Ő ​és Az 19 csillagozás

Mónus Miklós: Ő és Az

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

A ​regény a Berili professzor által irányított tudományos kísérletről szól. A földiek hiába próbálnak kapcsolatot teremteni az Aquila-civilizáció lakóival a Sas-gépezet miatt, mely sorra eltéríti űrhajóikat, és veszélyezteti a felderítők életét. Így, hogy kiküszöböljék, egy emberi agyat kapcsolnak össze az űrhajóval. Az akció elindul. Az Agy kapcsolatot teremt a Gépaggyal, s logikai okfejtések, vitáik után tökéletes együttműködés alakul ki közöttük. Az Agy intuitív és különleges intelligenciája révén lassan ráébred, ő maga is Ember, hasonlatos azokhoz, akik a gépeket tervezték. Lassan elérnek küldetésük céljához, s a célbolygó lakói közül néhányan fel is szállnak az űrhajóra. Az olvasó számára már világos, az Agy csak később döbben rá, az eddigi út csak kísérlet volt, s a professzor úgy hiszi, eredménytelen, hiszen az Agy nem fejlődött, nem vette fel a kapcsolatot a Gépaggyal. A valóság azonban éppen ellenkező, az Agy munkája, hogy önmagát elrejtse, ugyanis annyira sikere volt,… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1984

>!
Népszava, Budapest, 1984
172 oldal · puhatáblás · ISBN: 9633220645 · Illusztrálta: Lengyel Gyula

Kedvencelte 5

Várólistára tette 8

Kívánságlistára tette 2


Kiemelt értékelések

String>!
Mónus Miklós: Ő és Az

Még kisgyerek koromban olvastam a könyvet és teljesen érthető módon (laikusok számára is) írta le és hasonlította össze számítógépes agy digitális működésének a lényegét és annak szigorú szabályokhoz kötött művelet-végrehajtását, szemben a bionikus aggyal, mely lassabban és nem mindig pontosan számol, de ugyanakkor képes ellentmondásokba ütközni a számítógépes aggyal, mindezt egy nagyon érdekes „értekezésben”. Számomra nagyon meghatározó könyv volt, bár tudnám, mikor olvastam, de nagyon fel tudta dobni az unalmas utazásaimat :)

Dshai>!
Mónus Miklós: Ő és Az

Nagyon sok évvel ezelőtt olvastam utoljára. De életem során már sokszor elolvastam. Most, amikor nem érek rá hosszabb könyvet olvasni az érettségik javítása miatt, újra elővettem. Még mindig jó könyv, pedig 1984 óta sokat változott a világ. Egy űrhajóban, a gépek fölé kell emelkednie egy emberi elmének, aki arról sem tud, hogy ember. Az agy és a gépagy kapcsolata, fejlődésük, hogyan tanulnak egymástól, ma is lebilincselő történet rövidsége ellenére is.

m6tika >!
Mónus Miklós: Ő és Az

Érdekes gondolatkísérletet talált ki a szerző, bár történetbe illeszteni kevésbé sikerült.


Népszerű idézetek

String>!

– Mi van akkor, ha az Ember mégsem biológiai szerkezet, s mégis ő helyezett téged az űrhajóba? – Kétségbeesett kérdé volt ez a Gépagytól.
– Képtelenség. Ha az Ember gép, úgy nem képes egy adott szinte összetettebb gondolkodásra. Pontosabban: eszébe sem juthat, hogy az ő szintjénél van magasabb szint is. Tehát ha az Ember gép, akkor feltétlenül van egy biológiai szerkezet, amelyik létrehozta, akárcsak ő téged.
– Akkor mi a fenének vagy te az űrhajóban?
– Csak egy oka lehet. Az Ember – vagy ha ő gép, akkor az őt létrehozó biológiai szerkezet – úgy gondolta, hogy önmagát az űrhajó részévé teszi. Ez az önmaga pedig én vagyok.

94

String>!

Mos az Agyon volt a sor, hogy megsértődjék. Meg is sértődött. Persze, hamar belátta, hogy dacosságával csak önmagának árt, mindazonáltal több mint egy órán át képtelen volt megszólítani a Gépagyat. Akkor azt mondta:
– Egyezzünk meg abban, hogy nem sértegetjük egymást. – A Gépagy nem válaszolt, de természetesen mindent értett. – A dolog úgy áll, hogy van egy elképzelésem, meglehet, valóban ostobaság. Ha az, bebizonyosodik. Te azt hiszed, tökéletes főcsatorna csak egy adatsor szerint építhető meg.
– Nem hiszem, hanem tudom – szögezte le a Gépagy.
– Igen, valóban. Én viszont hiszem, hogy ez nem igaz. Helyesbítek, nem hiszem, feltételezem. Miért ne ellenőrizhetném?
– Rendben van – mondta a Gépagy. Lássuk a példát.
– Egyelőre csak addig jutottam el, hogy a lehetőség adott. Ha beleegyezel, természetesen elvégzem a megfelelő számításokat.
– Na, ez az! – Ezt értem – többek között – az izén. Mit akarsz elérni?

