A ​tapasztalásról 9 csillagozás

Montaigne: A tapasztalásról

„Ha ​a legegyszerűbben hagyatkozunk a Természetre, akkor hagyatkozunk rá a legbölcsebben.”
„Annak a felhívásnak, hogy mindenki ismerje meg önmagát, bizonyára sok a veleje, ha a tudomány és a világosság istene kiíratta a templom homlokzatára, mint foglalatát mindannak, amit tanácsolni akart.”
„Minden életforma közül az a legostobább és legingatagabb, amely szabályokra és fegyelemre épül.”
„Legnagyobb és legdicsőbb remekművünk a helyes élet. Minden egyéb dolog uralkodás, kincshalmozás, építkezés, legfeljebb csak függelékecske és kellékecske.”
„A fájdalom, a gyönyör, a szeretet, a gyűlölet legelső érzései a gyermeknek; ha azután megjön az értelem, és igazodni tudnak hozzá, az már erény.”
Olyan gondolatok ezek, amelyeket nemcsak minden kor és korosztály, hanem minden egyes ember is újra meg újra átgondolhat magában. S a mi kapkodó, sikert hajhászó, uniformizálódó világunkban különösen üdvös megállni egy kicsit, s a szórakoztatóan csapongó, derűs és… (tovább)

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Mérleg Európa

>!
Európa, Budapest, 1983
110 oldal · puhatáblás · ISBN: 9630728982 · Fordította: Réz Ádám

Enciklopédia 17


Kedvencelte 1

Most olvassa 1

Várólistára tette 13

Kívánságlistára tette 10


Népszerű idézetek

Sli P>!

[…] úgy is lesz elég időm érezni a bajt, ha nem toldom meg a félelem bajával. Aki fél a szenvedéstől, máris szenved a félelemtől.

62. oldal (Európa, 1983)

Kapcsolódó szócikkek: baj · félelem · szenvedés
Sli P>!

Semmi sincs olyan szép és jogos, mint jól és helyesen játszani az ember szerepét; az a legnagyobb tudomány, ha valaki jól és természetesen tudja élni ezt az életet, és betegségeink közül az a legvadabb, ha megvetjük létezésünket.

91. oldal (Európa, 1983)

Kapcsolódó szócikkek: betegség · élet · emberek · létezés
Sli P>!

Én inkább lennék magamnak értője, mint Cicerónak. A magam megtapasztalása is elég lehetne, hogy bölccsé váljak tőle, ha jó diák volnék. Aki emlékezetében tartja elmúlt haragja tombolását, és hogy meddig ragadta el ez a láz, jobban látja e szenvedély rútságát, mint Aristotelesből, és igazabb gyűlölettel viseltetik iránta. Aki emlékezetébe idézi a bajokat, amelyek érték, amelyek fenyegették, ama csekély okokat, amelyek egyik állapotból a másikba vitték, felkészül a jövendő változásokra és állapotának felismerésére. Caesar életéből sem meríthetünk több példát, mint a magunkéból; akár császáré, akár paraszté, az élet így is, úgy is alá van rendelve minden emberi eshetőségnek. Elég, ha nyitva tartjuk a fülünket: mindent elmondunk magunknak, amire a leginkább szükségünk van.

21-22. oldal (Európa, 1983)

Kapcsolódó szócikkek: Arisztotelész · bölcs · élet · Marcus Tullius Cicero · önismeret
Sli P>!

Hibátlan tökéletesség, és már-már isteni, ha becsülettel élvezni tudjuk létezésünket. Azért kutatunk másféle állapotok után, mert nem értjük a sajátunkat, és kibújunk magunkból, mert nem tudjuk, mi van bennünk. De hiába kapaszkodunk gólyalábakra, akkor is csak a magunk lábán kell járnunk. És a világ legmagasabb trónusán is csak a fenekünkön ülünk.

102. oldal (Európa, 1983)

Kapcsolódó szócikkek: létezés
1 hozzászólás
F_Orsolya>!

Bármely tudomány nehézségeit és homályát csak azok tapasztalhatják, akik átléptek a küszöbén. Még ahhoz is kell valamennyi értelem, hogy észrevegyük tudtlanságunkat, és az ajtót is meg kell előbb taszítani, csak úgy láthatjuk, hogy zárva van. Innen az a plátói elmésség, hogy sem azoknak nem kell kutatniuk, akik tudnak, mert hiszen tudnak, sem azoknak akik nem tudnak, mert a kutatáshoz tudni kell, hogy mit kutatunk. Így ebben a magunk-megismerésében is éppen az, hogy mindenki olyan magabiztos és elégedett, és hogy mindenki úgy hiszi, eleget tud magáról, azt jelenti, hogy senki sem tud magáról semmit.

24. oldal

Sli P>!

Én többet tanulmányozom önmagamat, mint bármi egyéb tárgyat. Ez a metafizikám, ez a fizikám.

20. oldal (Európa, 1983)

Kapcsolódó szócikkek: fizika · metafizika
Sli P>!

[…] nem abba halsz bele, hogy beteg vagy; abba halsz bele, hogy élsz. Sírba visz a halál a betegség segítsége nélkül is.

56. oldal (Európa, 1983)

Kapcsolódó szócikkek: betegség · halál
Sli P>!

A mértéktelenség a gyönyörnek pestise, a mérséklet pedig nem átka, hanem fűszere.

92. oldal (Európa, 1983)

Kapcsolódó szócikkek: gyönyör
Sli P>!

Legnagyobb és legdicsőbb remekművünk a helyes élet.

87. oldal (Európa, 1983)

Kapcsolódó szócikkek: élet
Sli P>!

Ha jót érzek, meghányom-vetem magamban, és nemcsak a fölét szedem le: a gyökeréig ások, és bármennyire savanyú és fásult is az értelmem, rászorítom, hogy befogadja. Valami nyugodt állapotba kerülök? Érzem valamiféle gyönyör csiklandozását? Nem hagyom, hogy az érzékeim elsinkófálják, odahajlítom a lelkemet is, nem azért, hogy hozzátapadjon, de élvezze, nem azért, hogy belevesszen, de hogy megtalálja benne magát; ráveszem, hogy ő is tetszelegjen a szerencsés állapotban, latolgassa és becsülje az abból fakadó boldogságot, és növelje.

94-95. oldal (Európa, 1983)

Kapcsolódó szócikkek: boldogság

Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Marguerite Yourcenar: Opus Nigrum
Montesquieu: A rómaiak nagysága és hanyatlása
Mathias Énard: Mesélj nekik csatákról, királyokról és elefántokról
Jean Baudrillard: A Rossz transzparenciája
Ignacio Iturralde Blanco: Machiavelli
Guy Debord: Kommentárok a spektákulum társadalmához
Michel Foucault: A fantasztikus könyvtár
Roland Barthes: Válogatott írások
Henri Bergson: A gondolkodás és a mozgó
E. M. Cioran: Történelem és utópia