Eredetileg rókának hívták őkelmét. Ám róka korában annyi rossz fát tett a tűzre, hogy ismerte már mindenki, mint a rossz pénzt. Megváltoztatta hát a nevét: Csilicsali Csalavári Csalavér lett. Az úrias új név mögött persze ugyanaz a furfangos, minden hájjal megkent csínytevő rejtőzik. Róla és igen tisztelt családjáról, Csalavérné asszonyságról, Cselefendi úrfiról, Csalarózsi kisasszonyról meg a többiekről szól Móra Ferenc mindig újra olvasható mulatságos meseregénye. Reich Károly közkedvelt rajzaival jelenik meg Az én könyvtáram sorozatban.
Csilicsali Csalavári Csalavér 88 csillagozás

Eredeti megjelenés éve: 1912
Tagok ajánlása: 5 éves kortól
A következő kiadói sorozatokban jelent meg: „Az én könyvtáram” Móra · Minden gyermek könyve · Móra Ferenc művei - válogatás az ifjúság számára Ifjúsági · Móra Ferenc válogatott művei az ifjúságnak
Enciklopédia 3
Kedvencelte 6
Most olvassa 2
Várólistára tette 16
Kívánságlistára tette 5
Kölcsönkérné 1

Kiemelt értékelések


A könyvhöz járó könyvjelző szerint „a középkor francia és németalföldi irodalmának kedvelt műfaja volt a rókaeposz, amelyben a feudális udvari életet gúnyolta ki a szerző. A róka a hatalmasok eszén túljáró polgár jelképe volt.” Móra Ferenc pedig felújította a század elején a műfajt, egy, a jég hátán is megélő, önmagát is kifigurázó, csavaros eszű főhőst teremtve.
Biztos én vagyok túlságosan 20-21. századi esetleg humort nem ismerő, karót nyelt nőszemély ezekhez a történetekhez, de borzalmas volt olvasni, hogy a morál nélküli róka és a családja végigzabálja az erdőt. Még ha csak a hatalmasokat tette volna lóvá…
3,5 csillag jár Reich Károly illusztrációiért, az ízes nyelvi bravúrokért, a versikékért és a fel-felcsillanó humorért, egyébiránt ahogy mások is írják, ez valódi, mesébe oltott horror, nem adnám gyerek kezébe a könyvet.


Csalódás. Móra humora, hasonlatai, metaforái most is nagyon kedvemre valóak, de a téma, az nem. Most már értem, miért maradt ki gyerekkoromból ez a mesekötet. (Valószínűleg néhány oldal után abbahagytam, és igyekeztem elfelejteni.) Értem és, hogy róka, meg ragadozó, meg aki nem életrevaló, azért nem kár, de azért ezt mesébe ilyen nyilvánvalóvá tenni… Felnőtten persze látom már a „mögöttes tartalmat” is, de ez nem vigasz a számomra viszolyogtató történetek olvasásakor.


Gyerekhorror… A Csilicsali család felzabálja az erdő állatait. A ravaszdiak nem kímélik a náluk gyengébb és ügyefogyottabb négy és kétlábú társaikat. Így aztán a Vuk után most umszimpatikus rókákról olvashatunk. Nem igazán tetszett a könyv, a sok horror ellenére kissé unatkoztam rajta, de lehet, hogy e gyerekeknek bejön.


Szeretem az író meséit. Jó volt visszamenni a gyermekkoromba, amikor a mesék a kezembe került. Imádtam a Csalavári rókák életébe való bepillantást. Imádni való volt a két rókakölyök. Tisztára, mintha igazi gyerekek lennének. Tényleg ravasz a róka, minden honnan kivágja magát.


Én ezt a könyvet nem adnám gyerekek kezébe, legalábbis az én érzékeny lánykáim végigbömbölnék az egészet. Minden oldalon valami kis állat halálát olvasni elég megterhelő. Nem az a gond, hogy felfalják őket, oké, ragadozó a főszereplő, hanem hogy tök naivak az áldozatok, bíznak a rókákban, hisznek nekik, viszik oda a gyermekeiket is. És a rókacsalád is borzalmas, egymást becsapják, cserbenhagyják, ütik-verik. Meg a rajzok! Reich Károly tündéri, bociszemű kisnyulai, amit éppen nyakon csípik őket, megrázó, na. Nem jó olvasni és nézni.
Hiába, hogy szép nyelven íródott, meg vicces is, igazi mórás humor, apró mulatságos megjegyzések, ötletteliek a történetek, ez mégsem egy jó kötet. Szerintem nem is könyv alakba tervezhette őket a szerző, hanem valami újságban folytatásokban. Heti egy felfalás még mindig kezelhetőbb, mint így ömlesztve ez a sok borzalom.


Esti mese gyerekeknek, avagy a sorozatgyilkos róka és családjának igaz története :D.
Szerettem minden sorát. Persze, tudom, a gyilkosság bűn, és mint ilyen elítélendő.. De akkor is. Ha egy vadon élő állat, akinek túl kell élnie, ennyire … buta … akkor az meg is érdemli sorsát.
A korábbi kritikákat olvasva sokan elítélik Csalavéréket, pedig ők csak azt teszik, amit tenniük kell. A cél a túlélés. A világ pedig kegyetlen. Szerintem erre készít fel ez a mesekönyv.


