A ​víz ösvénye (Térforgó 1.) 25 csillagozás

Molnár Krisztina Rita: A víz ösvénye

„Eszter, ​Eszter, Eszter. Szeretem kimondani a nevét. Ha valami rossz történik velem, vagy izgulok, azonnal az ő neve jut eszembe. Ha azt mondom magamban, Eszter, azonnal tudom, hogy nem vagyok egyedül a világon.”

A tízéves Tamás és anyukája, Eszter gyógyulni érkeznek az erdőkkel tarkított vidékre. Gyógyulni az asztmából, a zajból, a városból, a múltból, az emlékekből és a nem-emlékezésből. Lillafüred épp ezt nyújtja nekik. A barlangmélyi csend, a vízesés megnyugtató csobogása és a táj leírhatatlan hangulata magával ragadja, és nem ereszti az idelátogatót.

Molnár Krisztina Rita meseszerű története valódi problémákat tár elénk: a szülő-gyerek kapcsolat nehézségeit, az örökbefogadás kérdéseit, az elmúlás és gyász, az elfogadás és újrakezdés lehetséges feldolgozását. Mindezt olyan bájjal és bölcsességgel teszi, hogy az olvasónak pityergés közben is mosolyra húzódik a szája. A történetet pedig tökéletesen kiegészítik Simonyi Cecília elragadó… (tovább)

Tagok ajánlása: 10 éves kortól

>!
Alexandra, Pécs, 2016
96 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634470038 · Illusztrálta: Simonyi Cecília

Enciklopédia 5

Helyszínek népszerűség szerint

Lillafüred · Lillafüred - Palotaszálló


Kedvencelte 1

Várólistára tette 24

Kívánságlistára tette 21


Kiemelt értékelések

Slyder13 P>!
Molnár Krisztina Rita: A víz ösvénye

(Spoilerek Off-olva)

„Örülök neki. Jó, hogy elmondtad. Ami kijön, az már nincs bent.”
És nem emészt annyira… egészíteném ki ezzel a mondatot.

Örülök, hogy rábukkantam itthon e könyvre, amire nem is emlékszem, mikor és ki tett szert a családban.

Nekem tetszett ez a könyvecske, melybe rövidsége ellenére sok téma belefért, érzékenyítés céljából: betegség, veszteség, gyász, örökbefogadás, különböző családi viszonyok (válás, csonkacsalád, mozaikcsalád), iskolai kortársbántalmazás, kiközösítés. A keretbe foglalt történet sem hétköznapi, ugyanis az asztmás Tamást gyógyulni kíséri Lillafüredre az édesanyja (örökbefogadó szülője), s itt töltenek el egy hetet, a Szent István-barlang Fekete-termének gyógyító levegőjén, ahol mindketten gyógyulnak testileg, lelkileg egyaránt. Közben járják a természetet, megismerkednek a környék néhány érdekességével, ismeretségeket kötnek, sőt a gyermek egy nem épp veszélytelen kalandba is belekeveredik.

Az írónő finoman, a tőle megszokott érzékkel közelíti és épp csak érinti az említett témákat, lehetőséget adva a közös értelmezésre. Bizonytalan vagyok viszont a célcsoport meghatározásában… Szerintem érdemes közösen olvasni, vagy legalábbis átbeszélni a könyvet a gyermekkel, hogy még a nagyobbacska gyerekek is mindent pontosan értelmezhessenek. A gyermek-szemszög mellett megjelenik a felnőtté is, ennek befogadása szerintem nagyobb gyerekeknél lehetséges. Én felnőtt-szemmel olvastam, nekem helyén volt minden, de például néhol figyelni kellett, ki a megszólaló. Ezt érdekes játéknak tartottam és az írónő tudatos csalafintaságának.

Nekem tetszett, hogy versbetétek és ismeretterjesztő mondatok is megbújnak a történetben off és hogy megismerkedhetünk Lillafüred és a természet szépségeivel is, növényekkel, állatokkal, kőzetekkel. Nemcsak a felnőtt (Eszter, az anya) csendesedett le az ott töltött pár nap alatt – míg Tamás gyógyult – hanem én is, olvasás közben. Finoman rezgő, lágyan rengő a könyv hangulata, ringatja és semmiképp sem zaklatja fel az olvasót.

József Attila és Herman Ottó történetbe vonása off is tetszett, üde színfoltja volt a kisregénynek.

