A ​keddi nők és a sok zöldség (Keddi nők 3.) 23 csillagozás

Monika Peetz: A keddi nők és a sok zöldség

A luxusfogyókúra után vagy fél évvel Kiki megelégeli a nagyvárosi létet, és belevág egy nagy kalandba: megvásárol egy „egzotikus”, távoli faluban, a mecklenburgi tóvidéken egy 1911-ben épült, régóta használaton kívüli iskolát, hogy miután felújította, panziót nyisson benne. A patikabirodalom pénzével Estelle is támogatja a vállalkozást: karitatív tevékenységébe belefér, hogy hátrányos helyzetű, városi gyerekeket küldjön oda kisebb csoportokban egy-egy hetes üdülésre. A keddi barátnők először segítenek Kikiéknek a költözés megszervezésében, majd megígérik, hogy kora nyáron odautaznak, hogy közreműködjenek a kert és a veteményes bepalántázásában. Viszi persze mindenki a saját életét, bár Caroline nem csak azt: az ő nyomában egy nem akármilyen férfi érkezik. Ám jöhet veszekedés, hazugság, árulás és csőd: a keddi nők közé semmi sem verhet éket. Legfeljebb egy titokzatos idegen.

>!
Park, Budapest, 2017
350 oldal · ISBN: 9789633553848 · Fordította: Liska Erzsébet
>!
Park, Budapest, 2017
350 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633553268 · Fordította: Liska Erzsébet

Enciklopédia 8

Szereplők népszerűség szerint

Estelle Heinemann · Eva Kerkow · Caroline Seitz · Judith Funke · Kiki Eggers (Thalberg) · Max Thalberg


Kedvencelte 3

Most olvassa 1

Várólistára tette 19

Kívánságlistára tette 15


Kiemelt értékelések

>!
Málnika
Monika Peetz: A keddi nők és a sok zöldség

Nekem ez az első találkozásom a keddi nőkkel, a sorozat első két részét ugyanis nem olvastam. Szerencsére önmagában is megállja a helyét, és nem beszélek zöldségeket, amikor azt mondom, iszonyúan megkedveltem az öt barátnőt. Igazi barátság az övék, amely pont attól őszinte, hogy nem nélkülözi a félreértéseket, kisebb összezördüléseket. Ennek ellenére sem a romladozó Kék Korsó iskola, sem a titokzatos idegen nem tud tartós éket verni közéjük. A stílus nagyon olvasmányos, a jellemek jól eltaláltak. A leírások is tökéletesre sikerültek, úgy éreztem magam, mintha a keddi nőkkel együtt fedezném fel Birkow falusi báját. Igazi nőcis regény, ennek ellenére a pergős történetbe rejtett motivációs mondatok messze verik az önfejlesztő könyvek izzadtságszagú bizonygatásait.

2 hozzászólás
>!
TiszlaviczMarcsi IP
Monika Peetz: A keddi nők és a sok zöldség

A keddi nők hozták a formájukat!
Nagyon kalandos és hitelesen tálalt történet volt ez. A felújítandó iskola körüli hercehurcában sok mindennel küzdöttek meg, nagy próbatétel volt az öt nő barátságának, ahogy a fülszöveg is írta. Szinte én is ott voltam a „világ végén” hála a fantasztikus (de nem túlzásba vitt) leírásoknak. Nagyon találóak voltak a mellékszereplők is, a falu apraja-nagyja hiteles.
Ismét teljesen átéreztem Eva minden gondolatát, reakcióját és szavait.
Remélem,olvashatok még a keddiekről, mert igazán mélyen szántó gondolatokat, emberközeli problémákat tálal humoros köntösben.

