A ​Kóbor Szálló 20 csillagozás

Molnár T. Eszter: A Kóbor Szálló

Hetedhét Hugó, a becsületes földönfutó éjszakai szállást keres a városszéli erdőben. Búbanya, a barlanglakó útbaigazítása nyomán elérkezik a Kóbor Szállóba, és megismerkedik annak különös lakóival: Rebekával, a beszélő macskával, Bolíviával, a lustakötés címzetes egyetemi tanárával, Lust Alfonzzal, a nyugalmazott operaénekessel és Gizikével, a Kóbor Szálló nagylelkű háziasszonyával.
És hogy mi köze van Rikinek, ennek a borzas, szőke kislánynak, Dínónak, a szabadságra vágyó rottweilernek, és Sunyi Sanyinak, a rettegett rablónak a Kóbor Szállóhoz? Kiderül a meséből!

Varázslatos, érzékeny meseregény Molnár T. Esztertől (Egy majdnem normális család, Szabadesés) Molnár Jacqueline (Robotok, A hétfejű tündér, A részeg elefánt, Belvárosi gyümölcsök stb.) színpompás rajzaival – sok-sok humorral, emberismerettel, empátiával.
Ha szeretitek Lázár Ervint, ez a mese is tetszeni fog!

Eredeti megjelenés éve: 2018

Kiadói ajánlás: 6 éves kortól · Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

>!
Pagony, Budapest, 2018
110 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634104285 · Illusztrálta: Molnár Jacqueline

Kedvencelte 1

Várólistára tette 23

Kívánságlistára tette 15


Kiemelt értékelések

>!
meseanyu MP
Molnár T. Eszter: A Kóbor Szálló

Nagyon helyes könyv, egy fontos téma empatikus feldolgozása. Így kell szerintem a gyerekeknek tálalni a hajléktalanságot, szeretettel, derűvel, de azért nem elhallgatva a nehézségeket sem. Megmutatja a történet, hogy miért lesz valaki hajléktalan, hogy mivel jár ez, de csak szőrmentén, hogy ne legyen azért annyira megrázó. Plusz kis mellékszálak, varázslatosságok színesítik még az alapsztorit, hangulatos, humoros és egyben megható az egész. Mindehhez pedig remek illusztrációk társulnak.

>!
Annamarie P
Molnár T. Eszter: A Kóbor Szálló

Hetedhét Hugó, a becsületes földönfutó éjszakai szállást keres a városszéli erdőben. Búbanya, a barlanglakó útba igazítása nyomán elérkezik a Kóbor Szállóba, és megismerkedik annak különös lakóival: Rebekával, a beszélő macskával, Bolíviával, a lustakötés címzetes egyetemi tanárával, Lust Alfonzzal, a nyugalmazott operaénekessel és Gizikével, a Kóbor Szálló nagylelkű háziasszonyával. A történet a kisiskolás korosztályt célozza meg, de nekünk felnőtteknek is igazi szívmelengető olvasmány. Olyan, mintha Lázár Ervin egy elfeledett meséje jelent volna meg. Emberismeretről, szeretetről, nagyvonalúságról, varázslatról. Ezt a különleges hangszínű Molnár T. Eszter szeretem én, aki bátran nyúl olyan témához, mint hajléktalanság, előítélet, másfajta közösségek. Ezeket szerettem én mindig is a mesékben. Igazi unikum, olvassátok. Az illusztráció rendkívül harsány, nekem nem igazán tetszett, de az biztos, hogy a gyerekek oda lesznek tőle. Megkerülhetetlen kötet azok számára, akik a kortárs gyerekirodalmat követik. Nekem eddig ez a kedvencem a top 10-be jutottak közül.

