Hannibál ​feltámasztása 42 csillagozás

Móra Ferenc: Hannibál feltámasztása Móra Ferenc: Hannibál feltámasztása Móra Ferenc: Hannibál feltámasztása Móra Ferenc: Hannibál feltámasztása Móra Ferenc: Hannibál feltámasztása Móra Ferenc: Hannibál feltámasztása

„A hadifogságos tanár hazajön, ír egy értesítői programértekezést a zámai csatáról, azt fejtegeti benne, hogy mi lett volna a világból, ha Hannibál győzött volna, akadémiai pálmát vár, parlamenti interpellációt kap, a »sémi világeszme propagálásáért«; mivel senki a kerek világon el nem olvasta a tanulmányát, maga az interpelláló sem, öngyilkos akar lenni, de a felesége megsúgja neki az örvendetes titkot, és erre megnyugszik abban a hitben, hogy majd a fia fogja föltámasztani Hannibált, aki a civilizációt képviseli a barbár katonákkal, Rómával szemben. – Ez a meséje Hannibál föltámasztásának” – írta Móra Ferenc Supka Gézának 1924-ben.

Eredeti megjelenés éve: 1949

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Kapszula Könyvtár Európa

>!
Európa, Budapest, 2022
168 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789635045334
>!
Adamo Books, Budapest, 2016
ISBN: 9789633879634
>!
Argumentum, Budapest, 2004
126 oldal · ISBN: 9634462855

5 további kiadás


Enciklopédia 10

Helyszínek népszerűség szerint

Szőreg


Kedvencelte 2

Most olvassa 2

Várólistára tette 42

Kívánságlistára tette 28


Kiemelt értékelések

Cukormalac>!
Móra Ferenc: Hannibál feltámasztása

Több, mint öt évtizeddel az első, kötetben való megjelenése és közel száz évvel a megírása után most talán végre a legjobb helyre került és megkapja a neki kijáró figyelmet, tiszteletet ez a kisregény. Én legalábbis merek reménykedni ebben, ugyanis egyrészt újfent kiderült számomra (a Négy apának egy leánya után), mennyire fantasztikus humora van Mórának, másrészt hogy mennyire különbözik a Fábri Zoltán által rendezett, 1956. október 22-én (!) bemutatott, Hannibál tanár úr című filmtől. Utóbbi egy vérbeli tragikomédia, amelynek forgatókönyve és fényképezése, valamint zenei anyaga vitathatatlanul tökéletes, fájdalmas és nyugtalanító egyszerre, főleg a befejezés; ez pedig egy szinte habkönnyű, gyakorlatilag végigröhöghető könyv, ami (hála a legújabb kiadásnak) cenzúrázatlan formában simán odatehető az olyan művek mellé, amik korai keletkezésük ellenére is hűen tükrözik jelenkorunk mindennapjait.

Az anekdotikus, nyomokban Mikszáthra hajazó elbeszélésmód még hagyján, de konkrétan minden második-harmadik mondat megérne egy idézetet. (Csak aztán jönne a virtuális TEK is…) Összességében egy rövid, de annál velősebb és nagyobb horderejű írás ez, igazi tükör, amibe legalább annyira zavarba- és kétségbeejtő, mint szórakoztató belenézni. Hogyan képes egy egyszerű klasszika-filológus rajztanár értekezése óriási félreértéseket okozva mindent felforgatni Trianon után egy kisvárosban? Még különösebb, érdekesebb és árnyaltabb módon bontakozik ki ebben a verzióban, gondolkodás nélkül és bátran merem ajánlani!

>!
Európa, Budapest, 2022
168 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789635045334
Vörös_Édua IP>!
Móra Ferenc: Hannibál feltámasztása

