Szabadesés 21 csillagozás

Molnár T. Eszter: Szabadesés

Walter Beckert, a híres heidelbergi tudóst holtan találják a háza pincéjében. Fiatal felesége, Magdalena azt állítja, önvédelemből szúrta le, azonban vallomása ellentmondásos, és drogos múltja is ellene szól. Csak Peter Brenner, a sztárügyvéd hisz neki, ám neki is csupán lépésről lépésre sikerül elnyernie a különös nő bizalmát. Peter számára lassan világossá válik, hogy egy rendkívüli gyilkossági üggyel van dolga, ezért mindent kockára téve olyan nyomokat kezd követni, melyekről a rendőrség nem akar tudomást venni.

>!
322 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155736001

Enciklopédia 3


Kedvencelte 2

Várólistára tette 30

Kívánságlistára tette 37

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
Csabi P
Molnár T. Eszter: Szabadesés

Kicsit zavarban vagyok ezzel a könyvvel kapcsolatban, mert az író előző könyve (A számozottak) kapcsán, ami egy disztópikus novellafüzér, mégis csak valami szépirodalomra számítottam, annak ellenére, hogy tudtam, ez mégis csak egy krimi. De ez tényleg „csak” egy krimi.
A „csak”-ban benne van, hogy ez egy jól elmesélt történet, szinte* hibák nélkül, be tudja húzni az olvasót, kíváncsivá tesz, hogy hogyan is lesz tovább. És ezt elsősorban a jó karakterépítésnek köszönheti, mert maga a bűnügyi szál nem nagy durranás, jól kiszámítható, hogy mi is itt a sztori, a könyv felétől már sok meglepetést nem okoz az olvasónak, semmi csavar, firlefranc, mintha csak egy rendőrségi jelentést olvasnánk, szépen, érthetően megfogalmazva. Nem csoda, Németországban játszódik a történet, ami azért szokatlan egy magyar krimiben. Mondhatnám, hogy MTE kihozott mindent a történetből (állítólag valami hír kapcsán bontakozott ki benne ez a sztori), de valójában csak annyit hozott ki belőle, amennyi benne volt, és ebben a történetben nem volt benne egy ütős krimi anyaga. Vagyis benne volt, csak nem lett beleírva*.
A krimi szál mellett végighúzódik a történeten a főszereplő ügyvéd, Peter Brenner magánéleti sztorija, ami egyenrangú a regényben a krimivel, amúgy skandináv jelleggel, és olyan ígéretet tartogat, hogy lehet ennek folytatása, és tulajdonképpen logikus is lenne, ha már ennyi energiát ölt a szerző a szereplőkbe.

* A szinte azt jelenti, hogy azért volt vele némi problémám. Van itt egy ügyvédi iroda, jól menő, kimondottan exkluzív ügyfeleknek. Ehhez képest 3 ügyvéd és 3 titkárnő alkotja a céget. Ennyi emberrel egyszerűen nem lehet komplexebb ügyeket vinni, kellenek a sameszok, aki elvégzik a kuli munkát.
Másrészt ott a kihagyott ziccer: sokszor emlegetik a történetben a Germánia Testvériség nevű szervezetet, akik végig ott sejthetők a háttérben, de végül ott is maradnak. Ez lehetett volna az a plusz, amitől egy jó krimi kerekedik a végére.

>!
csgabi MP
Molnár T. Eszter: Szabadesés

Először csak három csillagot akartam adni erre a könyvre, amikor még csak a felét olvastam el, aztán, ahogyan egyre többször bosszantott fel az írónő azzal, hogyan kezelik ebben a könyvben a férfiak a nőket (és a nők a férfiakat), rájöttem, hogy ez bizony plusz egy csillag, éppen ezért…. Mert szomorú, de remekül ábrázolja Molnár T. Eszter ebben a regényben a katasztrofális emberi és párkapcsolatainkat.

Maga a történet igazából nem egy ütős történet (habár érdekes volt), olvastam már sokkal jobbakat is, de éppen ezért, ahogyan az emberi kapcsolatokat beleszövi és bemutatja, ettől lesz kicsit jobb.

21. század. Én így szeretlek?

