Aranykoporsó 377 csillagozás

Móra Ferenc: Aranykoporsó Móra Ferenc: Aranykoporsó Móra Ferenc: Aranykoporsó Móra Ferenc: Aranykoporsó Móra Ferenc: Aranykoporsó Móra Ferenc: Aranykoporsó Móra Ferenc: Aranykoporsó Móra Ferenc: Aranykoporsó Móra Ferenc: Aranykoporsó Móra Ferenc: Aranykoporsó Móra Ferenc: Aranykoporsó Móra Ferenc: Aranykoporsó Móra Ferenc: Aranykoporsó Móra Ferenc: Aranykoporsó Móra Ferenc: Aranykoporsó Móra Ferenc: Aranykoporsó Móra Ferenc: Aranykoporsó Móra Ferenc: Aranykoporsó Móra Ferenc: Aranykoporsó Móra Ferenc: Aranykoporsó Móra Ferenc: Aranykoporsó Móra Ferenc: Aranykoporsó Móra Ferenc: Aranykoporsó Móra Ferenc: Aranykoporsó Móra Ferenc: Aranykoporsó Móra Ferenc: Aranykoporsó Móra Ferenc: Aranykoporsó Móra Ferenc: Aranykoporsó Móra Ferenc: Aranykoporsó Móra Ferenc: Aranykoporsó Móra Ferenc: Aranykoporsó Móra Ferenc: Aranykoporsó Móra Ferenc: Aranykoporsó Móra Ferenc: Aranykoporsó Móra Ferenc: Aranykoporsó

A nagy katonacsászár Diocletianus idejében játszódik ez a remekül megírt történelmi regény, Móra egyik legsikeresebb, legnépszerűbb alkotása. Az utolsó keresztényüldözések és a római birodalom dekandeciájának korában vagyunk: tanúi leszünk régi és új harcának, a rabszolgatartó erkölcs és a keresztényi humanizmus összeütközésének. A nagy körkép központi alakja egy fiatal pár, az ő finom eszközökkel elmesélt szerelmi történetük alkotja a mű cselekményének fő vonalát, de körülöttük ott lüktet az egész óriási birodalom élete. A császári palotától a társadalom perifériáján tengődő nincstelenek viskójáig mindenhová betekinthetünk – vezetőnk egy nagy író, aki egyben az ókor tudósa is. A kötet végén valóságos kis lexikon segíti elő a történelmi mitológiai és filológiai utalásokban gazdag mű megértését.

Eredeti megjelenés éve: 1932

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Életreszóló olvasmányok, Európa Diákkönyvtár, Talentum diákkönyvtár, Diákkönyvtár, A magyar próza klasszikusai, A magyar próza klasszikusai, Magyar Klasszikusok, Kincses Könyvek

>!
Adamo Books, 2016
ISBN: 9789633879160
>!
Adamo Books, 2016
ISBN: 9789633879177
>!
Titis, 2015
ISBN: 9786155157301 · Felolvasta: Szilágyi Tibor

38 további kiadás


Enciklopédia 11

Szereplők népszerűség szerint

Epiktétosz · filozófus


Kedvencelte 98

Most olvassa 19

Várólistára tette 230

Kívánságlistára tette 50


Kiemelt értékelések

Bla I>!
Móra Ferenc: Aranykoporsó

Szeretem a régi korok történeteit, különösen a rómaiakat. Móra regénye kitűnő, majd' vetekszik a Quo Vadis-szal. Politika és szerelem egy hanyatló birodalomban, mely még küzd az egyre erősödő kereszténység ellen. Állítólag Móra jelképesen a hanyatló Habsburg birodalom s a magyar szabadságharc jelképeként írta a regényt. Jó történet, de mégsem futott be oly sikeres pályát számos nyelvre való lefordítása ellenére, mint Sienkiewicz regénye. Valahogy kisebbnek érzem a drámai erejét….
Révai – 1935