Sok értékes gondolatot írhatnék ki idézetként – mert voltak bőven ilyenek –, talán egyszer majd pótolom ezeket is.

Szeretettel megírt történet, lelki finomsággal és eleganciával. Simonyi Cecília pazar illusztrációi szín- és formavilágban, hangulatban, finomságban tökéletes kísérői voltak a történetnek.

Kíváncsi lettem a Térforgó sorozat következő kötetére, a történet folytatására is.

olvasóbarát>!
Molnár Krisztina Rita: A víz ösvénye

„Mintha láthatatlan csápjai lennének. A szagokra, a színekre, a hangokra.”

Szeretem a könyveit, a témaválasztásait, ez a kötet is nagyon tetszett. Egymás mellé sodródott emberek, egy igazi mozaikcsalád tagjai, akik tanulják a közös életet, próbálják feldolgozni traumáikat, váltakozó nézőpontból értesülhetünk érzéseikről, gondjaikról. Eszter és Tamás egy hetet tölt együtt, egymásra figyelve, Tamás asztmája gyógyul Lillafüreden és a barlangban, Eszterből igazi anya lesz Tamás számára. Felidézik Iza az édesanya, a barátnő emlékét, találkoznak Vali nénivel és Zsomborral, (aki meg egy csonka család gyermeke) a fiúk összebarátkoznak. Molnár Krisztina Rita műveiben jelentős szerepe van a lecsendesedésnek, az egymásra figyelésnek, egymásra találásnak. A cseppkőbarlang csodája és a kaland a tavon fontos részei a kötetnek. Örülök, hogy a zene is helyet kapott a kötetben https://moly.hu/karcok/1228323
Herman Ottó és József Attila emlékét, tevékenységét is megidézik, szobraik „életre kelnek”. Jól megválasztott versrészletek színesítik a történetet.
Simonyi Cecília illusztrációi most is nagyon szépek, kifejezőek.

Annamarie P>!
Molnár Krisztina Rita: A víz ösvénye

Molnár Krisztina Rita A víz ösvénye című műve a gyermek és ifjúsági könyv kategóriába tartozó, kicsit családterápiás, kicsit gyermeklélektani alkotás. A tízéves Tamás és anyukája Eszter, ahogy majd kiderül örökbefogadó mamája, terápiás céllal Lillafüredre utaznak, hogy a kisfiú gyógyuljon asztmájából és a városi zűrzavarból. Tulajdonképpen erről a pár együtt töltött napról szól a könyv és arról az útról, amit megtesznek egymás felé, a végső lépésekről, amik még hiányoztak.
https://annamarie-irkal.blogspot.hu/2018/05/lillafured-…

1 hozzászólás
dianna76 P>!
Molnár Krisztina Rita: A víz ösvénye

Nekem a szívemig ért ez a könyv. Fontos, és szép dolgok vannak benne. Különösen a más gyermekét sajátként nevelni szál érintett mélyen. Tetszett, hogy a történet – ami többnyire két emberről, az ő bizonytalan érzelmeikről, és kapcsolatukról szól – hol a nevelőanya, hol a gyermek szemszögéből látható, valamint időnként a szerző beszéli el a történéseket. Mindkét félről tele vannak érzelmekkel a sorok. A kisfiú gondolatai különösen megérintettek. S hogy külső, idegen szemmel is láthassuk a két szereplőt, rövid időre belép a képbe Vali néni, s az ő gondolatai. Ez a többoldalúság tette érdekessé a könyvet. Habár nem kapunk jelzést, hogy éppen kin keresztül látjuk a történetet, pár sor után mindez kiderült számomra. Ami még elvarázsolt az a környezet, a természet leírása. A cseppkőbarlang különösen, hiszen jó magam is jártam ott gyermekként. A szerző lopva szórja ránk az ismereteket, s nem csak a természetről. A fenyőrügy szirupnak utána is néztem. Most hallottam róla először. Itt van József Attila és Herman Ottó alakja. A szereplők szemével, velük a szobraikkal kapcsolatban találkozunk. Egy dolog zavart velük kapcsolatban: az ő megszólaltatásuk, és gondolataik. Igazából nem értettem, hogy ezekkel a párbeszédekkel mi volt a szerző célja. E miatt vontam le a fél csillagot. Ezért az egy-két zagyvának érzett fejezetért viszont kárpótolt a történet végén, a két főszereplő utolsó megszólaltatásakor elhangzott párbeszéd, Tamás szavai. A szavak, vagy csupán egyetlen szó, mely Esztert könnyekre fakasztotta. A történetet kísérő illusztrációk szépek, és különlegesek. Tetszett a színviláguk is. Azt gondolom, hogy méltó kísérői a szövegnek.
Aki vidámat, vagy szórakoztatót szeretne olvasni, kerülje ezt a könyvet. Aki viszont szereti a lélekig ható történeteket, annak merem ajánlani. Érzelmi túlcsordulás ez a könyv…