Egyik nagy kedvenc az egész családban. Móra stílusa még élvezhetőbbé teszi az amúgy is csavaros és vicces eseményeket. Ami nagy ledöbbenést okozott a sok haláleset benne; a Csalavári család az erdő tömeggyilkosa. Igen, tisztában vagyok vele, hogy a róka ragadozó, DE ha emberi tulajdonságokkal ruházod fel az állatot, akkor ez a természetes cselekedet teljesen beteggé válik. Ezért nem öt csillagos, mert néhány rész így elképzelve elég durva volt spoiler. Ettől eltekintve nagyon szórakoztató volt :D


Mind megette.
Ha egy mondatban kéne összefoglalom a történteket a mesekönyvben ez az egy tökéletesen leírná. Gyerekkoromban kimarad ez a mese és nem is bánom, szegény állatkák pórul jártak.
Móra stílusa és a történet vezetés viszont nagyon jó, Csalavér apó kebléle ölel mindenkit és olyan nagy a szíve, mint a gyomra. Azért elég brutális volt, de a megfogalmazás miatt az éle tompult.


Ennek az olvasásnak története van.
Idén nyáron Szegeden jártam, ahol meglátogattam a Tisza parti, felújított Móra Ferenc Múzeumot. Az épületen belül van egy interaktív Móra kiállítás, amely számomra minden idők legemlékezetesebb attraktív bemutatója. Ahogy mozgatjuk, minden forog, pörög, világít, zenél és mesél. Van ahol kukucskálni kell és van ahol csak ülni, nézni és hallgatni.
No, itt egy csigalépcsőt megmászva kukkantottam be valahová, ahol több három dimenziós kép eleveníti meg Csili-csali Csalavér világát.
Mese?
Egy csudát!
Amint az ott dolgozó, bemutatót tartó hölgy elmondta, mindenki mesének hiszi a furmányos róka kalandjait, de egyáltalán nem azok. Véresen komoly felnőtt mese és úgy is kell olvasni.
Felcsigázódtam.
Sajna, az ajándék boltban ebből a könyvből egy sem volt, de az igényt elraktároztam a fejemben és minap, mikor az Astoriánál lévő Könyvudvarba jártam, elém villant, ni-ni, hisz itt rengeteg az antikvárium. És lám, az elsőben sikerrel jártam.
Különös könyv, mert tiszta ármány és csalfaság az egész. Róka úr és becses családja kiadja magát mindennek és tényleg a holdat is lehazudozzák az égről, csak hogy az egész erdő apraját és nagyját felzabálhassák.
Hogy mennyi ebben a társadalomkritika, megvallom, szerintem kevés. De emberi mértékkel ráismerhető jó néhány típusra és karakterre a mindennapokból.
A nyelvezet zseniális, de hát ez Móra, ezen ne csodálkozzunk!
Nem egyszerű a könyvet behatárolni, de ha mese is, nem tudom, hány éves kortól merném a gyermekem kezébe adni. Mert ami a lapokon folyik az szépirodalmi tömegmészárlás.
Népszerű idézetek




Útközben találkoztak a kis rókafiúval. Ott guggolt a patakparton a víz fölé hajolva. De úgy meg volt dagadva, mint a duda, alig ismertek rá.
– Hát te mit lopod itt a napot? – förmedt rá Csalavér.
– Halászok – kapta föl a fejét a vízből Cselefendi.
– Halászol? – bámult el Csalavér. – Hát aztán, hogy halászol?
– Leiszom a halakról a patakot – szuszogta a rókafiú.
96. oldal ( Móra Könyvkiadó ,1983)




– Most csak udvari gyászt tartok szegény Sas bácsiért.
– Udvari gyászt?
– No igen, szomorúságomban fekete varjút eszem a Sas bácsi emlékezetére.
78. oldal




Másnap reggel éppen az ebéd felűl tanakodott Csalavér apó Csalavér anyóval, mikor nagy-lelkendezve közéjük ugrott Csalarózsika:
– Apó, szól a telefon!
– Ráér, hadd szóljon, – förmedt rá mérgesen Csalavér. Csalarózsika kotródott kifelé sebesen, tudta, hogy mikor apó haragszik, akkor nem lehet vele bolondozni, mert ő olyankor nagyon csattanósan beszélget.
Szól a telefon




Jaj, apó, de csinos kis tarsoly, ugyan mit tartogatsz benne? – szimatolták a lurkók.
– Ebben hordom Üvöltő hercegnek az eszét – vigyorgott az udvari főészhordozó.
A két gyerek kinyitotta a tarsolyt, és elpittyesztette a száját.
– Hiszen nincs ebben semmi se.
– Mondom, hogy az Üvöltő herceg esze van benne – hunyorított Csalavér.
66. oldal ( Móra Könyvkiadó, 1983)




Nem telt bele egy csirke-megkoppasztásnyi idő, hogy Csalavér koma felkészülődött a nagy útra. Annyiból állt az egész készület, hogy levetette a csizmát a lábáról.
– Törvénybe megyek, – magyarázta Csalavér anyónak, – oda pedig legjobb mezítláb menni. Mert mezítláb könnyebb lesz elszaladni, mint csizmában.
A koma-bácsika
Ezt a könyvet itt említik
Hasonló könyvek címkék alapján
- Rigó Béla: Vuk 95% ·
Összehasonlítás - Vázsonyi Endre: Fortélyos mester királysága 95% ·
Összehasonlítás - Fésűs Éva: A furfangos nyuszi 94% ·
Összehasonlítás - Bosnyák Viktória: Ezt nevezem 93% ·
Összehasonlítás - Jean de La Fontaine – Juhász Magda: A róka és a holló 88% ·
Összehasonlítás - Nógrádi Gábor: Kengu elrablása 84% ·
Összehasonlítás - Lázár Ervin: A Hétfejű Tündér 92% ·
Összehasonlítás - Benedek Elek: Székely Tündérország 88% ·
Összehasonlítás - Fazekas Mihály: Lúdas Matyi 84% ·
Összehasonlítás - Sebők Zsigmond: Dörmögő Dömötör és a labdarúgók 75% ·
Összehasonlítás