük vagy anyukámmal, vagy a nagymamámmal. Aztán persze gondolom, az iskolában is, de bennem nyilván ez a téli, családi hangulat sokkal jobban megmaradt, hiszen mama falusi, behavazott, pici háza lehetett volna akár a malomház is, a ködmöntündér pedig egészen biztosan ott tanyázott valahol velünk, a konyha egyik zugában.
Nem tudom, a mai gyerekek mennyit értenek ebből a történetből, amiben nincs okostelefon és wifi, nincsenek menő helyek és városi vagányság. Én még ahhoz a korosztályhoz tartozom, amelyik közel érzi magához a mezítlábas, egyszerű embereket, a kemény munkát, a segítő szándékot, az összetartást és az őszinteséget. Hihetetlen, mennyi szeretet és bölcsesség bújik meg szavaikban, és mennyit tanulhatunk még ma is egy tízéveseknek szánt, bájos-igaz mesékkel teli könyvecskéből!

>!
Móra, Budapest, 1987
180 oldal · puhatáblás · ISBN: 9631151778 · Illusztrálta: Reich Károly
9 hozzászólás
icu79 P>!
Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön

Az egészet így elejétől végéig sosem olvastam. Vannak részek, amikre emlékszem, például A kis bicebóca és a Körtemuzsika tuti, hogy benne volt valamelyik alsós olvasókönyvünkben. Maga a történet nagyon szép, és szívszorító, a szereplőkben nincs semmi mesterkéltség, tényleg egy hihetetlenül értékes mű, és mindenkinek el kéne olvasni, de valóban inkább felnőttként érti meg igazán az ember.

2 hozzászólás
Ninácska P>!
Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön

Annak idején szóltak az iskolában, hogy kötelező olvasmány lesz, ezért rohantunk rögtön megvenni, de valamiért mégsem került sorra.
Sajnálom, mert ezt a könyvet véleményem szerint Mindenkinek el kellene olvasnia.
Igaz, hogy szomorú, de az ember az olvasása után mégis valahogy jobban érzi magát, megnyugszik.
Jó dolognak tartom, hogy olvastatják általános iskolában, legalább a mai gyerekek egy kicsit átérzik a korábbi korok gyermekeinek mindennapi megpróbáltatásait, életét.
Gyönyörűen megírt történet.

8 hozzászólás

Népszerű idézetek

Ninácska P>!

Hol volt, hol nem volt, volt a világon egyszer egy körte-muzsika, amelyik arról volt nevezetes, hogy csak akkor szólt, ha jó gyerek fújta.

(első mondat)

15 hozzászólás
sophie P>!

Cintula fölemelte a füzetet, és nagy hangon nekikezdett:
– Írjatok öt kötőszót. Első…
Itt aztán egyszerre megszakadt a szava, mintha ollóval vágták volna el.
– Éppen most akartam leírni az elsőt.
– Hát hadd hallom. Melyik lesz az első kötőszó?
– Hát… hát… izé… zsákmadzag – vágta ki Cintula elszántan.

107. oldal

Masni>!

– Ó, te bohóka – csóválta meg apám a fejét –, hiszen a tündérek a szívében laknak az embernek, s onnan röpködnek ki, ha kedvük tartja.

Az utolsó öltés

Kapcsolódó szócikkek: tündér
Ninácska P>!

S ha gyorsan írok, most is sokszor megesik még velem, hogy megfordítva írom az S-et, mint ahogy falusi szabók cégtábláján látni. S amikor észreveszem a hibát, mindig teleszalad a szemem könnyel, s megcsókolom a szívemmel a ráncos kezet, mely e kígyóbetűt először mutatta meg nekem.

Hogyan tanultam meg olvasni?

Könyvmolyocska1 P>!

– Látod, fiam, ez a szegény ember virága. Igazi tűrömvirág. Egyformán eltűr esőt, napot, hideget, meleget, mindig mosolyog, soha nem kényeskedik.

Kapcsolódó szócikkek: szegénység
1 hozzászólás
BZsofi P>!

– Tudod, fiacskám, én akkor láttam legtöbbet a tündéreket, mikor te még egészen kicsike voltál, és a sütőteknőben ringattalak, és százszor is eldanoltam neked egyfolytában a „Júlia szép leány” nótáját. Olyankor még az egérlyukból is tündérkék táncoltak elő, és a pókfonalakon is azok hintáztak, lengedeztek-rengedeztek mindenfelé, és mind bekukkintott a kendőcske alá, amit az arcocskádra terítettem, hogy a legyek ne bántsanak. Azóta persze nem láttam annyi tündért, de azért még most is sokszor megképzenek előttem. Tudod, mikor az ember a kolduskákat megszánja, akkor is mindig fölcsillan előtte valami fényesség, azt bizonyosan a tündérek csinálják. Azt se felejtem el sose, hogy mikor egyszer aratáskor egy éhes-szomjas, anyjavesztett fürjfiókot megitattam a számból, hogy ringott az egész búzamező a tündérek lába alatt.

Az utolsó öltés

Kapcsolódó szócikkek: tündér
Rosaliacska>!

Gyerekkönny hamar kicsordul, hamar fölszárad.

A cinegék királya

Francesco>!

– Nagyon nemszeretem-színed van, gyerek. Olyan vagy mint ősz elején a tarhonyás zacskó.

island>!

Mire való az iskola? A sárgarigók se járnak iskolába, a gyíkok se járnak, mégis egészen jól megélnek.

Hogyan tanultam meg olvasni?

Kapcsolódó szócikkek: gyík · iskola · sárgarigó

Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Fekete István: Tüskevár
Szabó Magda: Születésnap
Janikovszky Éva: Aranyeső
Arthur Ransome: Fecskék és Fruskák
L. M. Montgomery: Váratlan utazás
L. M. Montgomery: A Mesélő Lány
Erich Kästner: A repülő osztály
L. M. Montgomery: Ezüst Erdő úrnője
Hevesi Lajos: Jelky András kalandjai
L. M. Montgomery: Anne otthonra talál