Hiába sakk- zseni, kiváló stratéga valaki, ha az ellenfele egy galamb: ami nem csak felborogatja a figurákat, hanem rá is x@rik a sakktáblára.
Hősünk is, naiv módon, galambokkal próbál sakkozni…
Ha már megjelent a cenzúrázatlan kiadás, gondoltam, nem szennyezem az agyamat a kiherélt változatokkal, beszereztem hát a legújabbat. Ez abból a szempontból jó ötlet volt, mert rengeteg kiváló poénról maradtam volna le. Ugyanakkor rendkìvül zavaróak az áthúzott, számozott sorok, amik jelzik, hogy mik lettek kivágva a korábbi kiadásokban. Valójában nem is csodálom, hogy kihúzták azokat, amiket… S azt is hogy Mórát nem csukták le ezért annak idején, családostul…
E fantasztikus mű nem csak Hannibált, hanem bennem is feltámasztott egy nyugtalanìtó gondolatot, hogy vajon Móra többi művével mi a helyzet? Azokat ugyan mennyire szabták meg, hogy a kornak megfelelően se az akkori politikusaink, se a szovjet testvéreink önérzetébe ne tiporjonak bele?
Utoljára a rendszerváltás előtt jelent meg életműsorozata a Szépirodalmi kiadónál. Legfőbb ideje volna már a Móra életmű felülvizsgálatnak, s újrakiadásnak. Cenzúrázatlanul.
Valamint annak is ideje lenne, hogy egyik legértékesebb ìrónk ne csak a Kincskereső kisködmön okozta fanyalgások miatt legyen közismert. Igazán megérdemelné.
Szerk.: Megvettem a legújabb, 2022-es Európa kiadást. Gyönyörű, jó kézbe venni, és nincs benne áthúzogatva a szöveg. Csak a tiszta, színarany eredeti regény. Ez már sokkal alkalmasabb „belemerülős” olvasásra, míg az Argumentumos inkább arra volt jó, hogy dühöngjek a cenzúrán. :)

Kávé_könyv_katedra>!
Móra Ferenc: Hannibál feltámasztása

A regényről ezt írja Supka Gézának Móra: „Azt hiszem, a legnevettetőbb és legszívfájdítóbb magyar szatírát vasaltad ki belőlem.” Tökéletes jellemzés! Valóban egyszerre sírunk és egyszerre nevetünk a sorokon. Móra könyve ebben is fenomenális!
https://kavekonyvkatedra.blogspot.com/2022/08/mora-fere…

Gulo_gulo>!
Móra Ferenc: Hannibál feltámasztása

Becsszóra ez a cím az én példányomon és nem az, amit sokan értékeltek. Az enyém, amennyire meg tudom ítélni, nem az eredeti, de kevésbé cenzúrázott, mint némely kiadások. A mű olyan ironikus, hogy az még nekem is néha fáj, egyébként nagyon jó és ajánlom mindenkinek, akinek nem füllik foga hosszabb Móra-műhöz, de még is kíváncsi a mesterre.