1 hozzászólás
SteelCurtain>!
Móra Ferenc: Aranykoporsó

Meglehetősen vegyes. Már az összetétel is kissé bizarr: szerelmi történet és történelmi regény, bőven megöntözve tömény keresztény propagandával. A regény romantikus része egy kissé hihetetlen, de egyébként kiválóan megírt és szerethető. A történelmi részével sincs nagyobb baj, míg a kereszténység nem kerül szóba. Nem hinném, hogy Móra tudatosan ferdítette volna el a tényeket, de a regény az utolsó római keresztényüldözésre van kihegyezve, amit a keresztény hagyományok a legvéresebbnek tekintenek a római birodalom történetében. Egykorú semleges feljegyzések azonban ezt egyáltalán nem támasztják alá. Sajnálatos, hogy Móra nagyvonalúan mellőzte az igazolható tényeket, s kritikátlanul a keresztény legendárium hatásvadász elemeit használta fel. Tagadhatatlan, hogy valóban volt keresztényüldözés, aminek voltak halálos áldozatai is, ám ezek messze eltörpülnek a legendák számai mellett. Korrekt keretek között is hatásosan meg lehetett volna írni ezt a regényt. Különösen felmérgelt az a történet, ahol a szerző, s a kegyes keresztény propagandisták követendő példaképnek állítják elénk az asszonyt, akit családostul máglyahalálra ítéltek. spoiler Mert ő a jó keresztény! Nem minősítem, csak megjegyzem, hogy számomra normális erkölcsi érzékű ember az, aki az ellensége gyermekével sem cselekszik ilyet, nemhogy a sajátjával. Hiába tálalja Móra mindezt bravúrosan magas színvonalon, nem tudok lelkesedni a mártírbizniszt új köntösben csúcsra járató keresztény agit-prop-on.

3 hozzászólás
Roszka >!
Móra Ferenc: Aranykoporsó

Sosem voltam nagy Móra rajongó, most sem lettem az. Nekem ez a történet csupa fájdalom, a vége szintén. Sok érdekes dologról ír, a kereszténység mártírjairól, a zsidókról, a római birodalom kezdődő alkonyáról. Egy idősödő házaspár nagy fájdalmáról, majd még nagyobb öröméről, és végül egy nagy szerelemről. De mind szomorú véget ér. A lelkemet marcangolja.

4 hozzászólás
cseri P>!
Móra Ferenc: Aranykoporsó

Politika, hit, szerelem, vér, végzet, vigasztalás. Ez a hat szó, egy-egy városnévvel párosítva alkotja a könyv hat fejezetcímét – ebben a hat szóban benne van dióhéjban az egész regény.

Politika. Az Aranykoporsó történelmi regény, a Római Birodalom egy kevéssé ismert korszakában játszódik, 300 körül, egy hatalmas birodalomban, amelyet egyedül már szinte képtelenség uralni… épp ezért hívja életre Diocletianus császár a tetrarchiát: három társcsászárt vesz maga mellé, és felosztja közöttük az országát. Ahogy azt sejthető, csak idő kérdése, hogy az uralkodók egymás ellen forduljanak… de amíg ők intrikálnak, mi bejárjuk a birodalmat Antiochiától Alexandrián át Rómáig. Minden fejezet más-más helyszínen játszódik, Móra pedig bámulatos hangulatteremtő erővel festi elénk a császári palotákat, a divatos fürdőhelyet, a nyüzsgő fővárost egyaránt.

Hit. Teljes a káosz: a birodalom lakói hivatalosan még a régi isteneknek tartoznak tisztelettel, de már sokakhoz eljut az evangélium, tömegével keresztelkednek meg az emberek.

Szerelem. Két sors fonódik össze a regény lapjain: Quintiporé, a császár rabszolgájáé, akinek „a bölcsőjébe titkot rejtettek” és az aranyfényű Titanilláé, az egyik uralkodó, Galerius lányáé. Mindkettejüknek más sorsot szántak azonban, így ez a szerelem titkos… és megindítóan gyönyörű.

Vér. Diocletianus volt az utolsó császár, aki üldözte a keresztényeket, pár év, és az egyre inkább tért hódító kereszténység hivatalos vallás lesz a birodalomban. Addig azonban még sok mártír vére elfolyik.

Végzet. Egy végzetes, tiltott szerelem és egy végzetes, elhibázottnak bizonyuló politikai döntés mindent magával sodor… katartikus.

És végül vigasztalás. Szükségünk is van rá, hiszen egy korszak alkonyáról és egy tragikus sorsú szerelmespárról olvastunk…

Mórától talán szokatlan témájú, de hozzá méltóan gyönyörű nyelvezetű regény, nekem kedvencem.

