Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Mint egy francia király 8 csillagozás
A regény főhősével, a nyugdíjas Jakab Jánossal csoda történik. Abból a növényi főzetből, mellyel dögrováson lévő kutyáját – szomszédasszonya tanácsára – életre keltette, sőt megfiatalította, maga is iszik, és egyik pillanatról a másikra megszabadul az öregség nyűgeitől. Energikus férfi lesz belőle, aki szűknek érzi a nyugdíjas életmód kereteit, lehetőségeit. Először a legbelsőbb magánéletét rendezi, az évek során föléje hatalmasodó feleségét visszaszorítja az őt megillető helyre, bezárja, és önérzetét megtöri, majd a kerítésen túli világban is hozzáfog ábrándjai megvalósításához. Mint volt lakatos, működési engedélyt szerez a tanácstól, gazdag kisiparos szeretne lenni. S ügyességben, leleményességben Jakab János nem szűkölködik. Életszínvonala látványosan emelkedik: autón jár, bútort cserél, szeretőt tart, s még kutyája is státusz-szimbólummá válik. Egy váratlan fordulat következtében azonban Jakab János karrierje megtörik: egy nála „dörzsöltebb” spekuláns csődbe juttatja… (tovább)
Eredeti megjelenés éve: 1975
Enciklopédia 7
Szereplők népszerűség szerint
Várólistára tette 4
Kiemelt értékelések
Egész véletlenül akadt a kezembe ez a kis történet, de nem bántam meg, hogy elolvastam. Jópofa humor, olyan érzete van, mint egy régi magyar filmnek. A hetvenes évek világa idéződik fel benne. (bár ugyanez megy most is, csak másképpen) A kutyás jelenetek tetszettek a legjobban. Humoros, de közben szomorú is az egész.
Azon meglepődtem, amikor tanulmányoztam az író bibliográfiáját, hogy korábban (az őskorban) már olvastam az tőle egy könyvet, a Tizennyolcadik születésnapot.
Könnyen, gyorsan olvasható kis könyv ez, ahol a főszereplő karaktere megfelelően bicskanyitogató ahhoz, hogy felkapd a fejed és alig várd hogy a maga keverte fagyi visszanyaljon, viszont csak pont annyira ősparaszt, hogy ne akard falhoz csapni a könyvet.
Mégis vagy pont ezért én a kutyás részeket élveztem leginkább.
Kezdetben nem tudtam eldönteni, hogy ez a könyv rettenetesen rossz, vagy csak simán borzalmas-e. Aztán ahogy haladtam előre a történetben, kezdtem azt érezni: Talán direkt van így. A helyenként felbukkanó, stílustörő kifejezések nem feltétlenül jelzik az írói tehetségtelenséget, a szereplők viszont kimondottan idegesítettek.
Nem kicsit.
Nagyon.
Aztán arra jutottam, hogy Jakab János karaktere szándékoltan lett olyan, amilyen. Ő a nagybetűs magyar Szarházi, aki szerint asszony, kutya verve jó, a szomszéd tehene pedig dögöljön meg lehetőleg a szomszéddal együtt.
Kicsinyes, nagyravágyó, önérzetes, életképtelen. Megszokott kombináció, sok emberben megvan. És amíg egy hetven éves vénember testébe van zárva, addig nem is zavar sok vizet. A könyv érdekes gondolatkísérlet arról, mi történne, ha egy ilyen alak kapna egy második esélyt az élettől.
Mindent egybevetve, végül pozitívan csalódtam.
Amíg bele nem rázódtam eme rövid kis történetbe, addig nyitogattam a szemeimet nagyra, hogy ez most mi? Aztán kezdett érdekelni a történet és a végére már kezdett tetszeni is.
Két történetet ismerhetünk meg a könyvben, Jakab János életének alkonyát, aki már 70 éves, fáradt, lassú öregember illetve a kutyájának a történetét. Aurél kutya története nem annyira tetszett, valahogy az a rész kicsit untatott a megfiatalodása után. Jakab János átváltozása, vagyis egy új esélye a másabb, jobb életre érdekesebb volt. Beleképzelhettünk magunkat abba, hogy mi történik akkor, amikor egy idős ember új esélyt kap. Újra duzzad az erőtől, tettvágytól és dúlnak benne a hormonok is. Tud-e élni az új lehetőséggel János? Ügyesebben intézi a dolgait másodjára? Látja-e a saját cselekedeteinek a következményeit, ha már egyszer új esélyt kapott? Meg tudod, ha elolvasod a könyvet!
(Az én véleményem szerényen, csak annyi: hogy, nagyon nem tetszett nekem ez a Jakab János, önző, elfuserált és buta.)
Érdekes szórakozás ez a könyv.
A negatív hősök általában irritálnak, ez most kivétel volt, pedig a „Hogyan öregedj meg méltósággal” című verseny abszolút veszteséről szól a könyv. már ha lenne ilyen verseny. Rövid, velős, tanulságos (és nem csak arról hogy a szomszéd receptje kicsit furcsa néha), nem maradandó élmény, de egyszerinek jó volt.