>!
fióka P
Molnár T. Eszter: Szabadesés

Teljesen másra számítottam, pedig nem kellett volna, hiszen a fülszöveg alapján már nyilvánvaló, hogy ez itt egy krimi. Mint olyan sem különösebben kiemelkedő. Van benne ármány, szerelem, gyilkosság, drogok, ügyvéd. Való igaz, hogy több figyelmet szentel a szereplők magánéletének, mint egy átlagkrimi, vannak benne érzelmek, párbeszédek (amik nem csak a megoldandó bűnügy körül forognak), meg nem feltétlenül teljesen sematikus karakterek, de őszintén szólva semmi különleges nincs benne. Nyilván van egy hozott anyag, amiből az átlag bűnügyet fel lehet építeni, mint pl. ugye ügyvéd, gyilkos, prostituált, nyomozó – ami itt elhanyagolható szerepet kap –, no meg ez megtörtént esetre alapoz, de akkor is. Középszer.
Ja, van még benne valami: az átlagember felemelkedése (kiemelkedése) önnön korlátainak lerombolásával. A szépséghibája csak annyi, hogy még ez sem önerőből történik. Bár az is igaz, hogy mindig van lefele is út…
Lehet, hogy mégis túl sokra értékeltem.

>!
Dominik_Blasir
Molnár T. Eszter: Szabadesés

Az elmúlt időszakban próbáltam aktívabban nyitni a krimik irányába, és Molnár T. Eszter könyve kifejezetten jó választásnak tűnt – vártam valami egyedi ízt, ami kiegészíti a bűnügyi regényt, amitől utóbbira sem lehet olyan könnyen a „szokványos” jelzőt rámondani. Ehhez képest én egy pillanatig sem éreztem azt, hogy nem szokványos krimit olvasok. Sőt, a helyzet talán még ennél is rosszabb: végig az járt a fejemben, hogy még a „átlagos” krimik között sem tudna igazán kitűnni.
A legnagyobb problémám sajnos pont az eredetiség hiányával volt. Annyi közhelyet érzékeltem (legyen szó akár a cselekményről, akár a karakterekről), hogy az már-már szándékosnak tűnik. Mintha direkt lett volna ennyire kiszámítható minden konfliktus: mindig az a megoldás került elő, ami számomra leginkább magától értetődött, minden szereplő pont úgy cselekedett, ahogy azt vártam, ez pedig nem csupán megölte a nyomokban előbukkanó izgalmat, de a történet esetlegesen érdekesnek ígérkező elemeit is egyszerű klisévé silányította.
Pedig Molnár T. Eszter remekül ír: az a minimum, hogy erős a stílusa, hogy jól van felépítve a szöveg, vagy hogy visz magával a lendület előre, de közben egészen megragadó, ahogy bevezet minket Brenner életének felső osztálybeli posványába. Csak valahogy igazán feszültté vagy izgalmassá sosem válik a történet, még azt sem mondanám, hogy különösebben új dolgokat tudunk meg a német társadalom vagyonosabb feléről.
Bővebben: http://ekultura.hu/olvasnivalo/ajanlok/cikk/2017-10-06+…

>!
modus_operandi
Molnár T. Eszter: Szabadesés

Érdekes kortárs magyar krimivel állunk szemben. Nem egy szokványos krimi, viszont azt sem mondhatom, hogy kiemelkedik az átlagos krimik sorából és hogy egy év múlva is ugyanúgy fogok emlékezni rá, az újraolvasás esélye pedig a nullához deriválódik.
Összességében lendületes, dinamikus..ami kissé visszavesz az élményből, hogy a szereplők kissé közhelyesek, a cselekmények gyakran előre megjósolhatóak.
Aki szereti a krimit, annak mindenképp jó kikapcsolódás lesz!