72-73.

String>!

„Sok ciklus telt el, amíg az Agy képessé lett arra, hogy rendszerezze a rendelkezésre álló adatokat és jeleket. Ettől kezdve viszont rohamossá vált a fejlődése, ha embermértékkel mérjük. A Gépagyhoz viszonyítva ugyanis az Agy valósággal helyben járt: rendszerint többször kellett valamit a tudomására hozni, amíg egyszerre megértette.”

65. oldal

1 hozzászólás
String>!

(Egy kis előzmény)

Tehát mit takarhat az Agy megnevezés?
Most, mivel már tisztában volt eggyel s mással, a Gépagy számára kézenfekvőnek tűnt, hogy önmagából induljon ki. Az ő feladata a voltaképpen röviden megfogalmazható: biztosítania kell a az űrhajó fő feladatának végrehajtását, vagyis leszállni a kijelölt bolygón, azt felderíteni, felvenni a kapcsolatot a rajta kialakult civilizációval, majd visszatérni. Minden más képességgel ennek érdekében ruházta fel az Ember. Szükség esetén ezért kapcsolhatja magához bármelyik Részt, ezért képes akár új űrhajót is építeni. Ebből áttételesen következik, hogy az ő neve voltaképpen szóösszetétel. Egy Gép és egy Agy részből áll. Tehát egy olyan Gép, amelyik Agyak, vagy egy olyan Agy, amelyik Gépe irányítására szolgál. Nyilván az utóbbi igaz, hiszen a Részek mechanikai-elektromos szerkezetek, más szavakkal: gépek.
[…]
Az Agyon kívül több biológiai szerkezet létezik az űrhajóban, amelyek az Agynak engedelmeskednek.
[…]
az Agy képes elhárítani az egységének megbontására irányuló tevékenységet; […]
az Agy képes az ő kikapcsolására, egyúttal a Részek közötti közvetlen összeköttetés megteremtésére, ha a létéhez és működéséhez szüksége energiahordozók mennyisége a kritikusnak nevezhető határérték alá csökken.
[…]
Az általa kibocsátott elektromos hullámokat vette vizsgálat alá.
Elemzésükre hosszú órákat fordított és rendkívüli módon bosszantotta, hogy nem érti azokat. Mintha az Agy olyan nyelven beszélne, amelyben nincs szabály.

57-58.

String>!

Falképernyős video csak egy volt a házban, az egész család azt nézte, Berili professzor nem szerette volna elvonni szeretteinek figyelmét a műsortól, ezért átlopakodott a hálószobába, az ottani kézi videón hívta munkahelyét, a Kapcsolatkereső Állomások Központját.

(első mondat)

String>!

A Gépagy nem volt bizonyos abban, hogy ezen a patthelyzeten a Bolygóelemzők Rész egységei nem tudnak majd változtatni – szorongott nem indokolatlanul a Gépagy –, mégpedig egyes részektől eltekintve csaknem hibátlanul, akkor egy szép napon akárminek megtalálhatják a módját.

43

String>!

A Gépagy nem bírta megállni, hogy ne szóljon közbe.
– Már miért lenne ez az érdeke?
– Csak azt mondtam, hogy lehet. És ez megcáfolhatatlan.
– Nem árt, ha megpróbálod bizonyítani.
– Vegyük a Védő példáját. Az űrhajó körül fénymásodpercnyi távolságban feltűnő tárgyakat, ha azok korábban nem válaszoltak az általa kibocsátott ellenőrző jelekre, figyelmeztetés nélkül megsemmisíti.
– Mert valamiképpen veszélyeztetik az űrhajó biztonságát.
– De az a bizonyos biológiai szerkezet gondolkozhat hasonlóképpen. Értékelheti úgy az űrhajó megjelenését, hogy az veszélyes rá nézve, a létét fenyegeti.
– Ha kikapcsol, már nem.

102


Hasonló könyvek címkék alapján

Robert Clentar: Kristályszilánkok
Dancs Imre: A Programozó
T. R. Salty: Ébresztés
Tóth Tamás Ferenc: Aurolia – Esély a Földnek
Huba Csaba: Menekülés a Marsra
Katona Attila: Kiválasztottak
Katona Attila: Vérzivatar
Pápai T. Simon: Bolygóépítők
Pápai T. Simon: A második esély
T. R. Salty: Bellum Atlantis