8 hozzászólás
Bazil P>!
Móra Ferenc: Aranykoporsó

A könyvet olvasva, vagy a témáját tekintve óhatatlanul is a Quo Vadis merül föl, mint összehasonlítási alap.
Sienkiewicz regénye azonban sokkal könnyebben adja meg magát az egyszeri olvasó számára – bár tizenéve olvastam, de jól emlékszem, hogy egy pár napos kórházi tartózkodás során abszolváltam, de nem azért, mert jobb dolgom nem lévén, nem volt más szórakozási lehetőségem. Olvastatta magát, pedig jó régen játszódik, és a mához nem sok kapcsolódási pontja van. Hacsak az emberi érzéseket nem vesszük közös pontnak, az emberi gyarlóságot, a hatalomvágyat, az ókori világ mindennapjaiban lejátszódó ezernyi csodát és emberi tragédiát. Jut eszembe: a szerelem! Persze, hogy is feledhettem el, hisz ez a fő téma, ami közös a két regényben, persze más formában és más végkifejlettel. A kereszténység hajnalán játszódó történet is hasonló persze, de míg a Quo Vadis a világirodalom és a nagyvilág remeke, Móra írása nagyrészt megmaradt nekünk, magyaroknak. És ez jól is van így.
Az Aranykoporsó nehezebb dió volt számomra, jóval több energia kellett a feltöréséhez. Ez nagyrészt a rengeteg latin, görög, etcetera kifejezésnek köszönhető, aminek megfejtését legkevésbé sem olvasóbarát módon a könyv végén dugták el, és egy idő után terhes volt lapozgatni és keresgetni. Ha valamikor újraolvasom, az biztos, hogy keresek egy olyan kiadást, ami lábjegyzeteli a lábjegyzetelni valókat.
Stabil négy csillagra lőttem be, de a vége, az utolsó hatvan oldal akkorát ütött… – libabőr és társaik; mikor megértettem végre, hová is fut ki itt a játék, (spoiler), a kereszténység és a római istenek huzavonája, vallási kérdések, császári sorsok, a történelem csordogálása…
A vége katartikus olvasmányélmény, a közbül lévő dolgok lehettek volna kicsit feszesebbek. De a nyelvezete így is egy csoda. Kicsit újra felfedeztem magamnak Mórát!
Szóval nem rossz évkezdet, azt hiszem.
Hitükben ténfergőknek, hitükben biztosaknak, ateistáknak, ingadozóknak, útjukat keresőknek, (ki maradt ki?), vagy csak egyszerűen azoknak, akik egy klasszikusra vágynak – ajánlom szeretettel!

2 hozzászólás
mandris>!
Móra Ferenc: Aranykoporsó

Bár a regény méltán klasszikus, mégis nem volt olyan biztos, hogy végül 5 csillagot adok rá, mivel a 3. könyv környékén elkezdtem kissé unni, de aztán újra felkeltette az érdeklődésemet, így a végére ismét feltétlen híve lettem.
De azért a legjobban az első két könyv tetszett belőle (vélhetően szakmai ártalomból is). Az első könyvek különösen élveztem. Megismerjük belőle a Római Birodalom felépítését, összetételét, hatalmi viszonyait a Diocletianus által bevezetett tetrarchia idején. Ugyanakkor a rendszer bemutatásakor végig az motoszkált a fejemben, hogy ez nem a Római Birodalomról szól. És, ha hinni lehet a magyarázatoknak, valóban nem (csak): Móra ebben a formában írt a Habsburg Birodalomról, Ferenc Józsefről és az ő viszonyáról a magyar szabadságharchoz. De ha a regény később íródott volna, sok szempontból akár a Kádár-korszakról is szólhatott volna.
De történelmi regényként is nagyon jól megállja a helyét. A birodalomban elterjedt a kereszténység, kezdetben a föld alatt, majd kezdett kilépni az árnyékból, egyre többen lettek keresztények. A regény nagyon jól bemutatja a császár és mások kereszténységhez való viszonyát: spoiler
Mint mondtam, a szerelem könyvénél a regény kezdett engem elveszíteni, engem valahogy nem kötött le kellően ez a cselekményszál, nem bántam volna, ha továbbra is a társadalmi, politikai változások bemutatása a hangsúlyosabb, de végül mégis kitartottam, és azt el kell ismernem, hogy jól illeszkedett ez a szál is a regény egészébe, és kétségtelenül szimpatikusak az érintettek, így annak ellenére, hogy esetleg nem köt le teljesen az évődésük, mégiscsak azt vettem észre magamon, hogy szurkolok a boldog végkifejletért. spoiler

