(Fontos: A csillagok jelenlegi száma nem a könyvet, hanem a fordítást minősítik. Az olvasás befejezését követően fogom a könyvet értékelni.)
Monty Don személyiségét, munkásságát tv sorozatokból, újságokból ismerem. Vártam nagyon ezt a kiadványt, mert bíztam benne, hogy mindazt, amit a sorozatokból megtudtam (és még akár többet is), szépen összefoglalva megtalálhatom majd e könyvben.
Egyelőre csak annyit írhatok, hogy a fordítás kívánnivalókat hagy maga után. Nincs birtokomban az eredeti szöveg, hogy összehasonlíthassam azt a magyar fordítással, de határozottan érzem, hogy ez bizony nem sikerült. A könnyen lefordítható részekkel nyilván nincs baj, de jellemzőek a magyartalan mondatszerkezetek, az adott gondolathoz nem illő szóhasználat (mintha a fordító nem ismerné a szavak jelentését, vagy egy angol szó jelentései közül nem tudná kiválasztani a mondatba passzolót), illetve fura mondatok születtek abból, hogy szolgaian fordították le a szavakat, amik így értelmetlen, érthetetlen mondatokat alkotnak. És szinte minden oldalra jut ilyen (vagy csak kevésbé ilyen) mondat, ami bizony kizökkent az olvasás élményéből.
Például:
„A hőmérséklet egyszerre kulcsfontosságú és visszafogott (???), amely a növényeket eltérő módon befolyásolja.”
„Azon ritka alkalmakkor, amikor az időjárás belép az ajtónkon, és rákényszerít, hogy felfigyeljünk rá – hőhullámokkal, áradásokkal vagy erős faggyal –, nagy esemény, nem az évszak kifejeződése.” Mi-mi-miii???
„Imádom, hogy ilyen nagyra nőttek, és ami hiányzott – idősebb fák – az eredeti puszta földről, ma már ott áll.” Értem én, hogy mik akart mondani a „költő”, de ez így rettenetes.
„A legtöbb fafajta esetében ez a tulajdonság random és véletlenszerű tulajdonságként jelentkezik a csemetéknél.” (Egy magyar tanár vajon mit szólna ehhez?)
A fordítóknak magas szinten kéne beszélniük azon nyelveket, amiről és amire fordítanak, nem szó szerint kellene átültetniük a gondolatokat, hanem jelentésük alapján, és itt ez bizony sajnos nem érezhető. Egyszerűen nem esik jól olvasni ezt a könyvet a döcögős, magyartalan szöveg miatt és emiatt időpazarlásnak is érzem. De nem azért vásároltam meg, hogy a dohányzóasztalra tegyem dísznek és csak a képeket nézegessem benne, szóval folytatom az olvasást. Ez bizony nagy csalódás, Anglia (egyik) kedvenc kertésze többet érdemelt volna a kiadótól.
P.S.:
Amennyiben az olvasás során bármilyen javulást észlelek a fordítás színvonalán, megírom.
2023. 04. 29. Nem akarom elkiabálni, de a 100. oldalt elhagyva mintha jobb volna a helyzet. Kirívóan szörnyű mondatokat nem találtam egy ideje.
2023. 05. 27. 126. o. Esetlen mondatok még akadnak, de a fent említetthez hasonlóakat nem találtam egy ideje.
Egyik kedvenc fejezetem a Kártevőkkel foglalkozó rövidke rész, remélem, az ebben foglaltakkal sokan, illetve egyre többen fognak majd azonosulni, azaz hogy ne tekintsük a nem kívánatos élőlényeket kártevőnek, mert annak az ökoszisztémának, az ott kialakult táplálékláncnak a fontos részei, amiben a kertünk is van. Próbáljunk meg organikusak maradni. Hagyjunk a kert szélén, a kert hátuljában olyan természetesebb állapotban meghagyott helyeket, amik táplálékul és menedékül szolgálhatnak a kertünkben élő kisebb-nagyobb lények számára. :-)