A ​Páger-ügy 3 csillagozás

Molnár Gál Péter: A Páger-ügy

1956 karácsonya és szilvesztere között egy decemberi késő délután történt. Kint besötétedett már, mégsem lehetett késő, mivel tízig, a kijárási tilalom kezdetéig haza kellett érnem a Köztársaság térre, ahol akkoriban laktam. A Gellért Szálló kicsiny szobájában ültem Szilágyi Beánál, főiskolai tanárom, Nádasdy Kálmán tanársegédjénél. Kinyílt az ajtó, apró piros lábassal kezében ott állt Páger Antal. Előzőleg sohasem láttam. Nyolcéves voltam, amikor elhagyta az országot. Filmjei tilalmi listán voltak. Csak fényképekről, egykorú Délibábok oldalairól ismerhettem fiatalabb arcvonásait. Tudtam, hogy újra Magyarországon van. Nyáron érkezett Argentínából tizenkét év száműzetés után. Sebtiben viharok kerekedtek körülötte. A nyílt szót gyakorló újságírás hevesen bírálta a kormányt, mivel az állampolgárok megkérdezése nélkül hozta haza a háborús bűnöst.

Róla szól: Páger Antal

>!
Pallas, Budapest, 1988
284 oldal · ISBN: 963272187X

Enciklopédia 13


Most olvassa 1

Várólistára tette 1

Kívánságlistára tette 2


Kiemelt értékelések

gesztenye11>!
Molnár Gál Péter: A Páger-ügy

Nem tudtam, mi lehet a „Páger-ügy”. Nekem Páger Antal a tamburást jelentette a Hattyúdalban, az öreg huszárt A kőszívű ember fiaiban, a vénlegény motoros udvarlót a Mici néni két életében. És amiket láttam, abból azt gondoltam, hogy jó színész volt. Most is úgy gondolom, talán MGP ellenére. Mert a könyvből ugyan röviden kiderül, hogy az „ügy” a hazatérésének fura körülményeit jelenti, de azért a szerző nem tagadja meg kritikusi mivoltát, és elég sokat kritizál. Érdekes, hogy a fiatal színésznek szinte az összes szerepét felsorolja, Székesfehérvártól Szegedig, majd a 30-as évek színpadi és filmsikereit Budapesten, de Páger 1956-os hazatérése után csak általában mond véleményt, gesztusairól, mórikálásáról, rekedt hangjáról, evéséről, arcáról. És pontosan azok a szerepek hiányoznak, amikben az utóbbi évtizedek közönsége a tévében esetleg láthatta. (Az általam említettek közül csak egyről ír). Szóval nekem kicsit felemás volt a könyv, és van hiányérzetem. Úgy is mondhatnám, hogy Páger – 5, MGP – 3.

2 hozzászólás
richvar>!
Molnár Gál Péter: A Páger-ügy

Egész jó volt, rosszabbra számítottam. Tekintettel, hogy 88-ban jelent meg, tartottam tőle, hogy sok mindenről nem esik majd szó, de szerencsére nem ez a helyzet. Leginkább Páger anekdotái jöttek be, a szerző okoskodása kevésbé. Bár meg kell hagyni színháztörténetben eléggé otthon van. A száműzetés és a hazatérésről kevesebb szó esik, pedig ez érdekelt volna jobban, de azért így is rengeteg érdekes sztorira derül fény.

1 hozzászólás

Népszerű idézetek

gesztenye11>!

Págerhez hasonló táncoskomikusa régen nem volt a nagyváradi színháznak. Nem az a színész, akiről azt szokták mondani, hogy a karzatnak játszik. Azok közé a ritka színészek közé tartozik, akik minden szerepükből tanulmányt csinálnak, és szívvel játszotta még a legkisebb szerepét is.

73. oldal - Nagyvárad (1925-1926)

Kapcsolódó szócikkek: Nagyvárad · Páger Antal · szerep · színész
gesztenye11>!

Méltóságos uram, most jöttem át a Széchenyi téren, a Deák Ferenc szobor talapzatán azt olvastam, amiről a nemzet önként lemond, azt visszaszerezni soha nem fogja. Jó estét kívánok!

85. oldal - Szeged (1926-1930)

Kapcsolódó szócikkek: Deák Ferenc · nemzet · Széchenyi tér (Szeged) · szobor
gesztenye11>!

– Na, Miklós, tud táncolni?
Jobban táncol ez, mint én!
Eljátszottam. Így kerültem aztán bele. Én lettem a kedvence a közönségnek. A gázsim emelkedett állandóan, és így aztán nem tudtam jogász lenni. Megtetszett a dolog. Maradtam. Lehet, hogy hibáztam, de maradtam.

33. oldal - Székesfehérvát (1919-1922)

Kapcsolódó szócikkek: Páger Antal
gesztenye11>!

Págerrel az ellenforradalom utáni konszolidáció feltételeivel elégedetlen ifjú ellenzéki népi értelmiség (mai szóhasználattal jobboldali népiség ez) kap arcot a színházban, filmen. … Páger tölti be azt a szerepet a magyar színháztörténetben, ami eddig nem létezett.

105. oldal - Helyet az ifjúságnak

Kapcsolódó szócikkek: Páger Antal
gesztenye11>!

Az igazsággal az az igazság, hogy csak érdekből derül ki.

253. oldal - Visszafelé

Kapcsolódó szócikkek: érdek · igazság
gesztenye11>!

Molnár Ferenc állapította meg Varsányi és Csortos A testőrbéli kettőséről szólva, hogy a színészet végső kérdése: eléggé nő-e a nő és eléggé férfi-e a férfi.

282. oldal - Arca

Kapcsolódó szócikkek: férfiak · Molnár Ferenc · nők · színész

Hasonló könyvek címkék alapján

Király Jenő: Karády mítosza és mágiája
Darvas Iván: Lábjegyzetek
Ablonczy László: Latinovits Zoltán tekintete
Kelecsényi László: Latinovits Zoltán
Sal Endre: Mi, magyarok a színpadon
Ruttkai Éva: Parancsolj, tündérkirálynőm!
Latinovits Zoltán: Ködszurkáló
Bérczes László – Törőcsik Mari: Törőcsik Mari
Kelecsényi László: Aki az életével játszott
Békés Itala: Hogyan lettem senki?