Népszerű idézetek
Az aranylakodalom után a rendes férjeknek meglapulnak, a légynek se vétenek, mert hetven év púpjával a hátukon már megereszkedik az inuk, kihagy az emlékezetük, örülnek, ha jól kiáztathatják a fájós bütykeiket, nemhogy ilyen ordenáré szemtelenkedésre merészkedjenek feleségükkel szemben, aki egy életen át mosta rájuk a koszos gatyát, mert arra jó az asszony, akkor is amikor a házasélet hajdani kellemetességeiből a lottyadt vénemberek már semmit se tudnak nyújtani, s mi lenne ezekkel, ha a virgonc feleség nem szaladna a piacra, a közértbe, ha nem főzné meg a zabálnivalójukat, ó a tehetetlen, pudvás vénségek.. És akkor itt van ni, a „nyanya”… Na adna neki „nyanyát”, az Isten rogyassza rá az eget, adna ő neki, hogy tudomisten megemlegetné holta napjáig…
34. oldal
Tüzér Aurél éppen kedvenc ételét vacsorázta, marhapörköltet nokedlival. Nagyszerűen tudott enni, önfeledten átadta magát a vajpuhára főzött fiatal marhahús fűszeres ízeinek, gondosan megfürdette a sárgálló nokedlikat az aranypiros, csípős zaftban, harapott egy falat savanyú uborkát, közbeiktatott egy-egy kortyintás könnyű vörös bort, étele fogytán a lábashoz settenkedett, orrcimpái kitágultak a pörkölt illatától – s most következett a tunkolás a fehér kenyérbéllel; a halhatatlan mester, Beethoven IX. szimfóniáját nem hallgatja ilyen üdvözült ábrázattal az ínyenc zeneélvező.
Ilyenkor nem volt szabad zavarni Tüzér Aurélt, felesége is csendben evett, Makainé pedig ölébe ejtett kézzel gyönyörködött a veje vacsorázásában. Szívből utálta, de főzni szeretett rá […]
58. oldal
Kapalyag Imre festőművész éppen az utolsó ecsetvonást tette fel a „Kompozíció 36.” címet viselő nonfiguratív képére. Hunyorogva hátrált a vászontól, nézte a színek, vonalak, foltok semmihez sem hasonlítható diszharmóniáját, melyet a tudatalatti én legmélyebb rétegeiből bányászott elő, de nem amúgy naturalista módon, magyarázhatóan és fejtegethetően, hanem művészi intuíciójának és sugallatainak öntörvényű járatait követve. Kapalyag rejtelmes s kissé megbocsátó mosollyal hallgatta, mikor egy-egy kiállításán a kritikusok nekirugaszkodtak, hogy megmagyarázzák képeinek szín- és formavilágát s az ebből kicsendülő tartalmakat. Megmagyarázzák azt, amit ő is csak sejtett, mint macska az esőt.
67. oldal
Most már egy percig se habozott, hátrament a kertbe, tépett egy marék kutyatejvirágot meg kakastejvirágot meg cicfarkot meg diófalevelet, aztán megszárította a sütőben, megtörte mozsárban, két dl tejjel felforralta, majd amikor kihűlt, az egészet felhajtotta. Utána fogta a piros ácsceruzát, oda állt háttal a falhoz, s a feje búbjánál önmagáról is húzott egy jelet. „Meglátjuk, mi lesz” – mormogta.
29. oldal
– Mindent vesz és elad. Házat, telket, autót, televíziót, zsebrádiót, oxigénpalackot és varrógépet, kerti törpét és régi plakátokat, az egész raktár tele van a cuccaival. Aztán, ugye, nem kell neki bért fizetnie, iparengedélyt szerezni, s közben még a szövetkezet holmijait is eldurrantja. Figyelje meg a bajuszát. Ha kimegy a parasztok közé a piacra, akkor felfelé pödri, hogy azt higgyék, ő is paraszt. A Belvárosban meg lefelé konyítja, hogy meglegyen a dzsentrilátszat. De különben becsületes jó magyar ember, és azt hiszem, mindnyájunknak ez a lényeg.
139. oldal
– Mész ám az anyád keservibe! – vágta el a diskurzust Jani bátyó, aki arról volt nevezetes, hogy három kiló aranypiros zsírba fagyott disznópörköltet egy ültő helyében meg tudott enni hidegen, s ha megivott rá két üveg kövidinkát, még biztonságosabban vezette a „Robur”-t, mint a megszokott három fröccse után.
152. oldal
Hasonló könyvek címkék alapján
- Robin O'Wrightly: Emlékkönny 98% ·
Összehasonlítás - Tapodi Brigitta: Amit örökül kapsz 98% ·
Összehasonlítás - Ruby Saw: Lucy 98% ·
Összehasonlítás - Varga Gy. Brian: Két nap az élet 98% ·
Összehasonlítás - Békés Pál: Csikágó 95% ·
Összehasonlítás - Rejtő Jenő (P. Howard): Az elátkozott part / A három testőr Afrikában 97% ·
Összehasonlítás - Tomcsik Nóra: Tél Berlinben 96% ·
Összehasonlítás - Bakóczy Sára – Bányai D. Ilona – Cselenyák Imre – Fábián Janka – Gál Vilmos – Gáspár Ferenc – Hacsek Zsófia – Izolde Johannsen – Jezsó Ákos – Kapa Mátyás – Nemere István – Novák Andor – Schmöltz Margit – Soós Tibor – Szélesi Sándor – Trux Béla: Buda & Pest 95% ·
Összehasonlítás - Palotás Petra: A kastélykert álma 95% ·
Összehasonlítás - Sánta Ferenc: Az ötödik pecsét 95% ·
Összehasonlítás