A ​számozottak 15 csillagozás

Molnár T. Eszter: A számozottak

Molnár T. Eszter antiutópiaként olvasható novellafüzére egy elszigetelt, éhes és sötét Magyarországon játszódik, ahol a hatalom minden egyes állampolgár lépéseit számon tartja. Tizenkét szereplő nézőpontjából láthatunk rá töredékekből összeálló történetük egy-egy döntő fontosságú szilánkjára. A könyv nem a diktatúra működésének ábrázolására törekszik, inkább azt kutatja, hogy milyen egyéni válaszok adhatóak a szabadsághiány tapasztalatára.

>!
PRAE.HU / József Attila Kör, Budapest, 2016
90 oldal · ISBN: 9786155470080

Várólistára tette 16

Kívánságlistára tette 13

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
Kuszma P
Molnár T. Eszter: A számozottak

Piszok kellemetlen kis kötet ez, határozottan örültem, hogy csak 80 oldal. Molnár T. Eszter nem csinál mást, csak néhány pillanatképben ábrázol egy olyan Magyarországot (és világot), ami mondjuk 30? 20? 5? év múlva lesz esedékes, ha a legrosszabb bekövetkezik. Irodalmi értelemben nincs ezekben a szövegekben semmi pláne – ami egyben azt is jelenti, hogy negatív pláne sincs: nincs izzadságszagú aktuálpolitizálás, erőltetett szoció, vagy szívszakasztás két marokkal –, csak firlefrancok nélküli csupasz mondatok arról, hogy milyen, amikor a hazád Észak-Koreává válik. És azt hiszem, ez így van jól, mert így aztán érzem, sajnos igazán érzem, hogy ez bizony egy lehetséges valóság – ha hagyjuk, hogy azzá váljon. Szóval nem szerettem, nem élveztem, nem nézem meg, ha megfilmesítik – de pont oda bökött, ahová bökni akart. Nézzetek bele, aztán nézzetek körül.

11 hozzászólás
>!
Csabi MP
Molnár T. Eszter: A számozottak

Akik követnek tudhatják, hogy mániám az antiutópia, és azt is, hogy kevés értékelhetőt találtam az elmúlt időkből a magyar irodalomban. Emiatt is muszáj volt elolvasni Molnár könyvét, ami tulajdonképpen egy novellaciklus. Különálló történetek, amik jól érzékelhetően egy korban játszódnak, és pont annyi kapcsolódási pont van köztük, hogy a végére az egész egységes hatást kelt.
Ami különösen tetszett – és ezt általában hiányoltam a többieknél –, hogy az író vesz egy alaphelyzetet, ami a jelen Magyarországa (és részben Európája, hisz a történetek nem maradnak meg az országhatáron belül, sőt, Amerikába is átruccanunk), majd ebből kiindulva elképzel egy közeljövőt, aminek elemeihez következetesen ragaszkodik. Az elképzelt jövő nem fényes, Molnár a lehangoló jelenből egy még lehangolóbb jövőt épített fel, amiben nem csak Magyarország, de egész Európa is jelentős változáson ment át. A kép nem teljes, hisz bizonyos témákra koncentrál, legfőképpen az élelmiszerhiányra, a politikai-katonai elnyomásra, de nem tárgyalja a politikai rendszert, a média helyzetét pl., amik hiányoznak, de a könyv rövidsége miatt ezek beemelése csak zsúfoltságot okozott volna. Mégis, ennek a könyvnek a legnagyobb hiányossága a terjedelme, az, hogy túl rövid, így csak életképeket kapunk, nem teljes képet. Az egyes történetek sokszor banálisak, önmagukban befejezetlenek, csak, mint a kötet elemei állják meg a helyüket. Csak sajnálhatjuk, hogy Molnár nem látott ebben több lehetőséget, és nem formálta regénnyé a történetet. És csak remélhetjük, hogy mindez hagymázas vízió csupán, és korunk Döbrögijének nem lesz lehetősége rá, hogy kivágjon minden fát.