>!
dianna76 P
Molnár T. Eszter: A Kóbor Szálló

Már az első oldalakon beleszerettem ebbe a történetbe, ha nem is maradt meg végig ez. Összességében mindenképp egy kellemes írás, s nem utolsó sorban hasznos is. A szerző merész volt, mert nem mindennapi Bár sajnos mindennapos! témahoz, a hajléktalansághoz nyúlt a főszereplőn, Húgón keresztül. A történet mégsem szomorú, hiszen tele van humoros jelenetekkel. Tetszett, hogy tudatosítja a szerző: a fedél nélküliek is olyanok voltak és úgy éltek egykor, mint bármelyik ember. Elég egy félresiklás pl. egy elveszített munkahely, és elindulhat a lejtőn az ember. Habár a mese fő témája a hajléktalanság, egy ponton túl elfeledkezhetünk minderről, mert annyi minden történik a szereplők körül: varázslás, kutyás üldözés, betörés. A kötet másik főszereplője számomra Dínó volt. Az ő történetén, sorsán keresztül az is világossá válhat az olvasó számára, hogy a lakhatás nem feltétlenül egyenlő az otthonnal. Előbbi csupán fedél a fejünk felett, utóbbiban viszont jól és szeretve is érezzük magunkat. Gizi néni, és az Ő arany szíve meg a különleges főztje miatt pedig nem kaphat kevesebbet ez a könyv a maximum csillagnál. A kutya gazdáit sem szívleltem, de aki egyáltalán nem lett szimpatikus szereplő: a zöldséges. Mégpedig a már megbüdösödött káposzta és a buggyant barackok miatt.
Habár a történet legvégére nem került fel teljesen az i-re a pont, sejteni lehet, hogy a lejtő visszabbillen Húgó alatt, s útja felfelé indulhat.
A könyv illusztrációi pont olyan színesek, tarkák, mint a szereplők maguk. Nekem tetszettek!

>!
Pagony, Budapest, 2018
110 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634104285 · Illusztrálta: Molnár Jacqueline
2 hozzászólás
>!
Boglárka_Madar P
Molnár T. Eszter: A Kóbor Szálló

Ez egy igazán különleges meseregény: a téma, a szereplők, az illusztrációk mind-mind nagyon egyedivé teszik.
A könyv főszereplője Hugó hajléktalan. Nem könnyű téma, de az írónőnek mégis sikerül olyan módon megközelíteni, hogy képet kaphatunk a hajléktalansággal járó problémákról, ugyanakkor mégis egy igen szerethető, kedves mesét tár elénk.
A történet tele van varázslatos elemekkel, ugyanakkor a sorok között mégis a való világban igen fontos elvekre tanít: mint az empátia, hűség, egymás elfogadása, előítélet-mentesség fontosságára..
Nagyon tetszettek a szereplők nevei, rendkívül beszédesek, mégsem hatnak erőltetettnek. A kedvencem lett mind, de talán Gizikét emelném ki, sok ilyen színes-csodás nagymama kellene a világba.
Az illusztrációk önmagukban nem az én ízlésemet tükrözik, de annyira illenek a történet hangulatához, hogy muszáj kiemelnem, milyen remek munkát végzett az illusztrátor is.

>!
Viktória_Paulon
Molnár T. Eszter: A Kóbor Szálló

még nem döntöttem el, hogy Gizike szeretnék lenni, vagy szeretnék egy Gizike nagymamát. visszaadta a mese a hitem abban, hogy mindenkire vár egy alapos fejbekólintás vasserpenyővel, hogy aztán rendben mehessenek a dolgok.

kicsit bizonytalan vagyok abban, hoyg várom-e hoyg megjelenjen a Kóbor Szálló szakácskönyv, és végig aggódtam, hogy a gyerekeim párhuzamot fognak vonni a mese és a valóság között, melyben krumplipürét kenten egyszer a melegszendvicsre, hoyg csak a legutóbbi sikertelen vacsorát említsem.

>!
belladonnatook
Molnár T. Eszter: A Kóbor Szálló

ha lehetne hét (vagy több) csillagot adni, most megtenném. pedig nagyon féltem ettől a könyvtől. milyen téma már, hajléktalankérdés, vékony jég nagyon… szinte biztos voltam benne, hogy beletörik a szerző bicskája. de nem! MTE nem gügyögve, nem szépítve, bátran és hatalmas szívvel tárgyalja a kérdést. a szereplői egytől-egyig szerethető, élő figurák, hibákkal, erényekkel, a történet nem túlbonyolított de nem is szájbarágós, a mondatok pedig gyönyörűek.

