Montesquieu ​hagyatékából 0 csillagozás

Montesquieu: Montesquieu hagyatékából

Ennek a könyvnek nincsen fülszövege.

>!
Officina, Budapest, 1943
112 oldal · keménytáblás · Fordította: Kürti Pál

Enciklopédia 29


Várólistára tette 2


Népszerű idézetek

>!
Sli SP

Ha valami nemzetemnek hasznos volna, de egy másiknak ártana, nem ajánlanám uralkodómnak, mert elsősorban ember vagyok, csak azután francia, vagy mondjuk: szükségszerűen vagyok ember s csak véletlenül francia.

14. oldal, Önmagáról (Officina, 1943)

Kapcsolódó szócikkek: ember, emberiség · francia · nemzet
>!
Sli SP

A művelődés volt örök gyógyszerem az élet csömöre ellen; egy órai olvasás minden bánatomat lecsillapította.

10. oldal, Önmagáról (Officina, 1943)

Kapcsolódó szócikkek: élet · olvasás
>!
Sli SP

Olvasni annyi mint: életünk elkerülhetetlenül beköszöntő unalmas óráit tündöklő órákra felcserélni.

30. oldal, Emberi dolgokról (Officina, 1943)

Kapcsolódó szócikkek: olvasás
>!
Sli SP

Nem csak a komoly, hanem a kellemes olvasmány is hasznos. Mert vannak óráink, mikor üdítő pihenésre szorulunk. Még a tudósnak is kijár fáradozásaiért az üdülés. A tudományos irodalomnak is csak javára válik, ha kellemesen és ízlésesen tálalják. Jó, ha mindenről s minden hangnemben írunk. A filozófia ne keresse az elszigetelődést: hiszen nincs az életnek szöglete, mellyel kapcsolata ne volna.

81-82. oldal, Erkölcsi gondolatok (Officina, 1943)

Kapcsolódó szócikkek: filozófia · írás · olvasás
>!
Sli SP

Senkisem boldogtalan, ha adott helyzetében jól érzi magát, s ha valakiről azt mondjuk, hogy szerencsétlen a helyzete, csak magunkról ítélünk, azaz mi az ő helyében boldogtalanok volnánk.
Töröljük tehát a boldogtalanok sorából azokat, akik nem élnek az Udvarnál, bár az udvaronc a világ legboldogtalanabb páriáinak tartja őket. Töröljük a vidékieket, bár a nagyvárosi ember szerint örömtelenül tengődnek.

22. oldal, Emberi dolgokról (Officina, 1943)

Kapcsolódó szócikkek: boldogtalanság · helyzet
>!
Sli SP

Félénkségem volt életem nagy csapása; elhomályosította az érzékeimet, megakasztotta a nyelvemet, elködösítette a gondolataimat, szétzilálta a szókészségemet. De gátlásaim inkább az ostoba, mint okos emberek társaságában jelentkeztek. Feltételeztem, hogy az okosak megértenek; ebből önbizalmat merítek.

14. oldal, Önmagáról (Officina, 1943)

Kapcsolódó szócikkek: okosság · ostoba
>!
Sli SP

Ember és ember között oly csekély a különbség, hogy semmi okunk az elbizakodottságra.

27. oldal, Emberi dolgokról (Officina, 1943)

Kapcsolódó szócikkek: ember, emberiség
>!
Sli SP

A felesleges törvények gyengítik a szükségeseket.

49. oldal, Közügyekről (Officina, 1943)

Kapcsolódó szócikkek: törvény
>!
Sli SP

Furcsa század a mienk: sok benne a bíráló, kevés az olvasó.

43. oldal, Írás, formálás, kutatás (Officina, 1943)

Kapcsolódó szócikkek: olvasó
>!
Sli SP

A boldogság inkább a szellem és a szív elfogadóképessége, amely kaput tár az emberi természet örömeinek; nem pedig az élet boldog pillanatainak összessége. Nem annyira maga az öröm, mint az öröm fesztelen elfogadása; az a mély bizalom, hogy akkor lelhetjük fel, amikor csak akarjuk; s az az edzettség, amely a mások boldogságát is tudomásul veszi.

23. oldal, Emberi dolgokról (Officina, 1943)

Kapcsolódó szócikkek: boldogság · elfogadás · öröm

Hasonló könyvek címkék alapján

Hahner Péter: Államférfiak
Saint-Simon: Saint-Simon herceg emlékiratai
Guy Breton: Libertinusok kora
Armand Lanoux: Ágyúpolka
André Maurois: Voltaire
Juliette Benzoni: A királyért
Anatole France: Az istenek szomjaznak
Pentelényi László – Zentay Nóra Fanni (szerk.): JLG / JLG
Diana Soto: Az ártatlan bűnös
Anne Rice: Lestat, a vámpír