>!
Lobelin
Monika Peetz: A keddi nők és a sok zöldség

Imádom a Keddi nőket!-) Öt belevaló csajszi, különböző életszakaszokban, élethelyzetekben, problémákkal, örömökkel… öt barátnő, akik lassan húsz éve minden kedden találkoznak a Kávézóban, és minden évben együtt nyaralnak egy hetet… Barátságuk töretlen, pedig van civakodás, veszekedés, sértődés, kioktatás, ha valaki nem jó úton jár, megbocsájtás, és sok-sok öröm, vidám perc… Ami biztos, hogy húsz éve szeretik egymást, kitartanak és támogatják egymást… és egy emberként állnak bármelyikük mögött, ha úgy hozza az élet…
Örülök hogy olvashatom a történeteiket-)

>!
minett
Monika Peetz: A keddi nők és a sok zöldség

Jaj nekem ez mindig bejön.Ez a rész is hozta az 5 keddi vidám,bohókás,de életszagú történeteit

>!
klaratakacs +SP
Monika Peetz: A keddi nők és a sok zöldség

Az eleje nekem nagyon nehezen indult, talán mert sok idő telt el, hogy utoljára ovlastam a Keddi nőkről, kicsit el is vesztettem a fonalat, hogy az öt szereplőből ki kicsoda. Aztán kezdtem élvezni, úgy a vihar utántól, azután is inkább a részletek ragadtak meg, mint a fő történet. Mindig is kíváncsisággal olvasok kisvárosi-kisközösségi történeteket, ez a könyv tökéletesen hozta egy ilyen falu népének hangulatát. Tetszett Greta öröme, ahogy élvezi a gyerekkorát. Szerettem Judith megvilágosodásait és kártyavetését.
De a legjobban azt a szeretetet élveztem, ami az öt teljesen különböző nőt összeköti, még ha ölik is egymást néha, veszekszenek, félreértenek dolgokat. Nem lehet eléggé becsülni az ilyen közösségek erejét.

>!
S_Évi
Monika Peetz: A keddi nők és a sok zöldség

Ez az első könyvem a keddi nőkről, de biztosan nem az utolsó. Nagyon tetszett. A stílussal sem volt semmi problémám. Kellemes, kikapcsol, némi kis izgalmat is belecsempésztek. A karakterek szerethetők, bár Caroline néhol már idegesített az aggályoskodásával, de mind az öten igazi nők, tehát a könyvből nem hiányozhat a féltékenység és a civakodás, Judithra kicsit hasonlítok: ugyanúgy kapaszkodok az ajtó fogantyújába kocsikázás közben, és a bowlingbajnokságon is én nyerném meg a Vigaszdíjat.
Írhatnék még ide sok „zöldséget”, de inkább ajánlom, hogy olvassátok el…. a vízparton…

>!
kratas P
Monika Peetz: A keddi nők és a sok zöldség

Édesek :) Külön plusz pontot érdemel az, hogy a szereplők 'életszagúak', vagyis középkorúak, akiknek nincs ezzel semmi bajuk (na jó, egy kicsi), vannak rossz és jó tulajdonságaik, de ezzel együtt tudnak élni és ugyanolyan hibákat követnek el, mint egy hús-vér nő. És még vérfarkas is van a könyvben :D

>!
eper29
Monika Peetz: A keddi nők és a sok zöldség

Kedves történet öt barátnőről, akik a különbözőségeik ellenére mégis összefognak egy jó cél érdekében. Ötféle természet, érdeklődés, temperamentum húzd meg, ereszd meg játéka az a hét, amit együtt töltenek. Izgalmas, kalandos cselekményű könnyed regény. Karakteres, ám kicsit leegyszerűsített szereplőkkel. A sorozat harmadik része, sajnos az előzményeket nem olvastam. Ennek ellenére élvezhető olvasmány. Jó az írónő stílusa, humora, főleg Caroline párbeszédei terén. Szerintem folytatás is várható még.