>!
ppeva P
Molnár T. Eszter: A számozottak

Egy baja volt, hogy túl rövid. Ezt azzal próbáltam javítani, hogy mihelyt a végére értem, rögtön újrakezdtem. Így jobban össze is álltak bennem az egyes történetek kapcsolódásai. Nem volt szájbarágós, nem volt aktuálpolitikai íze – ráhagyta az olvasóra, hogy merüljön meg benne és próbálja átérezni. Nekem sikerült, nagyon fájt.
@Kuszma-nak igaza van, nagyon kellemetlen kis kötet ez. Az a legkellemetlenebb benne, hogy egyáltalán nem érzem úgy, hogy ez-az-minden ne történhessen meg belőle a valóságban is…

>!
csobi SP
Molnár T. Eszter: A számozottak

Rég nem olvastam novelláskötetet, és ez most határozottan jólesett. Letisztult, átgondolt válogatás ez, Tóth Krisztina pixelei, Szvoren Edina finom, apró ide-oda utalgatásai jutottak eszembe olvasáskor.

A leírás jól fogalmaz: „A könyv nem a diktatúra működésének ábrázolására törekszik, inkább azt kutatja, hogy milyen egyéni válaszok adhatóak a szabadsághiány tapasztalatára.”

Az egyes novellákban jelen vannak a rendszer sajátos egyedei: besúgók, csókosok, lázadók, lecsúszottak. A találkozási pontokon sorsuk vagy jóra, vagy még rosszabbra fordul. Molnár T. Eszter nem olyan sötéten ábrázol, mint a fent említettek, de határozottan ért a műfajhoz. Várom a következő kötetet.

Ajánlom a Merítés szerkesztőinek figyelmébe, @Csabi, @Kuszma, @giggs85

(A kötetért köszönet a @József_Attila_Kör_JAK-nak!)

3 hozzászólás
>!
virezma P
Molnár T. Eszter: A számozottak

Nehéz bármit is mondani erről a kötetről, hisz mások már megtették, jóval értelmesebben. Két ütemben olvastam, egy hét különbséggel, így az első feléből nem sok minden maradt meg. Valóban van benne egy Szvoren Edinára emlékeztető nyomasztás. Ételjegy, embercsempészet, megfélemlítés. Olyan világ, ahol „a szabályok folyton változnak”, ahol a kisiskolások is besúgók, ahol a szerelmi viszonyt is átitatja a gyanakvás és az érdekek. Az emberek olyan elemi szinten élnek, hogy áruba bocsátják magukat egy kis túróért vagy őszibarackért. És ha valaki kilóg a sorból, azt a hatalom véresen megtorolja. Jól ír, de nem jó olvasni.

>!
abcug I
Molnár T. Eszter: A számozottak

Nagyon jó kis könyv ez – de tényleg „kis”. Lehetett volna több, épp kezdtek összeérni a szálak….

>!
kolika
Molnár T. Eszter: A számozottak

Hű, de éhes világ ez! Az emberek éheznek a tápláló, életben tartó falatokra, de éheznek a jó szóra, a meghitt kapcsolatokra is. Nagyon komor hangulatú világ tárul fel, ahol az ételhiány, a katonai erők dominálnak. Olyan eszközökkel írja le ezt a világot, hogy simán elhihető egy ilyen jövő. A novellák rövidsége miatt nem lett kedvenc szereplőm, de az egyes helyzetek, események élesen kiváltak, emlékezetesek.
Érdekes, mert nagyon komor hangulatú könyvnek vélem, de szívesen olvastam volna még több ilyen jellegű novellát a szerzőtől.


Hasonló könyvek címkék alapján

Makai Máté: Koriolán dala
Szöllősi Mátyás: Váltóáram
Keresztury Tibor: Temetés az Ebihalban
Horgas Béla: Mit keresel itt?
Bozóky Éva: Claudia
Kahána Mózes: Szabadság, szerelem
Bodor Ádám: Plusz-mínusz egy nap
Csurka István: Amerikai cigaretta
Grecsó Krisztián: Pletykaanyu
Alice Munro: A boldog árnyak tánca