inferior >!
Móra Ferenc: Hannibál feltámasztása

Számomra roppant tanulságos olvasmány volt az Argentum kiadó gondozásában megjelentetett kötet. Amellett, hogy végre bemutatja a kisregény eredeti, csonkítatlan szövegét, áthúzásokkal jelzi mely szavakat, mondatokat ítélt az 1949-ben buzgólkodó cenzor a népi demokrácia szellemiségével összeférhetetlennek. Aki Sós Endre néven a Magyar Nemzet szerkesztőségében lelkesen avagy lelketlenül abszolválta azt a kitüntető feladatot, hogy Móra szövegét darabos fejszecsapások után beillessze az élenjáró szocialista irodalom örvendetesen gyarapodó corpusába. Ám nem csupán elvett, de tett is hozzá a derék lektor, gondosan kiigazítva Móra nyelvi, stílusbeli botladozásait. És ahol ez szükségesnek bizonyult, csalhatatlan érzékkel a helyes ideológia nézőpontra hangolta át a szereplők egyes kijelentéseit. Mindezek lábjegyzet formájában akkurátusan végigkövethetők a könyv oldalain. Az 1949 után megjelenő további kiadások híven őrizve a haladás lángját változatlanul ebben az álruhás formában jelentek meg, de 1989-et követően is csekély 15 évbe tellett a vesztegzár feloldása. Időközben azért történt egy nevezetes esemény a mondanivalójából gyalázatosan kiforgatott regénnyel. Az a megtiszteltetés érte, hogy „Hannibál tanár úr” címen Fábri Zoltán filmet forgatott belőle, amit 1956-ban mutattak be. A friss olvasmányélménytől inspirálva megnéztem a filmet, ami számomra kisebb agyi katasztrófával ért fel. Nyomaiban sem emlékeztet a regényre, jóformán csak a 'Hannibál' szó ill. a róla írt tanulmány köti össze őket. Azt lehetne gondolni, a Sós-féle hentesmunka után már nem jöhetett rosszabb, de a forgatókönyvíró hármasfogat (Fábri Zoltán, Gyenes István, Szász Péter) nagyon kitett magáért. A filmről ordít, hogy egyetlen célja a Horthy-korszak minél erőteljesebb démonizálása. Ennek érdekében a fiatal, talpraesett, a Töhötömista képviselőt leiskolázó klasszika-filológia tanárból kreáltak egy 50-es éveiben járó, többszörösen megalázott figurát, Nyúl Bélát a Mókus (éppencsak nem Futrinka) utcából, akit végül az óbudai amfiteátrumban halálba hajszol a felheccelt csőcselék. Csak zárójelben: teljesen életszerűtlen, hogy a nagygyűlés hallgatósága a szónokkal együtt körben az amfiteátrum peremén szorong, míg a biliárdasztal simaságú, focipályányi aréna üresen tátong. Persze ennek egyetlen oka, hogy Nyúl Bélának legyen hová látványosan, egy szem egyedül bevonulnia és kiállnia fasiszta terrorral szemben. Fábri mozijának cselekménye a gimnáziumban kezdődik, ahová a regénybeli történetszál a könyv felénél jut el. Abból ami addig történt, a filmben semmi nem jelenik meg. Móra fél karját Oroszországban hagyott hőse friss házasként, szegényes körülmények között szűkölködve él fiatal, orosz(!) feleségével. Ezzel szemben filmbéli alteregójának tűrhető anyagi körülmények, magyar feleség és négy gyerek jutnak. Móra sziporkázó humorának a pernyéje sem maradt, kapunk helyette mulattatásul szertártűzből kimentett pávát, meg egy kikapós vendéglősnét a két szeretőjével (a férje csak ráadás). A könyvben persze ezeknek nyoma sincs.
Az alkotók propagandisztikus buzgalma odáig fajult, hogy a regényből nagy ritkán átvett egyes helyzetek ideológiai átigazítására vetemedtek. Jó példa erre a lekvároskenyeres epizód. Móra leírása szerint az éhes tanár Deak Ferenc szobra mellé telepedve előveszi a felesége csomagolta elemózsiát, amiről kiderül, hogy „kutyanyaki dzsem”-mel megkent kenyérszeletek. A nem túlságosan ízletes ellátmányt hősünk megpróbálja feldobni a Deák szobor ölébe azzal a gondolattal, hogy majd onnan a madarak elfogyasztják. Fábri és csapata elborzadhatott ettől az eretnek ötlettől: méghogy az osztrák burzsoázia ellen küzdő nemzet prókátorával történjen meg ez a ragacsos blaszfémia. Jóval alkalmasabb erre a népnyúzó, jobbágyvérszívó Werbőczi, így Nyúl Béla az ő ormótlan emlékművére katapultálja a lekváros kenyér egy darabját. De a maradék sem megy veszendőbe, hiszen egy éhező munkanélküli kapja meg az eljövendő szocialista társadalmi szolidaritás jegyében.
Egyes széplelkek még manapság is Fábri mesteri húzásáról áradoznak, amivel „…egyszerre nyújtja a fasizmus fajgyűlöletének és a Rákosi-rendszer személyi kultuszának könyörtelen szatíráját.”spoiler Ha ez így volna, a „Hannibál tanár úr”-at nem vetítették volna 1956-ban és pláne nem a forradalom után közvetlenül újra 1957-ben, miután elnyerte a Karlovy Vary Filmfesztivál fődíját. Ha valami a Rákosi-rendszer szatírája, akkor a Bacsó Péter által 1969-ben rendezett „A tanú” című film valóban az, amit nagyon jól mutat, hogy elkészülte után rögtön betiltottak és csak 1979-ben mutatták be.
Végezetül, akit Móra mondanivalójára érdekel, forgassa élvezettel az eredeti kisregény lapjait és legfeljebb csak azután nézze meg az író szellemiségét, antibolsevista nézeteit szemérmetlenül kiforgató és meghamisító, hazugságoktól hemzsegő szocialista propagandafilmet.

ÁrnyékVirág P>!
Móra Ferenc: Hannibál feltámasztása

Bár nekem csak a cenzúrázott változat jutott, még így is kellemes reveláció volt, hogy Mórának milyen jó humora van :)

berto49>!
Móra Ferenc: Hannibál feltámasztása

A magyar könyvkiadás szégyene, hogy a kisregény teljes – csonkítatlan – szövege csak évtizedekkel a megírása után kerülhetett az olvasók elé. Pedig ezalatt volt egy alapos társadalmi és politikai rendszerváltozás is. Bár ebben a Móra szatírában minden irányzat bőségesen megkapja a magáét, éppen ez volt az oka az „eltüntetésének”. Ugyanakkor annak is lehet örülni, hogy a meghamisított változat ’45 után megjelent, mert az ösztönözte Fábri Zoltánt a „Hannibál tanár úr” megrendezésére, amely nemcsak a rendező legjobb filmjei közé tartozik, hanem még ma is a magyar filmművészet egyik csúcsteljesítménye.