>!
Alexandra, Pécs, 2016
96 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634470038 · Illusztrálta: Simonyi Cecília
3 hozzászólás
RandomSky>!
Molnár Krisztina Rita: A víz ösvénye

Nem is tudom, olvastam-e ebben az évben ennél szebb könyvet. Szép, mert igaz.
Írtam róla egy cikket, és abban szinte minden ott van, amit el akartam meg tudtam mondani erről a könyvről, kérlek, olvassátok el: http://ekultura.hu/olvasnivalo/ajanlok/cikk/2016-12-22+…
De még valamit ide leírok. Azt, hogy Molnár Krisztina Rita úgy képes emberi sorsokról, nőkről, férfiakról, gyerekekről mesélni, ahogy kellene. Hogy benne van a harmónia. Hogy ez a könyv nagyon sokban szól anyaságról és nőiségről, a nők erejéről, mégsem feminista, mégsem szólja le a férfi nemet, hanem megmutatja, hogy mindkét félre szükség van, és hogy lehet ezt jól is csinálni. Tisztelet, szeretet, megértés van benne, de nem zengzetes szavakban, hanem megélt valóságban. Bárcsak mindenki elolvasná!

2 hozzászólás
Hintafa>!
Molnár Krisztina Rita: A víz ösvénye

Kicsit vegyesek az érzéseim a könyvvel kapcsolatban. Egyfelől az alapötlet nagyon szép és megkapó (elvesztett anya-barátnő gyászának feldolgozása, gyógyulás a város zajától távol), ugyanakkor a szereplők belső monológjaiból sokszor -számomra- nehezen derült ki, hogy ki éppen a beszélő. Az illusztrációk finomak, légiesek és nagyon elegánsak. A történettel kapcsolatban egy pici hiányérzettel küzdök. Ugyanakkor hasonlóan Molnár Krisztina Rita előző köteteihez ez is teli volt annyi szeretettel és törődéssel, amiért örülök, hogy elolvastam.

8 hozzászólás
LittleStar P>!
Molnár Krisztina Rita: A víz ösvénye

Érdekes könyvecske. Másabbra számítottam, de így is tetszett vegulis. Benne a múlt és a jelen. Sok kérdés az életből, amiket a gyerekek is feltehetnek, és valahogy meg kell magyarázni. Az igaz barátság története. Viszonylag velős, erős tartalmú a könyv. A szeretet süt minden lapjarol. Néha elvesztem picit a sok mondanivalóban, de nagyobb gyerekekkel szerintem közösen olvasva szuperül lehet egy-egy komolyabb témát érinteni. Tetszettek a természeti utalasok, a sok állat és növény, amellett a vidéki élet szépségei, a város hátrányai is megjelentek benne. A kedvenceim pedig a foltos szalamandrak :D. Sok kisebb „epizódból” áll a történet, ami szimpatikus volt. Az illusztrációk is csodálatosak benne. :)

Lovely>!
Molnár Krisztina Rita: A víz ösvénye

Nem lepődnék meg, ha egyszer a Szent István barlangnál vagy a Hámori tónál lehetne találkozni Eszter és Tamás szobrával, egy padon ülnének, és le lehetne ülni hozzájuk beszélgetni. De az is lehet, hogy nem egymás mellett lennének, hanem Eszter ülne egy padon és távolabbról figyelné Tamást. Sokat lehet tanulni tőlük. Sokat lehet kapni ettől a könyvtől. Lillafüreden olvasni pedig különösen megkapó volt. A könyv elolvasása után látogattunk el a Szent István barlangba, és lesújtó volt hallani, hogy a gyógybarlangot a COVID óta nem használják.

l2njpx>!
Molnár Krisztina Rita: A víz ösvénye

Kedves, rövid kis történet és talán nem is regény. Pluszban érdekes, hogy itt játszódik, Miskolcon.


Népszerű idézetek

Slyder13 P>!