>!
Krumplicsku
Monika Peetz: A keddi nők és a sok zöldség

Na, most vagy az van, hogy sok volt nekem egyszerre a három rész egymás után vagy ez megint gyengébb volt, mint az előző, ami nagyon bejött.
Valahol méltányolom az írónő erőfeszítését, hogy ne ugyanarra a sémára húzza rá a keddi nők társaságának történeteit, a Camino és a ki lehet az apa után kapunk egy teljesen másra épülő sztorit. Igen, a lányok itt is elutaznak, hiszen Kiki új életet kezd vidéken, mit vidéken, a néhai NDK területén… no, ez a szál nekem nem jött be. Valahogy nem tudtam sem igazán követni, sem igazán elhinni ezt az iskola felújítási történetet: egyszerűen nem tudtam elképzelni sem, milyen az a rom, hogy nézhet ki, amin segít, ha zöldségágyást ásnak mellette és ültetnek bele valamit?
Voltak a történetnek jó elemei, pl. Estelle harca a mostohamenyével, amiben most igazán kijutott neki (ha valaki az előző történetekben esetleg nem tudta őt megszeretni, akkor itt egy kis árnyalás ;-) ), ugyanakkor Caroline zaklatós vonala kissé furcsa meg- és feloldást kapott.
Tulajdonképpen az egész könyvben egy ilyesfajta hullámvasúton ültem: ha tetszett valami, rögtön jött valami, ami meg nem igazán, aztán megint egy jó, aztán megint valami, amit nem tudtam szeretni.
Hogy ebből mennyi az én egyéni agybajom, nem tudom…. ;-) Ha lesz még folytatás, mindenképpen meg fogom próbálni, mert az aranyos limonádé jelleg azért most is megvolt, csak épp szerintem volt már jobb is :-D
,

>!
Moncsi79
Monika Peetz: A keddi nők és a sok zöldség

A három kötetből nekem ez lett a kedvencem, pillanatok alatt végeztem vele. Nem kell mély értelmet keresni, mindössze élvezni, elmerülni a történetben. Még egy-két maradandó gondolatot is találtam. Jó a cselekmény, vannak benne fordulatok, és a karakterek fejlődése is folytatódik.


Népszerű idézetek

>!
Málnika

– Ez olyan, mint az élet – vélekedett Estelle. – Lehet, hogy akkor jársz jól, ha picit mellélősz.

306. oldal, 59. fejezet

3 hozzászólás
>!
Málnika

– A legkeményebb ellenfél te magad vagy – figyelmeztette Judith. – Próbáld meg kiüresíteni a fejed. Ne engedd, hogy bármi elterelje a figyelmed.

311. oldal, 60. fejezet

1 hozzászólás
>!
Málnika

– Én gondolkodom, mielőtt beszélnék – mondta Steiner. – Ha fülel az ember, több mindent tud meg, mint ha beszélne.

236. oldal, 45. fejezet

>!
Málnika

– A tökéletesen kiegyensúlyozott élet csak amolyan illúzió.

289. oldal, 56. fejezet

>!
Málnika

– Na és ha pont az ellenkezőjét jelenti? – érdeklődött Caroline, aki időközben rájött, hogy minden lapot lehet pozitív és negatív módon is értelmezni.

293. oldal, 57. fejezet

>!
TiszlaviczMarcsi IP

Kiki még soha életében nem fejezett be semmit, viszont mindig példát mutatott keddi barátnőinek abból, hogyan lehet nehéz helyzetben is jókedvűen haladni az adott életszakaszban. Judith úgy döntött, eltanulja ezt Kikitől. Minek aggódjunk már ma azon, amin ráérünk holnap is?

84. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Judith Funke · Kiki Eggers (Thalberg)
>!
Terezia_Gondon

A kertészkedés azt az illúziót kelti az emberben, hogy az élet irányítható.

285. oldal (Park, 2017)

>!
PandaSueshi

-Nem tudom, kibírnám-e a szegénységet.
-Bármikor felhívhatsz, ha tanácsra van szükséged – biztatta Kiki. – Nem akkora durranás az a pénz. A disznók például meg sem eszik.

291. oldal

>!
TiszlaviczMarcsi IP

Talán nem minden tökéletes. Nem is lesz az soha. De épp ez benne a tökéletes…

347. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Nicolas Barreau: A nő mosolya
Sarah Lark: A kagylókürt hangja
Kateřina Tučková: Gerta Schnirch meghurcoltatása
Herta Müller: Szívjószág
Jan-Philipp Sendker: Szívszelídítő
Lesley Grayson: Az első szerelem
Alina Bronsky: Baba Dunya utolsó szerelme
Christa Wolf: Üzemzavar
Charlotte Worgitzky: Meg nem született gyermekeim
Marie Louise Fischer: Menekülés a háremből