Biene_Maja>!
Móra Ferenc: Hannibál feltámasztása

Keserédes, néhol savanyú. Móráról eddig A cinege cipője és az a bizonyos könyvkiadó jutott eszembe. Eddig.
Gyönyörű a szerelmi szál, a humor a legjobb fajta „okos humor”, a mondanivaló egyetemes.
Fél csillagot vonok le azért, mert a negatív oldalt szélsőségesen ostobának, együgyűnek mutatja és nem csak az embereket, hanem a számukra értékes dolgokat is. Nekem ide hiányzott néhány szín, többféle nézőpont. Lehet, hogy ő így élte meg, nekem viszont ettől egy kicsit életidegen lett a cselekmény, meseszerű az összecsapás. Talán éppen ezt akarta?
Olyan gyorsan befaltam, hogy elfelejtettem idézni belőle.

HPeter>!
Móra Ferenc: Hannibál feltámasztása

Utoljára talán csak Mikszáth Kálmán munkáin kacagtam ekkorákat. Nagyon jó kisregény, bár nem erre számítottam.
A filmet még nem láttam, de nemrég megnéztem a színházi adaptációját a kaposvári Csiky Gergely Színházban, és annyira másra számítottam, hogy ez gyakran elvonta a figyelmemet olvasás közben. Talán csak emiatt nem tudtam 5 teljes csillagot adni, bár igaz, több drámaibb ellentéttel Móra műve nem lenne ilyen jól sikerült szatirikus regény, és kár lenne érte.


Népszerű idézetek

cseri>!

Szelíd és udvarias ember vagyok, aki még a gyógynövény-kereskedő kandúrjának se azt mondom, hogy „sicc, te!”, hanem azt, hogy „cicuskám, nem lennél szíves más irányban orientálódni?”

102. oldal (Argumentum, 2004)

1 hozzászólás
Epilógus>!

A költők akkor is veszélyes élettársak, ha száz évvel ezelőtt meghaltak.

31. oldal (Szépirodalmi Könyvkiadó, 1981)

Kek P>!

se rossz gyerek, se csúnya virág nincs a világon

168. oldal, Marika ünneplőbe tétele

2 hozzászólás
Carmilla >!

Az ember addig él, amíg van valaki, aki emlegeti, s akkor nincs többé, amikor már a kakas se kukorékol utána.

144. oldal, Jegyzetek a rétről (Irodalmi, 1961)

Panelmacska>!

…aki betűk közt él, az éppen olyan magától értetődően intelligens, mint ahogy a molnár lisztes…

53. oldal (Tiszatáji Magvető, 1955)

cseri>!

Olyan bolond fajzat az ember, hogy minden baját elfelejti, ha megtudja, hogy lesz kire hagyni a szenvedéseit.

105. oldal (Argumentum, 2004)

Carmilla >!

[…] Az nagyon tetszik nekik, hogy a nagy úrral a szolgáit is eltemették, csak az a kár, hogy ez a szép szokás kiment a divatból. Milyen jó lenne, ha most a Wekerle kegyelmes úrral a végrehajtókat is eltemetnék.

180. oldal, Heverünk a gyöpszélen (Irodalmi, 1961)

Kapcsolódó szócikkek: szokás
Carmilla >!

A rómaiak nem ismerték a csókot. Már nem azt a kellemes ténykörülményt értem, amely vörös fonálként húzódik végig az emberiség történetén, hanem magát a szót. A latin úgy hívja a csókot, hogy „osculum”, „szájacska”.

52. oldal, Hannibál föltámasztása (Irodalmi, 1961)

Kapcsolódó szócikkek: csók
Carmilla >!

A gólya szent madár, s távoltartja a háztól a tűzveszedelmet. Aki a fészkét elpusztítja, azt szerencsétlenség éri.

147. oldal, Jegyzetek a rétről (Irodalmi, 1961)

Kapcsolódó szócikkek: gólya

Hasonló könyvek címkék alapján

Marosi Gyula: Motívumnak jó lesz
Moldova György: Tíz tucat
Fekete István: Ködös utak
Hajnóczy Péter: Hajnóczy Péter összegyűjtött írásai
Örkény István: „Rózsakiállítás”
Örkény István: Bevégzetlen ragozás
Mikszáth Kálmán: A szelistyei asszonyok és más elbeszélések
Gárdonyi Géza: Julcsa kútja
Schwajda György: Csoda
Bíró Kriszta: Jozefa