gabiica P>!
Móra Ferenc: Aranykoporsó

Nehéz olvasmány, nagyon sokrétű, de mégis megnyerő.
Félek hasonló témájú könvyeket a kezembe venni, mert többször csalódtam már, ezúttal azonban nem kellett. Érdekes és szerintem képes fenntartani az olvasó érdeklődését, ha egy kicsit is elmerül benne. Minden megvan benne, ami egy igazán jó történelmi regényhez szükséges.

Agatha_Emrys>!
Móra Ferenc: Aranykoporsó

Nem gyakran fordul elő, hogy úgy kezdek bele egy könyvbe, hogy tényleg semmit sem tudok róla, még a fülszövegét sem olvasom el. Emiatt a címből kiindulva egy Attiláról, a hun fejedelemről szóló történetre számítottam, de ehelyett a magyar Quo Vadis-t kaptam.
Nem bántam meg.

A regény Diocletianus császár uralkodásának végnapjaiban játszódik, és bár a kereszténység térnyerése folytatódik, messze nem ez áll a mű középpontjában.
Móra bemutatja a császári rendszer nemműködését, a régi istenek hanyatlása és az új között csapongó embereket, a szülői és uralkodói kötelezettségei közt őrlődő öreg császárt és egy alapjából lehetetlenségre ítélt bimbódzó szerelmet.

Bevallom, nekem az Aranykoporsó jobban elnyerte a tetszésemet, mint lengyel társa.

Tetszett, hogy Móra mennyire emberien ábrázolta szereplőit, azok minden vágyával és belső vívódásával együtt. A császár személyét is közelebb hozza az olvasókhoz, valamint jó magyarázatot ad azon döntésére, amit mi már a történelemből ismerhetünk. spoiler
A szerelmi szál sem kezdett el csöpögni vagy vált pátoszossá, ami a Quo Vadis-ban annyira fárasztott.

Látszik, hogy a szerző értette amiről írt, engem megfogott az ókori hangulat, még ha éreztem is a Római, -és a Habsburg Birodalom hanyatlása közti összefüggéseket.

A mű egyébként 1932-ben lett kiadva, jóval a Második Világháború előtt, még is…

„Amint botorság volna azt állítani, hogy a fekete szemű emberek – én is az vagyok – mind rosszak, és a kék szeműek mind jók, úgy nem lehet különbséget tenni az emberek közt, a hitük színe szerint se.”

ppeva P>!
Móra Ferenc: Aranykoporsó

A régész, a történész, a múzeumigazgató, az író és a romantikus összefogott, és írtak egy kiváló könyvet, egy fordulatos, történelemben és romantikában gazdag történelmi regényt. Számomra ezzel a könyvvel megtörtént Móra teljes rehabilitációja. :)

4 hozzászólás
ptagi P>!
Móra Ferenc: Aranykoporsó

Gyönyörű történet!
Az elején kicsit nehéz volt eligazodni a császárok és hozzátartozóik között. Viszont bravúros a megoldás, miszerint rögtön egy iskolai órára pillanthatunk be, ahol éppen a felsőbbségek hivatalos megszólítását tanulják. Ez jó útmutató az egész könyvre, vagy legalábbis addig, amíg belerázódik az ember.

A történetvezetésben egy picit zavart, hogy hirtelen ugrándozott térben-időben, de megbocsátottam azért, mert mindig az izgalom tetőfokán vágta el a szálat az író, így fenntartva a feszültséget a feloldozásig, vagy a következő fordulatig.