>!
adrykacska
Molnár T. Eszter: Szabadesés

Az írónő zsenialitása ott mutatkozott meg, amikor (számomra) érdektelenné vált a cselekmény, jött egy olyan fordulat akár Péter magánéletében, vagy a nyomozás során, hogy felkaptam a fejemet és folyattam az olvasást, mert érdekelni kezdtek a továbbiak. Az apró türkök, közhelyen tartották fenn benn az érdeklődést időről időre. Valamiért mégis oda lettem szögezve a lapokhoz.
Bővebben: http://adrykacska.blogspot.hu/2017/11/molnar-t-eszter-s…

>!
AnZsu_01
Molnár T. Eszter: Szabadesés

Egy jól elmesélt történet. Gyilkossággal, nyomozással, személyes tragédiákkal fűszerezett fejlődésregény. Nagyon-nagyon szerettem olvasni. A szereplők hétköznapiak voltak az esendőségükkel, a tökéletlenségükkel, a küzdelmeikkel, a kudarcaikkal. A fordulatok mindig jókor jöttek, mindig emelték a fordulatot. Nagyon élveztem követni Brenner belső vívódásait, azt, hogy 4 nő asszisztenciája mellett végre azzá tudott válni, amivé szeretett volna. Nem egy klasszikus krimi, de izgalmas és csak ajánlani tudom.

>!
Zsolt_Beke I
Molnár T. Eszter: Szabadesés

Fantasztikus noir regény, talán valamivel nyomasztóbb véggel, mint amennyit a történet sejtetni engedett.

>!
tjulcsi_8
Molnár T. Eszter: Szabadesés

Kiváló regény, alig lehet letenni. Fordulatos, átgondolt, jó nyelvezettel megírt, szuper krimi. Rég sajnáltam már így történetet, ami véget ért a könyv végigolvasásával. :) Mindenkinek ajánlom!

>!
Zsuzsanna_Buday
Molnár T. Eszter: Szabadesés

Igazán izgalmas volt. A krimi is, meg a romantikus szál is. Nem tudom, miért volt fontos külföldre helyezni az egészet, de mindenképp simán megállja a helyét nemzetközi szinten a hasonló könyvek közt. Annak meg külön örülök, hogy az írónő nem vett fel valami idióta angol álnevet.


Népszerű idézetek

>!
csgabi MP

A hétvége a magabiztosaknak való, azoknak, akiknek vannak terveik, akik be tudják osztani az üres órákat. Rajtam lötyögött a vasárnap, mint egy bő kabát.

126. oldal

4 hozzászólás
>!
csgabi MP

– Legalább kikérhetnénk már a kaját. Te, nem vetted még észre, hogy az öreg mindig pontosan tíz percet késik? Se többet, se kevesebbet. Szerintem csak azért csinálja, hogy tudjuk, hol a helyünk.

16. oldal

>!
adrykacska

mint kockacukor a forró kávéban, azonnal feloldódott a társaságban.

77. oldal

>!
macs

A történet, amit aznap elmondott, befejezett volt, mint egy népmese, és lekerekített, mint egy kavics, amit messziről hozott a folyó.

Kettő

>!
adrykacska

Rajtam lötyögött a vasárnap, mint egy bő kabát.

126. oldal

>!
AnZsu_01

– Romániában nem működött pszichológusi szolgálat akkoriban, az emberek imádkoztak vagy ittak, ha valami bajuk volt, aztán tették tovább a dolgukat.

45. oldal

>!
Könyveslány P

Megfigyeltem, hogy a házastársak éjszaka gyilkolják meg egymást.

(első mondat)

>!
csgabi MP

Már nagyobb cseppekben esett az eső, és fehéren habzott a Neckar felszíne. A Porsche gyönyörűen gyorsult, de minden figyelmemre szükség volt, hogy a kanyarokban a nedves aszfalton tudjam tartani. Az összpontosítás megnyugtatott,

12. oldal

Kapcsolódó szócikkek: autó · eső · Porsche
>!
macs

A hangulat emelkedett volt, és az előjelek azt sugallták, hogy a férfiak hamarosan nekilátnak egymás vállát lapogatni.

Hat


Hasonló könyvek címkék alapján

Juan Diaz Canales – Juanjo Guarnido: Blacksad – Néma pokol
Jakob Arjouni: Sört! Még sört!
Kondor Vilmos: Budapest noir
Sepsi László: Pinky
James Ellroy: Szigorúan bizalmas
Karin Fossum: Elszabadul a pokol
James Ellroy: Perfídia
Matti Rönkä: A határjáró
Frank Miller: Sin City – A sárga rohadék
Mickey Spillane: Én, a bíró