A ​házicsoki színe 7 csillagozás

Molnár Krisztina: A házicsoki színe

A ​marosvásárhelyi képzőművész gyermekkora emlékeit rendhagyó kötetben jeleníti meg. Ajna lányának mesélve rádöbbent, hogy napjaink gyerekeinek nagyon nehéz mesélni a nyolcvanas évek Romániájáról, az akkori falanszter-világ ma már csak nyomokban létezik. Képzőművészként elsősorban a látványra fókuszál, a rövid, rendkívül pontos, úgymond lírai precizitással megjelenített történeteket egyegy illusztráció – a szerző saját alkotása – kíséri. A szerző gyerekkora színhelyeit jeleníti meg, a korabeli lakótelepi gyerekkor sajátos elemeivel. Ebben a világban az úgynevezett blokk (tömbház) és közvetlen környezete a gyerek életterét képezi: szülői ház, de miniatűr város is, amelyben minden emeleten több játszótárs lakik, ahol nem kell társaság után keresgélni, mert az akkori évek rekordszerű népességszaporulata az erdélyi magyarságot is ugyanúgy jellemezte, mint a többségi nemzetet. Illetve a blokk az a hely, ahol az udvaron sötétedés után is lehetett játszani – míg a nyolcvanas évek… (tovább)

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

>!
Koinónia, Kolozsvár, 2017
48 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789731651750 · Illusztrálta: Molnár Krisztina

Várólistára tette 2

Kívánságlistára tette 3


Kiemelt értékelések

Annamarie P>!
Molnár Krisztina: A házicsoki színe

Molnár Krisztina képzőművész, aki a színekkel érzékelteti mondanivalóját. Így a kötetnek elválaszthatatlan része, vagy mondhatni fontosabb alkotóeleme az illusztráció, mint maga a szöveg.
Ha az írott mondanivalót nézem, akkor látható, hogy a szerző egy csapásvonal mentén, a színeket megnevezve és ahhoz csoportosítva építette fel mesélni valóját, ami saját gyermekkorát jelenti a romániai Ceaușescu-diktatúra alatt. Egy-egy szín, egy-egy ahhoz kapcsolódó életérzés, élmény. Így lesz a szürke a lakótelek, a kék az egyenruha, a sárga a játékmaci, a barna a csoki vagy a rózsaszín a vágyott baba megjelenítője a kisgyermek életében. A rövid, egyoldalas leírás a legtöbb helyen inkább magyarázat, mint mese. Tömör, néha kicsit komor, mint az akkori gyerekek élete, de azért felcsillan benne a gyermeki játékosság. Én elviseltem volna több ilyen szikrát. Ami viszont határozottan ártott a kiadványnak, az a szöveg háttérszíne. Végig éreztem a könyv nyomasztó hangulatát, de akkor jöttem rá, hogy mi a bajom vele, amikor fehér színhez értem. Ott minden rendben volt. Bal oldalon fehér papíron fekete betű, jobbra a hozzá tartozó egész oldalas Télapó.

A vegyes technikával készült illusztrációkat szeretem, a különböző minőségű minták figyelemfelkeltőek tudnak lenni. Molnár Krisztina munkáiról is elmondható ez, mindegyik egy önálló kis alkotás a maga nemében. (Egy kivételével mind tetszett nekem.) A gyermeki tekintetet megragadó, és további beszélgetések alapja lehet.
Ez egyébként elmondható a szövegre is, mely egy gyermek számára sok új kifejezést tartalmaz. (szignó, (ami inkább szignál akar lenni), felvonó, műszálas, pionírnyakkendő, trikolór, karióka (ennek nekem is utána kellett néznem), blokk (itt blokkház) .

Kicsit komornak és nyomasztónak érzem így együtt a szöveg és kép teremtette hatást, de lehet, hogy a fiatalabb olvasóközönségnek jobban fog tetszeni.

dianna76 P>!
Molnár Krisztina: A házicsoki színe

Egy letűnt korszak emlékei. Nem feltétlenül derűs emlékei. Engem kicsit nyomasztott ez a könyv. Talán nagyobb élményt nyújtott volna, ha magyarországi múlt jelenik meg a lapjain, pl. az én gyermekkoromból: úttörősség, a jó kis énekekkel, zászlófelvonásokkal; balatoni táborozások orosz diákokkal; fegyveres erők napi iskolakirándulás főzéssel a katonai laktanyánál; takarékbélyeggyűjtés; papír-és vasgyűjtés kicskocsikkal; árokcicázás; számháborúzás; május elsejei felvonulás; suli helyett egy hétig TSZ munka stb.
Viszont nagyon tetszett az események, emlékek színekhez való társítása és az illusztrációk sajátossága.

>!
Koinónia, Kolozsvár, 2017
48 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789731651750 · Illusztrálta: Molnár Krisztina
brena>!
Molnár Krisztina: A házicsoki színe

Ajándékba kaptam ezt a könyvet.
Szerintem ezt csak az érti meg, aki valamennyit megélt abból a rendszerből…. nekem tetszett, volt kék köpenyem,de sose álltam sorba étel jegyekért vagy kenyérért. Apumnak sok emléket felelevenített, és mesélt az akkori időkről.
És igen, imádom a házi csokit! :)


Hasonló könyvek címkék alapján

Charlie Mackesy: A Kisfiú, a Vakond, a Róka és a Ló
Farkasházi Réka: Életmesék
Astrid Lindgren: Kalle nem ijed meg az árnyékától
Balázs Sándor: Trézsi néni kosztosai
Timo Parvela: Pate focikönyve
Selma Lagerlöf: Amikor én kislány voltam
Birtalan Ferenc: Tarisznyában a tenger
Ross Welford: Az 1000 éves fiú
Garajszki Margit: Bartók
Christine L'Heureux: Mint apa