Nem tehetem, hogy nem szólok a keresztyén-kérdésről. Őszintén, nem hittem, hogy ilyen módon lesz a történet kulcsa. De megvan a feloldozás a végén, és ez jó.
Amúgy pedig döbbenetes, micsoda elszántsággal üldözték az „istenteleneket”, anélkül, hogy konkrét ismeretük lett volna az „új istenről”. De még inkább döbbenetes, mit ki nem álltak, sőt önként jelentkeztek a keresztyének olyan kínokra, amelyeknek most a gondolata is rémisztő. Vajon ha ma (holnap?! lehet….) üldöznék a keresztyéneket, ki adná fel saját magát csak azért, hogy dicsőséges mártírhalált halhasson? Egyáltalán… azt hiszem, megrostálná sorainkat, ha élet-halál kérdése lenne a hitvallás. Ez pedig végtelenül szomorúvá tett, ahányszor csak bevillant ez a párhuzam.

A szerelmi szál viszont nagyon elvarázsolt! Két egymást szerető szív, akik a körülmények áldozatává válnak, de egymásért mégis képesek odaadni mindazt, amire lehetőségük van, és egy kicsit talán még többet is. …és mégis a Rómeó és Júlia a kötelező olvasmány?!

4 hozzászólás

Népszerű idézetek

ptagi P>!

Az ember nem azt szereti, akit akar, hanem akit tud.

V. Nikomédia vagy a végzet könyve - XXXVIII. fejezet

Kapcsolódó szócikkek: szeretet
mrumus>!

Köszönöm, hogy te vagy. Az órát köszönöm,
Amelyben fényül nyert e világtalan világ,
Köszönöm, hogy kezed kinyújtottad felém,
S árnyául elfogadtál sugárzó életednek…

III. Bajae, vagy a szerelem könyve, XXIII.

3 hozzászólás
cseri P>!

A ti isteneitek nem tudnak vigasztalni, mert nem tudnak szenvedni. Ők csak örülni tudnak, s mit adhat az öröm azoknak, akik szomorúak? Az én istenem az egész világot meg tudja vigasztalni, mert szenvedett az egész világért.

80. oldal (Magvető, 1968)

Kapcsolódó szócikkek: Isten
Francesco>!

Nem az a fájdalmas, ha az embernek forrásvízen kell élnie, hanem az, ha ugyanakkor az ő szeme láttára nála hitványabbak nektárt vedelnek.

70. oldal, VII. fejezet

Litauszki_Katalin>!

A hangok hamarább meghalnak, mint a színek és illatok, de sokkal tovább kísértenek.

V. fejezet

Kapcsolódó szócikkek: hang · illat · színek
nagy_csilla>!

… a mi életünk két fél dióhéj, amely akkor is egymáshoz tartozik, mikor már kiszáradóban van belőle az élet bele.

1 hozzászólás
thats_crazy>!

Tisztába jöhet az ember a saját lelkével? És ha nem, szabad akkor máséban vájkálni?

IV. Róma vagy a vér könyve - XXXVI. fejezet

cseri P>!

Ebben a korban majdnem annyi istene volt már a római birodalomnak, amennyi polgára. A napfényes Olümposz befogadta magába a barbárok ködös , néha komor isteneit, a régi halhatatlanok összekeveredtek az újakkal, és sorsuk körülbelül az lett, ami halandó alattvalóiké.

87. oldal (Magvető, 1968)

kicsibak P>!

Ezt addig mondogatta maga elé, hogy aztán álmában se tudott menekülni tőle. Csak az álom tette bátorrá és diadalmassá az ébrenlét józansága fölött.

329. oldal, XXXIII, III - Baiae vagy a szerelem könyve (Európa, 1999)

AeS P>!

Oldogatom, bontom remegő kezeimmel az este
Szépnevetésü babám tarka virágos övét,
Jaj nekem, Aphrodité! Ez volt beleszőve arannyal:
Csak te szeress! De ha látsz mással is élni, ne bánd!

179. oldal (Magvető, 1961)


Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Spiró György: Fogság
Popper Péter: Pilátus testamentuma
Kosztolányi Dezső: A véres költő
Mika Waltari: Az ország titka
Lewis Wallace: Ben Hur
Orczy Emma: Adjátok meg…
Dimitrij Szergejevics Mereskovszkij: Julianus Apostata
Révay József: A költő és a császár
Bárány Tamás: A bíró
Szalay Károly: Szerelem és halál Pompejiben