– Értem, igen. Na, azt hiszem, ez is ilyen. Hogy persze is meg nem úgy is. Már ezzel a történettel is jól lehet lakni.
– Jóllakni?? Egy történettel?
– Ühüm. Szerintem vannak ilyen történetek. Hogy hiányzik valami, nem is veszi észre az ember, csak korog a szíve, és akkor egyszer csak előbukkan egy történet, egy mese vagy egy film, és minden kisimul. Mint mikor úgy érzed, hogy kilukad a gyomrod az éhségtől, és befalsz egy nagy adag sült krumplit.

68. oldal

2 hozzászólás
Uzsonna>!

De ez a barlang gyönyörű. A cseppkövek… mint a bizonyítékok. Bizonyítékok, hogy bármi megtörténhet. Folyékonnyá válhat a szilárd, és megszilárdulhat újra… Ugyanaz az anyag, mint fönt, az út fölött az éles, darabos szikláké, mégis csupa lágy forma. Cseppről cseppre… végtelen türelem, mire cseppenként felépülnek ezek a törékeny kőszobrok. Ha költő lennék, a sírás jutna eszembe. Ahogy a föld lassan, kitartóan könnyezik. És miközben szép lassan pusztul, a bánatból kőcsipkéket és oszlopokat épít.

26-27. oldal

Kapcsolódó szócikkek: barlang · cseppkő · Lillafüred
4 hozzászólás
Slyder13 P>!

Te jó ég, hány óra lehet? Mindjárt éjfél. Utálom, amikor ennyire kavarog a fejemben minden. […] Olvasok még egy kicsit. Muszáj elterelnem a gondolataimat, és aludnom, aludnom, mert holnap szét fog esni a fejem a fájdalomtól.

7. oldal

Annamarie P>!

Hány éve írtam a magyar pókfaunáról? Lassan száznegyven! És még mindig van, aki nem ismeri fel a zöld hunyópókot Hát mit tanítanak az iskolában ? Pedig gyönyörű kis állat, olyan akár egy apró smaragd.

51. oldal

RandomSky>!

– …Már ezzel a történettel is jól lehet lakni.
– Jóllakni??? Egy történettel?
– Ühüm. Szerintem vannak ilyen történetek. Hogy hiányzik valami, nem is veszi észre az ember, csak korog a szíve, és akkor egyszer csak előbukkan egy történet, egy mese vagy egy film, és minden kisimul.

68. oldal

Slyder13 P>!

Telihold. Hát ezért aludt el olyan nehezen.

Első mondat

dianna76 P>!

[…] Egy költő. József Attila a neve.
– Tudom, hogy ki. Róla tanultunk már a suliban. Meg is kellett tanulni egy versét. Mama. Ez a címe. Fura, hogy így hívta az anyukáját. Ahogy mi a nagymamát. Meg az is, hogy… szóval hogy neki is meghalt. De ő ismerte. Azért az egészen másmilyen lehetett.
– Igen. Teljesen más. Szerintem is. Nem is tudom, melyik…
– Neki rosszabb volt. Mert ő szerette. Tudod?
– Igen, azt hiszem.
– Nekem csak… Olyan… valahogy egy nagy luk van bennem, ha rá gondolok. Nem Iza hiányzik, csak az, hogy nem is tudom, milyen volt. Hogy hiába mesélsz róla, el sem tudom képzelni… érted?

43. oldal

Citrompor>!

A futásban az a jó, hogy egy idő után olyan, mintha nem én emelném a lábam. Mintha repülnék vagy gurulnék a föld fölött iszonyú gyorsan. Mint a rajzfilmekben.

26. oldal

Kapcsolódó szócikkek: futás
2 hozzászólás
olvasóbarát>!

Hiszen Tamás csak egy kisfiú. De néha olyan mély a tekintete, mint egy tó. Azt hiszem csak azok tudnak így nézni, akik már örökre elveszítettek valakit.

7. oldal


A sorozat következő kötete

Térforgó sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Håkon Øvreås: Barni, a szuperhős
Rosemarie Eichinger: Esznek-e a halottak epertortát?
Monostori Mária: Kettévált világ
L. M. Montgomery: Barátságok
Valeria Screwy: Miss Screwy csavaros árvái
Baár Tünde: A mezítlábas grófnő
Kelly Barnhill: The Girl Who Drank the Moon – A lány, aki holdfényt ivott
Tasnádi István: A kőmajmok háza
Kemendy Júlia Csenge: Az Anyacsalogató Hadművelet
Kiss Judit Ágnes: A Csodabogár