>!
Driz P
Molnár T. Eszter: A Kóbor Szálló

Kedvencem lett, mert egy igazán varázslatos történet sok furcsa, de szerethető szereplővel. :)

1 hozzászólás
>!
kisboszorka P
Molnár T. Eszter: A Kóbor Szálló

Nagyon színes, varázslatos mese; reális, mégis 20 centivel a föld felett. Kicsit olyan, mint amikor a fiam mesél nekem: a valóságba belesző egy csomó mesebeli szálat; talán ettől tetszett ez nekem nagyon.
Maga a téma felnőtt szemmel nagyon nehéz, a főszereplő ugyanis egy hajláktalan. Ezt a témát úgy érzem bárhonnan írtó nehéz megközelíteni, és hát maradnak nyitva kérdések (hogy került az utcára Hugó, milyenek voltak a mindennapjai a Kóbor szálló előtt…), bár a történet szempontjából nincs jelentősége.

>!
berlin
Molnár T. Eszter: A Kóbor Szálló

Tetszett, de nem ragadott minket magával, ugyanakkor más/több, mint egy szokványos gyerekkönyv.

>!
Vörös_Brigitta 
Molnár T. Eszter: A Kóbor Szálló

Nagyon gyorsan elolvastam, kedves volt a történet, több fontos társadalmi és családi helyzet is megjelenik benne. Elsősorban közös olvasásra ajánlom kb. 5-6 éves kortól, akkor is, ha már tud olvasni a gyerkőc.


Népszerű idézetek

>!
Zsófi_és_Bea P

A felnőttek néha nagyon fárasztóak tudnak lenni, különösen, ha elkezdtek olyan kérdéseket feltenni egymásnak,amikre még egy kétéves is tudja a választ.

15. oldal

>!
Zsófi_és_Bea P

Néha kényelmetlen volt a magány, de legalább biztonságos, mert aki mindig egyedül van, azt senki sem tudja kinevetni.

28. oldal

>!
Zsófi_és_Bea P

Megfigyelte, hogy a felnőttek mindig sietnek, és mindenhová a legrövidebb úton mennek, ezzel szemben a nagymama nem szeretett sietni, és soha sehová nem a legrövidebb úton ment. Ha már úgyis erre járunk, miért is ne nézzük meg? – mondta gyakran, és olyankor megnézték. Erről jut eszembe, miért nem ugrunk be? – vetette fel máskor és ezek után beugrottak.

40. oldal

>!
Zsófi_és_Bea P

Régen megyfigyelte, hogy semmi sem tesz olyan jót szomorúság ellen, mint egy kis fütyörészés.

27. oldal

2 hozzászólás
>!
Zsófi_és_Bea P

– Szent cipőfűző! – kiáltott fel Hugó. – Beszélő állatokat képzelek magam elé! Biztos beteg vagyok, megfáztam tegnap éjjel, jaj, érzem, hogy megy fel a lázam, jaj!
– Ugyan már, ne görcsölj! – szólt rá a macska.
– De beszélő állatok csak a mesékben vannak!
– Hát, nem tudom, szerintem te éppen egy macskával beszélgetsz.
– És még én vagyok a fura alak kettőnk közül?! – forgatta a szemét Hugó.
– Minden nézőpont kérdése – vonta meg a vállát a macska.

13. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Paulon Viktória: Kisrigók
Bodor Attila: A tél menyasszonya
Szabó Magda: Tündér Lala
Csukás István: Süsü, a sárkány
Berg Judit: A Nádtenger télen
Lázár Ervin: Berzsián és Dideki
Molnár Krisztina Rita: Maléna kertje
Kolozsi Angéla: Bódog és Szomorilla
Bálint Ágnes: Tündér a vonaton
Fésűs Éva: A csodálatos nyúlcipő